Keresés ebben a blogban

2023. augusztus 2., szerda

Gergely Tamás Statiszták – Statisti

 

Gergely Tamás Brassó 1952. augusztus 19. –

Statiszták
 
     Patrick sápadtan: - Valaki kiált.
     Az ügyelő idegesen pillantott felénk.
     - Nem mozdulsz - súgtam. - A te helyed itt van.
     Megadóan bólintott, mit sem törődve azzal, hogy tócsa gyűl a kosztümére löttyent festékből.
     - Valaki kiált - szóltam.
     - Képzelődsz - válaszolta Patrick, s kipirult arccal lépett a színpadra.
     Amint onnan visszaérkezett, ajka mozgott, közel hajoltam hát, hogy halljam, mit mond. Öreg volt vagy kiégett, arcába a festék mély árkot mart.
     - Valaki kiált - rebegte.
     Legyintettem, hogy képzelődik, ám megpillantva magam az oldalt elhelyezett tükörben, megrémültem: éppen nyitottam a szám.
     „Én vagyok az, aki...”
 

Statisti
 
       Patrik probledelo: - Neko je poviknuo.
       Dežurni je nas nervozno pogledao.
     – Ne pomeraj se – šapnuo. – Mesto ti je tu.
       Pomirljivo je klimnuo glavom te da na njegov kostim pala boja se tamo gomila nije ga uzbuđivala.
       – Neko je poviknuo – rekao sam.
       – Izmišljaš – odgovorio je Patrik i na binu rumenim licem stupio.
       Čim se vratio, usne su mu titrale, pa sam mu se približio da čujem šta kaže. Star je bio ili opržen, boja je u njegovo lice duboku brazdu dubila.
       – Neko je poviknuo – mrmljao je.
       Odmahnuo sam, fantazira, ali u stranu postavljenom ogledalu sebe ugledavši, prestrašio se: baš sam usta otvarao.
       „Ja sam taj, koji…”
 
Prevod: Fehér Illés

Forrás: Gergely Tamás: Latorcza kontinens, Mentor, Marosvásárhely, 1998.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése