Gergely Tamás A jövő – Budućnost

 

Gergely Tamás Brassó 1952. augusztus 19. – 

A jövő          Volt osztálytársával találkozott:      - Hogy állsz? - kérdezte az.      Vadmalac nem értette a kérdést: a hasát húzza be talán, mert évtizedekkel ezelőtt pocakja nem volt, vagy...      Elbizonytalanodva nézett körül. De a teniszcipőjén kívül mást nem látott. Kérdezte is:      - Mi az, hogy állok?      Osztálytársa jókedvében volt, hát elmagyarázta:      - Te mindig előre néztél. A jövőbe. Míg mi szerte-széjjel. Jobbik esetben is egymásra.      "Jó - gondolta Vadmalac. - Helyes megfigyelés."      Kicsit még büszke is volt magára. Ám akkor mi a baj?      - Hogy te még mindig úgy állsz. „Előre." Milyen jövőre vagy még kíváncsi, kérdem én? - érdeklődött az osztálytárs.

Budućnost        Sa bivšim školskim drugom se sreo:      – Kako stojiš? – upitao ga je.      Vepar pitanje nije razumeo: možda da stomak uvuče, jer desetlećima pre trbušinu nije imao, ili…      Nesigurno je gledao oko sebe. Ali osim svoje patike ništa nije video. Pa upitao:      – Šta znači: kako stojim?      Školski drug ja bio dobre volje pa je objasnio:      – Ti si uvek napred gledao. U budućnost. Dok mi: svako na svoju stranu. U boljem slučaju jedni drugog.      „Dobro – mislio je Vepar – pravilno opažanje.”      Još je na neki način i ponosan bio. Ali šta je ustvari problem?      – Da ti još uvek tako stojiš. „Napred.” Ja pitam: znatiželja te na kakvu budućnost još vuče? – interesirao se školski drug.   Prevod: Fehér Illés

Forrás: https://mek.oszk.hu/19600/19634/19634.htm#88