Zdravko Kecman Nevidljivi nesporazumi – Láthatalan félreértések

Zdravko Kecman
Usorci kod Sanskog Mosta 1948. – Banja Luka 17. decembar 2019.

Nevidljivi nesporazumi

Ne preostaje nam ništa

nego da slušamo dodirivanje viljušaka

                                                 i kašika

I kućnih

zvukova

Neko ispira

zlatne vilice zuba

Nekom istresa

prah mjesečine

Nekome su nevidljivi

neki drugi nesporazumi

Čuju se elementi

u kredi dok pred očima

rasipa bjelinu

Taj prah

stvarnosti stiže

nas

Láthatatlan félreértések

Mit tehetünk mást

mint hallgatni a kések villák

                  összekoccanásait

És a ház

hangjait

Valaki arany

fogsorát mossa

Valakinek szemébe

a holdsugár selyempora száll

Valaki számára az egyéb

félreértések a láthatatlanok

A krétából

míg szemünk láttára mállik szét

az elemek szólnak

Ez a lét

váladéka bennünket is

utolér

Fordította: Fehér Illés

 



Zdravko Kecman Mačka koja nestaje – Az eltűnő macska

Zdravko Kecman
Usorci kod Sanskog Mosta 1948. – Banja Luka 17. decembar 2019.

Mačka koja nestaje

Zatekoh mačku u kući

lokala je mlijeko na šporetu

Nisam stigao ni da viknem p i s!

izvila se u luku

i nestala

Iza mačke

mlijeko nije preporučljivo

piti

izlili svinjama

I kasnije

mi se priviđala

pojavi

se negde i nestane

neopreznoj zmiji na drvetu

skine košulju

đavolica

Az eltűnő macska

Rajtakaptam a macskát

a tűzhelyen a tejet vedelte

Azt sem mondhattam s i c c!

széles kanyart vett

és eltűnt

Macska után

nem ajánlatos tejet

inni

a disznóknak öntöttük

Utóbb

nekem úgy tűnt

előbukkant

valahonnan majd elillant

a hebrencs kígyó ingét a fán

vetette le

ördögadta

Fordította: Fehér Illés

 



Zdravko Kecman Jašući na sentimentalnom konju – Ábrándozó paripán lovagolva



Zdravko Kecman
Usorci kod Sanskog Mosta 1948. – Banja Luka 17. decembar 2019.

Jašući na sentimentalnom konju

Tačno u podne

dolazi na sentimentalnom konju

da pregrize glasove

bistrih izvora

Tada mašta da se preobrati u umjetnicu

sa visokim štiklama, facom glumice,

u mantilu s ogledalima koja će svi

diveći se pojesti

Izvodi takve trikove

kojima uspijeva da se svi uselimo

u njene minđuše i prstenje

i pretvarimo u sliku

poznatog g. D. Greja

Pušta muške pacove da ližu spolovilo

i vrišti od ludila koje je raznosi

preko drveća bolničkog parka

u kom slični jedni drugima pjevaju

velike pozorišne uloge

i sanjanju da su ličnosti koje je istorija

izbacila kao novorođenčad

u porođajnim mukama

Takva je

prepoznaćete čim vam ujede krv

koju više ne možete izlečiti

Ábrándozó paripán lovagolva

Ábrándozó paripán

pontosan délben érkezik

átharapja a tiszta forrásból

fakadó hangokat

Álmokat sző hogy tűsarkú

cipőben tipegő színészarcú

esőkabátot viselő tükröt tartó

rajongókkal körülvett művésznő

Rafinált szédítő

akinek gyűrűjébe, függőjébe

mindannyian beköltözünk

és a jól ismert  D. Grey úr

képmásává válunk

A hím patkányok szemérmét nyalogathatják

eszelős visítása szétterül a kórház

udvarában a fák között ahol

egymásnak dalolnak a hasonlóak

nagy szerepekről álmodozva

azt hívén fontosak kiket

a történelem fájdalmas szüléssel

csecsemőként keltett életre

Ilyen

majd felismeritek ha véretekbe mar

mert kigyógyíthatatlan

Fordította: Fehér Illés

 

Zdravko Kecman Ustala si rano… – Korán keltél…



Zdravko Kecman
Usorci kod Sanskog Mosta 1948. – Banja Luka 17. decembar 2019.

Ustala si rano…

1.

Ustala si rano poslije neprospavane

noći, pilula za spavanje.

Ostavila toplinu postelje,

osvijetlila hodnik, probudila sjen kupatila.

Pred ogledalom šušte nabori haljina,

stanjila si obrve, manikirala nokte,

noćno bljedilo prikrila na licu.

Poslednje si stavila ruž i masku

da prolaznici kažu:

„Jutros je lutka izašla iz izloga”.

Otklizila niz stepenice neprimjetnom

brzinom, ostavila vlažne tragove

2.

Po sobama skupljam rasuto rublje;

nečiste ručnike, češljeve kose

U ogledalu nepospremljene toalete

Zatvaram otkriljene ormare

U njih skrivam sebe

U njih skrivam sve

3.

Zatvaram i otvaram ormare

Na stalažama i predalima pretražujem

Zaobilazim neisčitane knjige

Nalazim sve o njoj

Sa tapeta opadaju usnuli cvjetovi

Tonu u pod

Sviće

Korán keltél…

1.

Korán keltél az átvirrasztott,

pirulákkal teletömött éj után.

