Paál Marcell Hesperus Kazincbarcika 1972. 05. 23.–
Légüreség
/Jávorka Csaba: Férfimagány (I-II-III)
triptichonjára/
Azonosságok
álruhája.
Színesnek képzelt egyedüllétek. Társtalan zavar, káoszvirágok, letéped őket, ha máshoz beszélnek, eldugod mindet a mellényzsebedbe, kinyílnak ott is, bár szikkad a szív vagy bíborszegélyű fém lesz belőle, s ütöd, hisz sorsod ütni tanít, . széttöröd némán három darabra, azt, ami másból benned maradt, délcegen küzdesz ellene, érte; sejted; valahol ő is te vagy, téped a vihart, villám haraggal, vulkán tüzéből trónt építesz, csontujjú erdők gyökérhantjára csorgatod késő könnyeidet, . hallgatod mások dibdáb magányát, de nincsen, csak egy, ami szent, igaz, s hiába küzdesz ellene, érte, lélegzetfúlva, színtelen, a férfi, ki benned törvényt ült eddig, gyermek lesz újra és hirtelen. |
Bezvazdušnost
/Povodom triptiha Samoća muškarca (I-II-III) Čabe
Javorke/
Lažno odelo istovetnosti.
Šarenim zamišljene samoće.
Usamljena zbrka, cvet haosa,
otkidaš, ako s drugima priča,
u džep prsluka stavljaš,
i tamo cveta iako srce se suši
ili biće od toga metal sa purpunim rubom
i udaraš jer sudba te udarati uči,
nemo na tri dela lomiš,
to što u tebi od drugih ostalo,
protiv nje i za nju se junački boriš;
naslućuješ; negde i ona si ti,
oluju besom groma kidaš,
presto iz vatre vulkana gradiš,
svoje kasne suze na humku korena
šuma koščatih prstiju kapaš,
tuđu fatamorganu samoće
osluškuješ, ali to što je sveto,
istina, samo jedna postoji,
i zalud se prtiv nje, za nju boriš
bez vazduha, bezlično,
muškarac koji je do sada
u tebi zakon stvarao,
opet i odjedanput dete će postati.
Prevod: Fehér Illés
|
Csaba Jávorka festménye
