Balázs F. Attila Történet – Priča

 

Balázs F. Attila, Marosvásárhely, 1954. 01. 15. –

Történet   és akkor jöttek összeszedték a harangokat ágyúkat öntvén belőlük   aztán ágyúkból öntött harangokat hoztak néma tornyokba   és megint jöttek összeszedvén a harangokat   aztán elfelejtették újraönteni őket –

Priča   i onda su došli zvona pokupili pa u topove pretopili   posle u neme tornjeve iz topova izlivena zvona doneli   i opet su došli zvona pokupiti   posle su zaboravili nanovo ih pretopiti –     Prevod: Fehér Illés

Forrás: chrome-extension://efaidnbmnnnibpcajpcglclefindmkaj/http://mek.oszk.hu/21700/21732/21732.pdf

Balázs F. Attila: Augusztusi havazás – Avgustovski sneg

Balázs F. Attila, Marosvásárhely, 1954. 01. 15. –

Augusztusi havazás   Nemrég még jöttödet várta a kert fák erezetében megindultak a nedvek füvek – virágok szőnyeget szőttek lábad alá   a cseresznyefa ága megérintette hajad s mint kakasos kofa kipattintgatta virágait   ágyam sokáig őrizte aztán elfelejtette melegedet   Magányába roskadtan álmodozik a város lehunyja szemeit és sütteti magát az együgyű nappal   Meztelenül vacognak az emlékezés tükre előtt a percek miközben eltakarja nyomainkat ez a predesztinált augusztusi havazás

Avgustovski sneg   Vrt je još nedavno tvoj dolazak čekao u žilama drveća sokovi su se pokrenuli a pod tvoje noge trava – cveće sag plele   tvoju kosu je grana trešnje dotakla i kao piljar petlova rascvetala   moj krevet tvoju toplinu dugo je čuvao zatim zaboravio   Utonuo u njegovu samoću grad sanjari oči sklapa i u sjaju šašavog sunca se kupa   Trenuci ispred ogledala sećanja razgolićeno drhtaju dok taj predestiniran avgustovski sneg naše tragove prekriva   Prevod: Fehér Illés



Balázs F. Attila: Hiányzol! – Nedostaješ!

Balázs F. Attila, Marosvásárhely, 1954. 01. 15. –

Hiányzol!

nevedet kirakom magamban

gyöngédségbe ágyazom:

szomorúság befejezetlen mozaikja

mert ördög minden költő

őrizd hát szépségedet

mint védett virágot

tiltott területen

lesz amit elkockázzanak

a közöny lovagjai

megcsókolom a füstöt mielőtt

belesimul az ég tenyerébe

a harmatra bízom

titkainkat

Nedostaješ!

u sebi slažem tvoje ime

u nežnost nameštam:

nezavršen mozaik tuge

jer đavo je svaki pesnik

pa poput zaštićenog cveta

čuvaj svoju lepotu

na zabranjenom prostoru

će biti to što bi križari nehaja

prokockali

poljubim dim pre no što

bi se u dlan neba utonuo

naše tajne rosi

poveravam

                             Prevod: Fehér Illés

 



Balázs F. Attila Remember – Seti se – Remember

Balázs Attila, Marosvásárhely, 1954. 01. 15. –

Remember

mi vagyok én most neked?

egy verssor?

egy mosoly?

egy ölelés?

a bőr illata?

ha nem érkezne meg velem a repülő

mi maradna neked belőlem?

egy újsághír?

néhány sor egy papír fecnin?

porosodó szuvenír?

Seti se

šta sam ja sad za tebe?

jedan stih?

jedan osmeh?

jedan zagrljaj?

miris kože?

ako ne bi samnom avion stigao

šta bi ti od mene ostalo?

vest u novinama?

nekoliko redova na listiću papira?

prašnjav suvenir?

                             Prevod: Fehér Illés

Remember

             for Sue Wootton

what am I now for you?

a poem?

a smile?

an embrace?

the scent of skin?

and if the airplane never arrives, with me,

what will be left of me for you?

some words in a journal?

some lines on a slip of paper?

just dusty memory?

                             Translated by Attila F. Balázs



Balázs F. Attila: Színpad az egész... – Sve je pozornica…



Balázs F. Attila, Marosvásárhely, 1954. 01. 15. –

Színpad az egész...

széthullnak a mondatok, a szerkezet

a szavak jelzésszerűen – mint

egy éjszakai metropolis

fényreklámai villannak:

válaszok – kérdések

az amit mondok tényleges mondanivalóm

vagy csak a szerep mondatai?

a szerep én vagyok mert önmagam játszom

szöveggel és szöveg nélkül –

ötvözet mely megszilárdult

mielőtt formába öntötték volna

maszkom: meztelenségem

a látszatok átlátszó maszkok

szeretet szigor hiúság becsvágy

alázat és megalázás manír bizalom

istenséget vállalni a bukás vállalása

pórusaidba nyal a formálható anyag

miközben kezében tart egy formáló erő

teremtő teremtmény első lépése:

megtagadja teremtőjét

táltos varázsló: megfogant szerepek

virágoznak benne

ezeket osztogatja útjain

mutatványai:

terhes golgoták

a szenvedés büszke glóriájával

látványos kudarcok dühvel és

kétségbeeséssel fűszerezve

istenek elviselhetetlen csendje

kiátkozott papok kárhozata

alkoholgőzös pokol

aztán görcsös igyekezet: úgy tesz mintha...

férj szerető szülő rokon barát régiséggyűjtő

próbál lenni hisztériás törekvéssel

tehetetlenül sodródik mert

kapaszkodni csak önmagába tud

nem lehet apa férj barát ki

szerepeket játszik mert a szerep ő maga

örökös társa a vállalt vagy nem vállalt magány

pokla légkondicionált

és kedve szerint berendezett

 ide csak kiátkozott angyalok léphetnek be

falai láthatatlanok ezért bevehetetlenek

szerelmei: szerepei: pokoli létfeltétel

egyetlen lehetőség hogy ő legyen

hogy emberi utat járhasson végig

az itthon

az otthon

és az otthontalanság között

a változás a változtatás

és a szemlélés között

vagy eltűnik

ellentétes helyzetek bozótjában       

eufória depresszió

szeretet szex aszkézis

végleges helyzet nem lehet

mert belengi az unalom

az unalomból menekül

minden menekülés új élményeket hoz

az újélmények új bűnöket    

nem lehet büntetlenül

teljességet akarni                  

nem neked szerelmem

magamnak kell bebizonyítanom

hogy képes vagyok

és készen vagyok az áldozatra

és hogy kétségbeesett öngyötrésem

nem csupán alakítás

(Látod, büszke vagyok rá,

pedig mily kétségbeejtő

hogy te biztonságban érzed magad mellettem

miközben én félek —)

Sve je pozornica…

raspadaju rečenice, struktura

reči signaliziraju – kao

u noć svetlosne reklame

velegrada sevaju:

pitanja – odgovori

to što govorim dal su zaista moji misli

ili su samo rečenice uloge?

ja sam uloga jer sam igram

sa tekstom i bez teksta –

pre ukalupiranja

učvrsnuta legura

maska mi je: moja golotinja

prividnosti su providne maske

ljubav strogost tastina čast

poniznost i poniženje manira poverenje

prihvatanje božanstva je prihvatanje pada

plastična materija ti u pore prodire

dok si u vlasti sile koja oblikuje

prvi korak stvaraoca stvorenja:

poriče stvaraoca

vrač vilenjak: cvetaju

u njemu začete uloge

na svom putu ove deli

njegovi ogledi:

bremenite golgote

s oholom oreolom patnje

besom i očajem začinjeni

spektakularni porazi

nesnosna tišina bogova

prokletstvo proklinjenih popova

pakao s parama alkohola

pa zgrčena težnja: pravi se kao da…

histeričnim stremljenjem želi biti

muž ljubavnik roditelj rodbina prijatelj sakupljač starina

nemoćno ga nosi struja jer

samo u sebe se može uhvatiti

ne može biti otac muž prijatelj onaj

ko uloge igra jer uloga je on sam

večni ortak mu je prihvaćena ili neprihvaćena samoća

a pakao klimatiziran

i po volji namešten

tu samo prokleti anđeli mogu ući

zbog nevidljivosti zidovi su neosvojivi

njegovi ljubavi: njegove uloge: paklen uslov življenja

jedan jedini način je da on on bude

da ljudskom stazom korača do kraja je

dom

između

kod kuće i beskućništva

između promatranja

pretvorbe i preokreta

ili nestaje

u šikari suprotnih stanja

euforija depresija

ljubav seks askeza

ne postoji konačno stanje

jer uokviri ga dosada

beži iz dosade

svaki beg nove doživljaje donosi

novi doživljaji nove grehote

ne može nekažnjeno

celovitost hteti

ne tebi ljubavi moja

sebi trebam dokazati

da sam sposoban

i spreman sam na žrtvu

i da moja vlastita očajnička gnjavaža

nije samo igra

(Vidiš ponosam sam na to,

mada je očajno

da se ti pored mene bezbedno osećaš

dok se ja plašim — )

                             Prevod: Fehér Illés

Balázs F. Attila: Megtisztulni szerelemben – U ljubavi se pročistiti

Balázs F. Attila, Marosvásárhely, 1954. 01. 15. –

Megtisztulni szerelemben

érintés vagyok csupán

kéz melege arcodon

homokszem tested pórusában

ha végigfekszel a fövenyen

könnyező fűszál vagyok:

leborulva imádom a talpat

mely eltapos

levegő vagyok mit ki- és belehelsz

rám gondolsz ha légszomjad van

lépteid örök visszhangja vagyok

megszűnök ha nem lépsz

óra nagymutatója vagyok

mely megelőz hogy utolérjen

nyitott ablak vagyok

leheletem ébreszt reggelenként

hó vagyok mely évente eltűnik

hogy megtisztulhasson –

hold: szabadság hideg szimbóluma

U ljubavi se pročistiti

samo sam doticaj

toplina ruke na tvom licu

zrno peska u pori tvoga tela

kad na žalu ležiš

suzna vlas trave sam:

ponizno obožavam stopalo

koji me gazi

vazduh sam kojeg u- i izdišeš

kad ti je dah kratak na mene misliš

odjek tvojih koraka sam

nestajem ako ne koračaš

velika kazaljka sata sam

koja te pretiče da bi te dostigao

otvoren prozor sam

ujutro te moj dah budi

sneg sam koji svake godine nestaje

da bi se pročistio –

mesec: hladan simbol slobode

                             Prevod: Fehér Illés