Márkus László Ábránd – Sanjarija

 

Márkus László Miskolc 1955. február 13. –

Ábránd   ugyan ki hallja meg a tóba fúló esőcsepp sóhaját mindig fent vagy lent ej de unja már szívesebben lenne vízipisztoly esetleg felhők fölött szálló gépmadár.

Sanjarija   ko li čuje uzdah kapi kiše šta se u jezeru gubi vazda gore ili dole dosadilo joj je rađe bi vodeni pištolj bila ne daj bože među oblacima lebdeća ptica mašina.   Prevod: Fehér Illés

Forrás: Márkus László versei - SzövetIrodalom (szovetirodalom.com)

Márkus László Mi lett volna ha – Šta bi bilo ako

 

Márkus László Miskolc 1955. február 13. –

Mi lett volna ha   megannyi emlék kísért torz töredékei a múltnak a mi lett volna ha nem opció megoldásokat nem rejt ezért savanyú a szőlő ha nem a te kertedben terem légvárad tornyai között punnyad tőrbecsalt lelked

Šta bi bilo ako   bezbroj uspomena te prati iskrivljene krhotine prošlosti šta bi bilo ako nije opcija rešenja ne skriva grožđe zbog toga je kisela ako ne u tvom vrtu sazreva prevarena duša između tornjeva vlastite kule u oblacima koprca   Prevod: Illes Feher

Izvor: https://www.szovetirodalom.com/2021/01/18/markus-laszlo-versei-2/

Márkus László vita a védangyallal – diskusija sa anđelom čuvarem

Márkus László Miskolc 1955. február 13. –

vita a védangyallal ma a megszokott rutintól később ébredtem tegnap nehezen aludtam el fülledt és meleg levegő dőlt be a nyitott ablakon mit a ventilátor lanyha meggyőződéssel kavargatott a reggel is csapzott akárcsak én szomorúan konstatálom mindössze három órácskát hunytam kiszáradt torkom pohár vízért sikolt citromlevet öntök a csap langyos löttyébe túl sokat folyatni nincsen türelmem tányéromon pár szelet pirítós vigyorog teljes kiőrlésű átok narancsdzsemmel sincs jó íze de mással sem hol császkál ilyenkor védangyalom miért nem röpít hűs tájakra ide a panaszkönyvet de nincs neki törlöd le rögtön azt a kaján vigyort te nem izzadsz sose tényleg az angyaloknak egyazon a göncben járnak tél vagy nyár mindegy nekik és ki mos rájuk hisz mindig patyolatfehér hacukájuk lattém langyos rezignáltan kortyolom egyezkednék vinne el tán spanyolba legalább mi az neki de nemet mond holmi karanténról papol mi van már az angyaloknak is karantén rekedten felnevet nem nem nekem neked baszódj meg mondanám de jól nevelt vagyok nem mondom csak gondolom vajon a fejembe lát szeme sem rebben meg állj csak ma megizzasztalak az erkélyen fogok nyaralni senyvedhetsz ott velem halk koppanás riaszt kávéskanalam a földön micsoda reggel belealudtam körbe hesszelek angyal egy szál se mint annyiszor magányosan indul napom 2020. 08. 02.

diskusija sa anđelom čuvarem danas od uobičajenog kasnije sam se budio sinoć kasno zaspao preko prozora sparan topao vazduh ulazio što je ventilator ne baš uverljivo mešao i jutro je raščupan kao i ja tužno konstatiram svega nekih tri sata se izležavao isušeno grlo mi vodu priželjkuje u mlaku tekućinu slavine isceđen limun sipam previše zadržavati se nemam strpljenja na tanjuru par kriška prženice se smeška potpuno prokletstvo ni sa džemom narandže ne prija ni sa nečim drugim moj anđeo čuvar gde sad luta što me na sveža predela ne odnese ovamo sa knjigom žalbe ali tako nešto ne drži onaj zloban osmeh odmah obriši ti se nikad ne znojiš stvarno anđeli večito isto ruho nose zima ili leto njima je svejedno i ko im pere ta njihova nošnja uvek je besprekorno bela piće mi je mlak rezignirano pijuckam pregovarao bi makar do Španije da me odbaci šta je to njemu ali odbija o nekom karantenu priča šta je karantena već i za anđele se odnosi promuklo se nasmeši ne za mene ne za tebe je jebi se rekao bi ali sam dobro vaspitan ne kažem samo mislim vidi li i moje misli ni da trepne no da vidim danas ću te izmrcvariti letovati na balkonu ću tamo ćeš sa mnom čamiti tih prasak me trezni kafena kašika je na podu kakvo jutro zadremao sam gledam okolo anđela nigde kao toliko puta dan mi usamljeno kreće 02. 08. 2020. Prevod: Fehér Illés

Forrás: https://ujkafe.website/?p=91638&fbclid=IwAR3AHmjcl5kK_3oLuPosOrrnLNTFoEFUgbK-CXmwegrTEtXp7RIz8mdgMQY

Márkus László Villon – Vijon

Márkus László Miskolc 1955. február 13. –

Villon „De  míg  más  ült  az  iskolában, Kerültem  én,  komisz  gyerek… Míg   ezt   leírom:   bánatában Szívem majd hogy meg nem reped” / Testamentum, XXVI. versszak, 205-208. sor / Bohém költő, betörő, krakéler, gyilkos? Külön-külön egyik sem tán, de egybegyúrva te vagy – a költőkirály. Lírád nem épp homéroszi, zsargonod karcol és homokot hint. Szajhák és borpincék kegyeltje vagy, mégis a tiéd az egyedi hang.

Vijon „Ali dok su drugi u školi sedeli Ja, zao mladić, zaobišao… Dok to pišem: u žalosti Srce mi samo što nije pukao” /Testament, XXVI. strofa, 205-208. redovi/ Boem pesnik, pljačkaš, makro, ubica? Ovako odvojeno možda niti jedan, ali isprepleteno ti si –  kralj pesnika. Tvoji stihovi nisu baš po Homeru, stil ti grebe, pesak prosipa. Jesi miljenik uličarki i mehana, glas jedinstven, ipak tebi pripada. Prevod: Fehér Illés

Forrás: http://hetedhethatar.hu/hethatar/?p=49446#comments

Márkus László Tudod-e – Znaš li

Márkus László Miskolc 1955. február 13. –

Tudod-e Tudod-e, hol laknak az angyalok? Buszon járnak munkába vagy gyalog? A csodáknak most milyen az ára? Mennyi lehet náluk az áfa? A mennyben is gyorsan kopik a flaszter és gyakran leáll a páternoszter? Ha az ég a földdel összenő, honnan hívnak szerelőt? Készül-e náluk év-végi leltár, ott, hol az örök életet gyártják? Mit felelhet egy megvénült trubadúr, amikor számon kéri majd őt az Úr? És végül a pokolban vajon mettől meddig tart a fűtési szezon?

Znaš li Znaš li anđeli gde stanuju? Do posla pešače ili busom putuju? Kakva je sad cena čuda? PDV kod njih kako se računa? Troši li se i u nebesima kaldrma, stane li dizalica beskrajna? Ako nebo sa zemljom sraste, zovu li majstora i odatle? Tamo gde večan život prave Na kraju godine inventar da li prave? Ostareli pesnik šta li će odgovoriti ako će mu pitanja Gospod postaviti? I jedno pitanje na kraju, od do traje grejna sezona u paklu? Prevod: Fehér Illés

Forrás: http://hetedhethatar.hu/hethatar/?p=57539&fbclid=IwAR3pSZjJjcBTFPo7R9NLb0jO61aZBFUhh4ttjimgv54ZEMMDG9UzHNpd8bA

Márkus László Lélekharang – Zvono duša

Márkus László Miskolc 1955. február 13. –

Lélekharang ha hallhatod inkább örülj hogy még nem érted csendült meg

Zvono duša ako čuješ rađe raduj se jer još nije zbog tebe se oglasio Prevod: Fehér Illés

Forrás: a szerző

Márkus László Mementó – Memento

Márkus László Miskolc 1955. február 13. –

Mementó Hitünk nem függ keresztfán, hisz Krisztus bennünk él. Bár bűneink eltöröltettek, miénk marad a szenvedés.

Memento Vera naša ne na krstu visi, ta Hrist u nama živi. Makar su naše greške izbrisane, ispaštanje neminovno ostaje. Prevod: Fehér Illés

Forrás: Márkus László: Lélekfestegetés Litera-Túra Művészeti Kiadó 2018. 55. old.

Márkus László Alapvetés – Teza

Márkus László Miskolc 1955. február 13. –

Alapvetés Amikor először érint meg a halál szele, értetlenkedve állunk. Miért bennünket? Miért engem? Később kérgesedik szívünk, már nem firtatjuk Isten döntéseit. Megtanuljuk – a lét véget érhet, csak a kegyelem örök. 2017. 11. 05.

Teza Kad nekog povetarac morije prvi put dotakne, nevericom prima. Zašto nas? Zašto mene? Kasnije srce se otvrdi, odluke Gospoda više nisu osporavane. Nauči se – bivstvovanje je konačan, samo je milost večna. 05. 11. 2017. Prevod: Fehér Illés

Forrás: a szerző

Márkus László Episztola – Epistola

Márkus László Miskolc 1955. február 13. –

Episztola Köszöntlek hajnal, hozsánna néked! Téged dicsőít minden madárdal,  a völgyben bujdokló ércsobogás. Áldásodra vágyik a mákoshajú tollnok, egy átvirrasztott, magányos éj után, Szánd meg hát! Terítsd hajlott hátára fényből szőtt palástod s vess fejére glóriát! 2018. 07. 27.

Epistola Svanuće, pozdravljam te, budi blažen! Pesmom te slavi svaka ptica i u dolini skrivena rečica. Posle neprospavane, samotne noći poeta kovrđžave kose tvoj blagoslov traži, Pa smiluj! Na leđa stavi mu svoj plast od svetla i na glavu gloriju! 27. 07. 2018. Prevod: Fehér Illés

Forrás: a szerző

Márkus László föl – gore

Márkus László Miskolc 1955. február 13. –

föl szárnyakat adj mankó helyett uram erőset a sasét ha kérhetem pilleszárnyakon csak csapongnék csalóka fény vagy csábító csillagfürt körül magasba törni vágyom föl föl föl egyre följebb magasra a felhők fölé honnan már csak porszem az ember s eltörpül minden mit alkotott távoli tájakra vágyom gigászi bércek közé hol szerény gyopár honol ott raknék új fészket veled hogy ne érhessen el ne húzzon le e halódó világ tengernyi baja 2018. 07. 20.

gore gospode moj umesto štake krila mi daj jaka ako smem moliti orlovske krilima leptira bi tek oko varljive svetlosti ili primamljivog snopa zvezda lebdeo visina me mami gore gore gore sve više u vis iznad oblaka želim gde je čovek samo zrno prašine i sve što je stvarao gubi se čežnja me u daleke krajeve vuče među beskonačne vrhove gde runolist cveta gnezdo bi s tobom tamo pravio da te beda tog sveta na samrti ne dostigne ne povuče 20. 07. 2018. Prevod: Fehér Illés

Forrás: a szerző

Márkus László *** (Nem ragaszkodom) – *** (Ne hvatam se)

Márkus László Miskolc 1955. február 13. –

*** nem ragaszkodom a múlthoz igaz lassan a jövőhöz sem

*** ne hvatam se za prošlost ali pomalo ni za budućnost Prevod: Fehér Illés

Forrás: a szerző

Márkus László Apóka – Gredelj

Márkus László Miskolc 1955. február 13. –

Apóka Ímmel-ámmal megejtette kései reggelijét. Kupica pálinka, épp csak az ízéért. Falásnyi kenyér, érett gomolyával, vereshagymával. Ahogy szokta. Évek óta. Az asztalon újság. Repedt szemüvege ma nem vágyik új csodákra. Májfoltos kezei botra kulcsolva. Gondolatban messze jár, a falu határán is túl, szeme az ajtón – hátha…

Gerelj Svoj kasni doručak bezvoljno se prihvatio. Gutljaj rakije tek zbog okusa. Zalogaj hleba sa kačkavaljem, crvenim lukom. Po običaju. Već godinama. Na stolu su novine. Napukle naočale za novim čudima ne žude. Njegove pegave ruke štap hvataju. Daleko je u mislima, izvan atara naselja, pogled mu je na vratima – možda... Prevod: Fehér Illés

Forrás: a szerző

Márkus László Kortalan elégia – Bezvremešna elegija

Márkus László Miskolc 1955. február 13. –

Kortalan elégia Magányosan baktatok át a zsivajgó téren, nyárfapihék furakodnak hajamba, orromba, tarka tömeget okád az aluljáró szája, iskolatáskák, bevásárlószatyrok hada furakszik ismeretlen mikroviláguk felé, autó dudál, villamos csilingel, troli tülköl, mentő sivalkodik - harsányan zajlik az élet. Szerelmespárra figyelek fel, vidám kalap, menő sapka, midi ruci és koptatott farmer, fogják egymás kezét, andalognak meg-megállva, ölelkezve, gyakorta apró puszikat lehelve, lángol lelkük, szárnyal megújult világuk. Látni, hogy boldogok, miattuk kelt ma a nap, nekik dalolnak rigók, és bókol minden orgona. Átszellemült arcukból gyöngéd vágy sugárzik, a köröttük vibráló fényben megállt az idő, mint valami opálos tükörben magunkat látom, ötvenen túl is mézédes mákony a szerelem.

Bezvremešna elegija Žamorom ispunjen trg samotno prelazim, kosu, nos mi malje topole škakiljaju, grotlo podvožnjaka šarenu masu bljuje, mnoštvo đačkih torbi, kotarice prema nepoznatom mikrokozmosu kreću, kola trube, tramvaj odzvanja, trolejbus zvoni, kola za spasavanje jure – vrvi od života. Primećujem par zaljubljenika, veseo šešir, moderna kapa, midi suknja i izlizana farmerka, zajedno se drže, sporo se kreću, zastajkuju, grle se, često sitne poljupce gutaju, plamte im duše, lebdi njihov obnovljen svet. Vidi se, sretni su, sunce zbog njih se pojavio, kos njima peva i klanja se jorgovan. Lica im nježne zrake isijavaju, oko njih u svetlucanju vreme je zastalo, kao u nekom opalnom ogladalu nas vidim, ljubav je i preko pedesetih preslatka droga. Prevod: Fehér Illés

Forrás: https://www.poet.hu/vers/187137

Márkus László Én szerettelek – Voleo sam te

Márkus László Miskolc 1955. február 13. –

Én szerettelek Fura, amikor szerelem feszül szerelemnek s meddő viták rabolnak értékes perceket, miközben éltünk homokja egyre gyorsabb ütemben pereg, hogy azután másik dimenzióban, - talán egy felhőszélről - lábunk lógázva nevessünk felfuvalkodott önmagunkon és szemrehányón rebegtetve szárnyunk elsuttogjuk újra, én szerettelek...

Voleo sam te Čudno je kad ljubav na ljubav se napinje i dragocene trenutke jalove diskusije truju, a film našeg života sve brže i brže se vrti, da posle u jednoj drugoj dimenziji, - možda sa ruba oblaka - klateći se nogama naduvenog sebe ismejemo svojim krilima sa prekorom zamahnemo i ponovo šapnemo, voleo sam te... Prevod: Fehér Illés

Forrás: http://dokk.hu/versek/olvas.php?id=39612

Márkus László ha elcsüggednél – ako bi se klonula

Márkus László Miskolc 1955. február 13. –

ha elcsüggednél ha elcsüggednél nézz az égre fel a tétován baktató bodor felhőnyájak a hajkoronád köré aranykoronát szövő napfény csillogása mind-mind erőt ad ha elcsüggednél menj le a parkba hallgasd a platánok mindentudó susogását beszélgess bátran tarka aranyhalakkal és ne bánd azt sem ha bolondnak néznek ha elcsüggednél gondolj majd rám ki téged úgy szeret idézz meg verseket aranykeretbe foglalt varázslatos perceket nyújtsd ki két kezed én mindenhol ott leszek 2017. 05. 05.

ako bi se klonula ako bi se klonula pogledaj na nebo kudravi oblaci sporih pokreta odsjaj sunca što oko tvoje kose zlatnu krunu plete snagu ti daju ako bi se klonula idi u park poslušaj sveznajuće šuštanje platana pričaj sa zlatnim ribicama i nek ti ne bude krivo ako te ludom smatraju ako bi se klonula na mene misli ko tebe istinski voli pozivaj pesme u zlato obavijene čarne trenutke ispruži svoje ruke biću svugde 5. 5. 2017. Prevod: Fehér Illés

Forrás: a szerző

Márkus László csélcsap árnyék – dvolična senka

Márkus László Miskolc 1955. február 13. –

csélcsap árnyék csélcsap árnyékommal naponta perelek hol előttem cikázik hol mellettem oldalog hol utánam lohol de sohasem lépdel hű baráthoz méltón vállon fogva velem az éjszakákat - gyanítom - máshol tölti hisz lámpaoltáskor azonnal megszökik 2017.02.03.

dvolična senka svojom dvoličnom senkom svakog dana sam u svađi čas ispred mene trči čas porem mene šećka čas za mnom juri ali poput vernog prijatelja sa mnom ruku pod ruku nikad ne korača noć - pretpostavljam - negde drugde provodi ta kad se lampa gasi odmah odmagli 03. 02. 2017. Prevod:: Fehér Illés

Forrás: https://www.facebook.com/literaturairodalmiesmuveszetimagazin/photos/pb.855068047918168.-2207520000.1486967427./1225677744190528/?type=3&theater