Živko Nikolić Koprivnica
kod Zaječara 13.11.1958. –
|
Коментар уз песму Варка
у тој
тамној шуми
надомак
које је све почело
тополе
миришу опојно
и
киша пада тихо прекорно
на
трен сам једном у њој застао
једном
а није престало
траје
обнавља се кружи
трептај
твоји усана
као
прстен око мене се обвија
и
заувек ме оставља
под
окриљем големих стабала
6.
– 18. 9. 1999.
Београд
|
Fondorlat – utóirat
abban a sötét erdőben
amelyben minden kezdődött
a nyárfák bódító illatot
árasztanak
az eső meg csendesen
feddésként esik
egy pillanatra megálltam
egyszer de ott maradtam
tart újul kereng
ajkad rezdülése
gyűrűként vesz körül
és mindörökre
a hatalmas fák árnyékában
tart
1999. 9. 6. – 18. Belgrád
Fondorlat,
Fondorlat – utóirat: A két vers egységet képez és emléket állít az 1999. 5.
2.-án bombázások áldozatául esett hitvesének. (A ford. megjegyzése)
Fordította: Fehér Illés
|
Izvor:autor
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése