Milenko Vujičić Sve – Minden

Milenko Vujičić Prijedor, 05. 10. 1946 –

Sve

Sve što otkrivam boli me

daj mi dlan jedan

dok tebe ima, ja postojim.

Put nam se racvjetava u nebo,

ko mala nježnost

što se magli u očima.

Vjetar raste u odajama svijesti

gdje će čemerni i oholi

zadnji put sjesti

i ko krajputaši

poslednju jabuku zasaditi

ili jesti.

Minden

Nekem fáj minden felfedezés,

nyújtsd kezedet,

míg részem vagy, létezem.

Kinyílik utunk az égben,

mint szemünkben

a derengő gyengédség.

Utoljára ülnek

a büszkék és megcsömörlöttek ott

hol a szél kerekedik a tudat rejtekében

és mint tétovák

falják fel vagy ültetik el

az utolsó almát.

Fordította: Fehér Illés

Milenko Vujičić Svevišnji – Mindenható

Milenko Vujičić Prijedor, 05. 10. 1946 –

Svevišnji

Svevišnji si na mjestu

koje se zove Bog.

I sa tog mjesta

jedino možeš vidjeti.

O kako Bog neiscrpno

Uvijek drugačije

Pati u svakom od nas.

Mindenható

Mindenható

neved Isten.

Az egyedüli helyen honolsz

ahonnan mindent láthatsz.

Ó az Isten mindannyiunkban

Korlátlanul és

Másként szenved.

Fordította: Fehér Illés

Milenko Vujičić Tkalac – A szövő

Milenko Vujičić Prijedor, 05. 10. 1946 –

Tkalac

Čempresi beskrajne tišine

podrhtavaju vrhovima

na dnu mog umora.

Daj da se skrstim

da vjeđe spustim

srce u meni, Svevišnji, gleda.

Dok slušam kako se

ptica duše u pjesmu spušta.

I kad se spuste vjeđe

daj Bože da

ne bude između Tebe i mene međe.

A szövő

Gyötörtségem mélyén remegnek

a határtalan csend

ciprusai.

Mindenható, engedd hogy

elbújhassak burkolj fátyolba

szívem téged néz

Míg hallgatom madár a lelkeket

hogyan süllyeszti énekébe.

És ha lehull a palást

add meg nékem Istenem

közöttünk ne legyen korlát.

Fordította: Fehér Illés

Milenko Vujičić Pejzaž noći – Éji táj

Milenko Vujičić Prijedor, 05. 10. 1946 –

Pejzaž noći

Borim se u tmini

prizivam Svevišnjeg

da me čuje.

Spokoj zaglušuje

u mrtvoj praznini.

Pripazi na mene

ne znam koje noći

zborim samoći

zviježđe cvjeta,

padaju sjene.

Sam ću, pripazi na mene.

Éji táj

Sötétben küzdve

a Mindenhatót

szólítom.

Halott sivárságban

vész el a nyugalom.

Vigyázz reám

csillagok virágerdejében

nem tudom melyik éjjel

a magánnyal vívódva,

hullanak az árnyak.

Egyedül vagyok, vigyázz rám.

Fordította: Fehér Illés

Milenko Vujičić Ram za kišu – Esőkeret

Milenko Vujičić Prijedor, 05. 10. 1946 –

Ram za kišu

Pijem umorne jesenje kiše,

prevrćem noćno nebo,

taj veliki krčag.

Izlazim iz sebe,

ko rijeka iz brijega,

darujući riječ vrelu,

ramenu noći

i jesenje kiše

i ništa više.

Jesen hoće samoće

Esőkeret

Fáradt őszi esővel oltom szomjam,

azt a hatalmas korsót

az éjszínű eget pörgetem.

Mint patak a hegyoldalból

kilépek önmagamból

a forrásnak igét

vállaknak éjt

és őszi esőt ajándékozva,

és nincs tovább.

Magányos az ősz.

Fordította: Fehér Illés

Milenko Vujičić Hristos – Krisztus



Milenko Vujičić Prijedor, 05. 10. 1946 –

Hristos

*

Isuse Hristose,

probudi se

i pomozi,ne nas,

već sebe

da bi spasao.

**

Kud god pođeš

jednako sve biva

i bez tvoje volje

sve odlazi predjelima

tmina

Tragom u bespolje

Bez tebe breza lista,

obuzima te sjeta.

Drhtaji lista

Prizivaju Hrista

da s’ tmušom odgoneta.

***

Ti koji si ovdje i tamo

Da Tebe u sumrak znamo

kako Te znamo u zoru.

Daj da nemamo straha

Pred tamom na umoru.

Krisztus

*

Jézus Krisztus

ébredj,

ne nekünk segíts,

magadat

mentsd meg.

**

Bárhol jársz

nem történik más

akaratod ellenére

a sötét birodalmába süllyed

minden

Lépés az útvesztőben

A nyír nélküled lombosodik,

és elszomorodsz.

Krisztust idézik

a levélrezdülések

hogy megfejtsék az árny titkát.

**

Te aki itt és ott is vagy

Ha az alkonyatban ismernénk fel

hajnalban Téged látnánk meg.

Éjszínű gyötrődésünkből

Űzd el félelmünket.

Fordította: Fehér Illés

Milenko Vujičić rođen je 1946.g. u Prijedoru. Završio Višu pedagošku akademiju. Poeziju i prozu je objavljivao u mnogim književnim listovima i časopisima.Zasupljen je u više antologija, izbora i panorama srpske poezije. Najznačajnija djela: „TAMOM BIVAŠ“, „RAM ZA KIŠU“,“MIRIS GODINA“,VRT NOĆI“,“RAME DANA“,“UZGLAVLJE ZA MOLITVU“,“ŠAPTAČ TIŠINE“.  Živi u Banja Luci.

Vujičić, Milenko (Vujicsity Milenko) író, költő 1946-ban Prijedorban született. Banja Lukán a Pedagógiai akadémián diplomázott. Versei jelentős antológiákban, válogatásokban szerepelnek. Eddig hét verseskötete jelent meg. Banja Lukán él és alkot.