Elhagytad a fekhely melegét,

villanyt gyújtottál, életre keltetted a fürdőszobát.

Köntösöd fodrai a tükör előtt susogtak,

körmeidet lakkoztad, szemöldököd festetted,

sápadtságod elrejtetted.

Végül a rúzs és a púder is felkerült,

hogy a járókelők mondhassák:

„Kirakatba való teremtés”.

Surranva tűntél el a lépcsőházban

nyirkos nyomokat hagyva magad után.

2.

A szobákban szétdobált szennyest szedegetek;

piszkos törölközőket, fésűket

A tükörben rendezetlen toalettkészlet

Becsukom a félig nyitott szekrényeket

Lényemet bennük rejtem el

Mindent bennük rejtek el

3.

Csukogatom nyitogatom a szekrényeket

A polcokon rejtett zugokban kutatok

Kerülöm az olvasatlan könyveket

Mindent megtudok róla

A tapétáról lehullnak a szunnyadó virágok

A padlóba süppednek

Virrad

Fordította: Fehér Illés

 

Zdravko Kecman Stari mlin na Vrbasu – Öreg vízimalom a Vrbászon



Zdravko Kecman
Usorci kod Sanskog Mosta 1948. – Banja Luka 17. decembar 2019.

Stari mlin na Vrbasu

(Januar, 2000.)

Pokreću ga sile nevidljive

Iz njega izlazi muzika i spaja

                                  pokidano trajanje

Istrče neke sjenke

izgube se obalom nizvodno

Izađu mjeserčarke

i riblju krljušt prospu

Mlinar Vidosav

sjedi sam i gostima što se ne čuju

                                             i ne vide

muziku

žitnog kamena raspiruje

Leptiri se pojavljuj iz

                                nesanice

cvili točak

u kojeg se uprežu miševi

                                  sve brže

Iz nevidljivih soba

njegova žena

brašno iznosi

Nestaju

sunčane niti

Öreg vízimalom a Vrbászon

                                                (2000. január)

Láthatalan erők mozgatják

Dudorászva köti össze a

                        szétszakított szálakat

A vibráló árnyak

a vízparton tűnnek el

Előbukkannak az alvajárók

halpikkelyeket szórnak szét

Vidoszáv a molnár

egyedül ül és mert a vendégek nem látják

                                                   nem hallják

a dallamot

felpörgeti a malomkövet

Pillangók jelennek meg a

                                  virrasztásban

nyikkan a kerék

rajta fürge egerek

                        nyargalásznak

Láthatalan szobákból

asszonykája

lisztet varázsol elő

Eltűnnek

a napsugarak

Fordította: Fehér Illés

 

Zdravko Kecman Fotografije – Fényképek



Zdravko Kecman
Usorci kod Sanskog Mosta 1948. – Banja Luka 17. decembar 2019.

Forografije

Neko ih izložio

na stepeništu Galerije umetnosti

bile su djelo nekog vojnog fotografa

bez imena

i biografskih podataka

nestao u vihoru prošlosti

fotografije: cipele pojedene solju,

kajiševi puni datuma,

ranci odsečenih uprtača, prljave šuferice

i poderane čarape, rukavice sa rupama,

maske nepoznatih lica... ima mnogo toga

Zamišljamo puteve kojim su otišli

poznanici, puni raznih epizoda

Neki krici

završili na forografijama

Fényképek

A Galéria

előcsarnokában volt a kiállítás

haditudósító munkái voltak

ismeretlenül

anyakönyvi adatok nélkül

tűnt el a múlt viharában

fényképek: sóval hintett viseltes cipők,

évszámokkal televésett szíjak,

elnyűtt hátizsákok, koszos stoplik,

szakadozott zoknik, lukas kesztyűk,

ismeretlen arcok… sok minden

Az eltávozott ismerősök históriával

teli rendeltetéseit idézik

Egy – egy sikolyt

rögzítettek a fényképek

Fordította: Fehér Illés

 

Zdravko Kecman Žena sa harfom – Özvegyasszony hárfával



Zdravko Kecman
Usorci kod Sanskog Mosta 1948. – Banja Luka 17. decembar 2019.

Žena sa harfom

Žena davno umrlog vojnika

je svirala na harfu

Živjela je blizu pijace

i svi su je poznavali

Novac

nije niotkoga uzimala

niti ljubavisala

Imala je

u kući devet mačaka

i sve su plesale

gledali smo preko ograde

Bile su

dirljive plesačice

sa zadnjim nogama na tlu

prednje u vazduhu

Neko je

iz radoznalosti

pustio psa

mačke su nestale

ples postao iluzija

Našli je obješenu o čiviluk

harfu pokidanu

krevet u sobi

bio je pospremljen

i prljavo čist

Özvegyasszony hárfával

A régen elesett katona özvegye

szerette hangszerét a hárfát

A piac közelében lakott

mindenki ismerte

Pénzt

sosem kért kölcsön

másra nem kacsingatott

Házában

kilenc táncos lábú

macskájával éldegélt

a kerítésen keresztül bámultuk

Meghatóan

kedves táncosok voltak

hátsó lábukra támaszkodva

első lábaikkal integettek

Valaki

tréfából

kutyát uszított rájuk

eltűntek a macskák

a táncból csak illúzió maradt

A fogason felakasztva találtak rá

a szétszaggatott hárfa mellett

szobájában az ágy

beágyazott huzata agyonmosottan

is tiszta volt

Fordította: Fehér Illés