József Attila – Emléktábla Csillag István alkotása
(Budapest, 1905. április 11. – Balatonszárszó, 1937. december 3.)
|
(Szállj
költemény...)
Szállj költemény, szólj költemény
mindenkihez külön-külön, hogy élünk ám és van remény, – van idő, csipjük csak fülön.
Nyugtasd a gazdagok riadt
kis lelkét - lesz majd kegyelem. Forrást kutat, nem vért itat a szabadság s a szerelem.
Szólitsd, mint méla borjuszáj
a szorgalmas szegényeket - rágd a szivükbe - nem muszáj hősnek lenni, ha nem lehet.
1937. márc. eleje
|
(Leti pesmo...)
Leti pesmo, reci pesmo
ponaosob, stigni svima, ima nade, živi jesmo, zgrabi je, vremena ima.
Duh bogatih uspokoji
sitan, plah – biće milosti. Izvor tek, a ne krv, poji žeđ slobode i ljubavi.
K'o teleta setna usta,
zbori, sirotinji vrednoj - srcu dopri - nije nužda kad je nemoć biti heroj.
Početak marta 1937.
Prevod:
Maša Starec i Fehér Illés
|
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése