Bolovits Gábor György Sármellék, 1967. június 2. –
|
Zárt ciklus
a kabátujjban felejtett
kéz melege.
nincs kinek nyújtani,
hát ökölbe szorul,
mint valami, ami nem tud
kiengedni,
csak a saját határának
feszül.
az óra kattanása a
falon.
egyetlen kanál csörren a
tányér élén,
s a hang nem indul el,
csak körbeér.
a mélyben egy súly
marad.
nem mozdul,
nem vár.
|
Zatvoren ciklus
toplina u rukavu kaputa zaboravljene
ruke.
nema kome da se pruži, pa u
pesnicu je stisnut,
kao nešto što ne može da se
opusti,
napreže se samo protiv vlastitih
granica.
kucanje sata na zidu.
jedna kašika zvecka na ivici
tanjura,
a zvuk se ne širi, tek se vraća u
krug.
u dubini ostaje teret.
ne pomera se,
ne čeka.
Prevod: Fehér Illés
|
Forrás: aszerző
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése