Jelena Lengold Starci iz naše ulice – Utcánkban az öregek

 

Jelena Lengold Kruševac 15.jul 1959. – 

Starci iz naše ulice   Starci iz naše ulice svakoga dana šetaju parkom nabadajući život štapom kao lišće. Nekad probodu kroz srce mladi zeleni list i začuje se jauk. Starci za ovo ne haju i pravdaju se da su nagluvi. I tako od klupe do klupe mašu, probadaju rasteruju ptice i pčele imaju primedbe na vazduh i na sunce nemo kritikuju vetar opominju senku da se skloni zameraju svetu što se okreće a njih baš niko nije pitao u kom će pravcu i do kad sve to da se vrti.

Utcánkban az öregek   Utcánkban az öregek naponta a parkban sétálnak, az életet, mint a leveleket, bottal szurkálják. Néha fiatal zöld levelet szúrnak szíven és egy jaj hallatszik. Az öregeket ez nem érdekli, állítják, nagyothallók. És így, padtól padig integetnek, szurkálnak, zavarják a madarakat, méheket, megszólják a levegőt, a napot, bírálják a szelet, figyelmeztetik az árnyékot, álljon félre, kifogásolják, amiért forog a világ, de őket éppen senki sem kérdi, mindez, milyen irányba, meddig forog.   Fordította: Fehér Illés

Izvor: https://radiogornjigrad.wordpress.com/2012/03/07/bunar-teskih-reci-i-jos-dvije-pjesme-jelene-lengold/

Jelena Lengold Човек који чека – A várakozó

Jelena Lengold Kruševac 15. jul 1959. –

Човек који чека После неког времена схватиш да он не чека ни један воз само се премешта с перона на перон покушавајући да личи на човека који чека.  Његов пас има сањив поглед он се не претвара он зна да никуд не иде са ове метро станице  на којој ја, ево, пропуштам већ трећи воз  трудећи се да докучим како је то кад те шиба ветар из тунела из дана у дан а шине, дубоко доле, застрашујуће звижде и зову да напокон на њих скочиш.

A várakozó Egy idő után beláttam ő egyetlen vonatot sem vár csak pályaudvarról pályaudvarra bolyong és megpróbál a várakozó emberre hasonlítani. Kutyájának tekintete réveteg ő nem tetteti magát tudja erről a metró-állomásról nincs tovább én meg már a harmadik szerevényt engedem el szeretném felfogni milyen az amikor napról napra vág az alagúti szél a sínek meg, mélyen lenn, riasztóan zakatolnak és hívnak ugorj végre rájuk. Fordította: Fehér Illés

Izvor: http://poezija.darkbb.com/t2255-jelena-lengold

Jelena Lengold S one strane svih stvari – A dolgok azon oldaláról

Jelena Lengold Kruševac 15. jul 1959. –

S one strane svih stvari

Ja nemam tajni.
Ušla sam u voz i putovala dugo
sve dok nisam stigla s one strane svih stvari.
Usput, svima sam pomalo pričala o tebi.
Ljudi bi me nekad slušali, pa bi otišli
dalje, svojim putem, u život u kom ne postojiš.
.
Ja nemam tajni.
Jutarnja izmaglica i duvanski dim, to je sve.
Svetlost dolazi sa one strane s koje obično dolazi
i sve se dešava kao i uvek.
Tvoja ljubav prema moru i moja ljubav za reke
proglasile su kraj međusobnog razumevanja.
Čekala sam da stigne leto
i da spavam gola pod čaršavom
jer nešto se mora čekati, takav je zakon života.
.
Duboko u noći, odjednom, budim se
i čujem kako negde tamo jecaš u snu
prepun svojih tihih užasa
zatim se sklupčaš i zagrliš svoj stomak, čvrsto
kao da iz njega preti da iskoči strah.
.
Ja nemam tajni.
Dok se to moglo, volela sam ranu od koje si sazdan
sada volim lampu na uzglavlju, koju si gasio, pred zoru
i volim ulicu kojom si prošao nekoliko puta
stiskajući mi prste, kao da odlazimo u rat.

Izvor: https://www.facebook.com/paologes/photos/a.1683362121879685/2230919783790580/?type=3&theater

A dolgok azon oldaláról

Nincsenek titkaim.

Vonatra ülve mindaddig utaztam,

míg a dolgok azon oldaláról nem érkeztem.

Közben mindenkinek rólad meséltem.

Néha meghallgattak, de az emberek

a maguk útjára menetek, az életbe, ahol nem létezel.

Nincsenek titkaim.

Reggeli köd és cigarettafüst, ez minden.

A fény arról az oldalról jön, ahonnan különben is

és megy minden a maga útján.

A te tenger iránti szereteted és az én folyószeretetem

megértésünk végét jelentette.

A nyarat vártam,

hogy a lepedő alatt meztelenül aludjak,

mert valamit várni kell, törvényszerű, az élet rendje.

Késő éjjel, hirtelen ébredek,

és hallom, tele csendes iszonyattal

valahol álmodban zokogsz,

majd összegörnyedve hasad erősen öleled,

mintha belőle a félelem távozása fenyegetne.

Nincsenek titkaim.

Míg lehetett, a belőled alkotott sebet szerettem,

most a fejem feletti, hajnalban eloltott lámpát szeretem

és azt az utcát, melyen néhányszor, kezemet úgy

szorongatva, mintha háborúba indulnánk, mentél.

Fordította: Fehér Illés

Jelena Lengold Napitak - Jelena Lengold – Ital - Lengold Jelena

Jelena Lengold Kruševac 15. jul 1959. –

Napitak - Jelena Lengold daj mi svoju košulju daj mi svoju jastučnicu sačuvaj svoje izrezane nokte trepavicu ću ti ukrasti sama ne postavljaj nikakva pitanja samo progutaj ovaj napitak i čekaj čekaj čekaj činiće ti se da se ništa ne dešava i da se ništa nije promenilo i da poštar ništa ne donosi ali to je zamka ovog recepta kad si već siguran da uopšte ne deluje odjednom shvatiš da si nevidljiv baš za sve druge osim za nju

Ital – Lengold Jelena add ide ingedet add ide párnádat tartsd meg levágott körmödet szempilládat én lopom el kérdéseket ne tegyél fel csak ezt az italt nyeld le és várj várj várj úgy érzed semmi sem történik és semmi sem változott és a postás semmit sem hoz de ez a recept titka mikor már biztos vagy abban hatástalan egyszerre észreveszed láthatatlan vagy a lányt kivéve Fordította: Fehér Illés

Izvor: http://poezija.darkbb.com/t2255-jelena-lengold

Jelena Lengold Ljubav - Jelena Lengold – Szerelem - Lengold jelena

Jelena Lengold Kruševac 15. jul 1959. –

Ljubav - Jelena Lengold Prvo što je saznala o njemu bilo je svedočanstvo o zajedničkoj bolesti. Moj slučaj je uznapredovao - kazao je - neću još dugo. O, ništa za to - odgovorila je - ja sam od iste stvari umrla još davno, već su mi pomalo i grob zapustili. Tako je počelo.

Szerelem - Lengold Jelena Először, amit megtudott a fiúról, a közös betegségükről szóló bizonyítvány. Esetem előrehaladott – mondta a fiú – nem húzhatom sokáig. Oda se neki – felelte a lány – én ebben a kórban már régen meghaltam, immár síromat is elhanyagolták. Így kezdődött. Fordította: Fehér Illés

Izvor: http://poezija.darkbb.com/t2255-jelena-lengold

Jelena Lengold Bunar teških reči – A súlyos szavak kútja

Jelena Lengold Kruševac 15. jul 1959. –

Bunar teških reči Postoji bunar u koji bacam sve teške reči koje smo jedno drugome izgovorili ti i ja iz njega se ponekad oseti udaljeni smrad koji me podseti na tebe i uzbudi me, čudnovato i naglo, podseti me na miris tvojih prepona tvojih pazuha poželim da skočim tamo, u bunar teških reči i udahnem te ponovo otvorenih usta, široko, kao vetar s mora da primam u sebe.

A súlyos szavak kútja Van egy kút, ahová a súlyos szavakat dobom, az egymásnak mondott szavakat, belőle néha távoli, rád emlékeztető, orrfacsaró bűz árad és lázba hoz, furcsán, váratlanul, ágyékod,  hónaljad szagára emlékeztet, szívesen beugranék, a súlyos szavak kútjába és ismét belélegeznélek, nyitott szájjal, tele tüdővel, tengerfuvallatként szívnálak magamba. Fordította: Fehér Illés

Izvor: https://radiogornjigrad.wordpress.com/2012/03/07/bunar-teskih-reci-i-jos-dvije-pjesme-jelene-lengold