Székelyhidi Zsolt
Debrecen, 1973. október 11. –
|
Elsírvers Dukay Nagy Ádámnak Nincs értelme verssel jönni, amikor a létöl már nem tart fel és vissza. Ahol nem tartozol senki ölésének, ott elszámolsz magaddal, levonod a szemhéjak árát, főhajlasz a részrehajtásnak, elfekszel. Mindennek ellentettjére nem vagy. Ezed jól sikerült. A létöl tarthatatlansága, a kötetnyi kötetlenség, ami belülről kibomlik a végén. Maradi meneted, amit odázhattál volna a rímeletlenre szedett szemsorokig.
|
Pesma oplakivanja Adamu Dukai Nađ1 Nema smisla dolaziti sa pesmom kad više neka bude na zadržava te. Gde ničijoj zagrljaju ne duguješ, tamo sam sa sobom vršiš
obračun, odbiješ cenu očnih kapaka, popuštaš pristrasnosti, prilegneš. Uprkos svemu ne postojiš. To ti je baš uspelo. Neodrživost neka bude, gomila neograničenosti na kraju se iznutra razrešava. To je tvoj prevaziđen marš što bi mogao da odgodiš do redova bez rime sakupljenih. 1Adam Dukai Nađ (Dukay Nagy Ádám,
1975 – 2017) je mađarski pisac, pesnik, novinar, kritičar, urednik. Prevod: Fehér Illés
|
Forrás: Székelyhidi Zsolt: Ami kék lesz, Parnasszus, Budapest,
2021. 32-33. old.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése