Turczi István Tata 1957. október 17. –
Minden történésben ott az iránytű
Minden
történésben ott az iránytű.
Mondod: minden
történésben ott az iránytű.
A csillagok felé bukó képzelet, a játék,
mely javítja a lelkeket, és ott az
átkozott
szemek gödreiben árván, meghúzódó,
szürke
félelem is, kitörölhetetlenül. A
félelem,
hogy ki az a másik, meddig terjed
bennem,
és honnan nincs visszaút. Kérdések és
történések öldöklő harca, örökös
kihívás.
„mert vissza nem tér többé, ami
távozott”,
színes álom köveken bucskázik tova,
vízzé,
kenyérré változik, megköt az idegekben s
mire megfordulsz, hogy keresd a jónak
vélt
irányt, már késő: mozdulatod maga a
kétségbeesés.
Forrás: Turczi István Legszebb versei, Belvárosi
könyvkiadó Budapest, 2006. 99. old.
Busola je u svakom događaju prisutna
Busola je u svakom događaju prisutna.
Tvrdiš: Busola je u svakom događaju
prisutna.
Mašta što prema zvezdama stremi, igra
što dušu popravlja, a tamo je i
prokletstvo,
u jamama očiju osamljeno skrivena
siva zebnja, neizbrisivo. Da, zebnja,
ko je onaj drugi, u meni dokle se širi,
te nazad odakle nema. Nemilosrdna borba
pitanja i događaja, večan izazov.
„jer što je otplovilo vratiti se više
neće”,
šaren san se na belucima udaljava, u vodu,
u hleb se pretvara, na nerve se veže i dok
se
okreneš, da pravac što si ispravnim smatrao
potražiš, već je kasno: pokret ti je sama
beznadnost.
Prevod: Fehér Illés
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése