Birtalan Balázs Amikor rájössz milyen – Kad saznaš kako je – When You Realize What It’s Like

Birtalan Balázs Budapest, 1969. október 12. –

Amikor rájössz milyen  „El sem tudod képzelni, milyen boldog vagyok!”    (Tadeusz Borowski: Nálunk, Auschwitzban) amikor a fájdalom az éjszakát a végtelenbe nyújtja rájössz milyen nagyszerű dolog az alvás amikor minden lépést eltervezel talpad mely négyzetcentimétereire nehezedhetsz büntetlenül rájössz milyen fantasztikus képesség a járás amikor napod fő szervezési elve minél kevesebb tárgyhoz kelljen hozzáérned rájössz milyen főúri luxus a tapintás amikor hetek óta képtelen vagy kinyitni egy könyvet rájössz milyen ajándék az olvasni tudás amikor mindezen rájövések sorokká rendeződnek rájössz milyen kegyelmi adomány a rák amikor rájössz ez kellett ahhoz mindezen közhelyekre rájöjj rájössz milyen vak a csodákra az ember

Kad saznaš kako je „Ni zamisliti ne možeš, koliko sam sretan!“ (Tadeus Borovski: Kod nas, u Aušvicu) kad tišnja noć u beskraj produži saznaš kako je prekrasno spavati kad svaki korak isplaniraš na koje kvadratne centimetre stopala možeš nekažnjeno nasloniti se saznaš kakva je fantastična sposobnost hodanje kad ti je glavni princip organizacije dana kako što manje predmeta dotaći saznaš kakav veličanstven raskoš je doticaj kad nedeljama nisi sposoban ni jednu knjigu otvoriti saznaš kakav dar je moć čitanja kad sva ta saznanja u redove se slažu saznaš kakva milostinja je rak kad saznaš trebao bi sve te banalne fraze da prepoznaš saznaš kako je čovek za čuda slep Prevod: Fehér Illés

Forrás: http://birtalan.blogspot.rs/2015/12/amikor-rajossz-milyen.html

Amikor rájössz milyen  „El sem tudod képzelni, milyen boldog vagyok!”    (Tadeusz Borowski: Nálunk, Auschwitzban) amikor a fájdalom az éjszakát a végtelenbe nyújtja rájössz milyen nagyszerű dolog az alvás amikor minden lépést eltervezel talpad mely négyzetcentimétereire nehezedhetsz büntetlenül rájössz milyen fantasztikus képesség a járás amikor napod fő szervezési elve minél kevesebb tárgyhoz kelljen hozzáérned rájössz milyen főúri luxus a tapintás amikor hetek óta képtelen vagy kinyitni egy könyvet rájössz milyen ajándék az olvasni tudás amikor mindezen rájövések sorokká rendeződnek rájössz milyen kegyelmi adomány a rák amikor rájössz ez kellett ahhoz mindezen közhelyekre rájöjj rájössz milyen vak a csodákra az ember

When You Realize What It’s Like  ”You simply can’t imagine how happy I am!”   (Tadeusz Borowski: With Us In Auschwitz) when pain makes the night stretch into infinity you’ll realize how marvellous it is to sleep when you plan each single step which square centimetres of your foot will tolerate to be pressed with your weight you’ll realize how fantastic it is to be able to walk when the main logistics of your day is that you should have to touch the fewest possible objects you’ll realize what luxury it is to feel with your fingers when for weeks you’ve been unable to open a book you’ll realize what a gift it is to be able to read when all these recognitions appear lined up you’ll realize what a blessed gift cancer is when you realize it was what you needed to realize all these clichés you’ll realize how blind man is to miracles Translated by N. Ullrich Katalin

Forrás: http://www.magyarulbabelben.net/works/hu/Birtalan_Bal%C3%A1zs-1969/Amikor_r%C3%A1j%C3%B6ssz_milyen/en



Kányádi Sándor Volna még – Još bi – Still There Would Be

 

Kányádi Sándor (Šandor Kanjadi) 1929. május 10. –

 

 

Volna még   pedig volna még volna még valami mondanivalóm a nyíló nárcisz- mezőkről például az alkonyi szélben riadtan lobogó hegyi füvekről a hegyekről a folyókról égről és földről a tengerekről az óceánok alatt vergődő tűzhányókról a szerelem végtelen napéjegyenlőségeiről amikor az idő is ellankad mint a patak ha szomját oltja benne a szarvas egyszóval kettőnk dolgáról az emberiség nevében volna még talán volna még

Još bi   pa još bi još bi imao šta da kažem na primer o rascvetalim poljima sunovrata u vetru sutona preplašeno titrajućoj brdskoj travi o brdima rekama o nebu i zemlji o morima ispok okeana koprcajućim vulkanima o beskrajnim ravnodnevnicama ljubavi kad i vreme poput potoka klone kad u njoj jelen žeđ stiša dakle o našem odnosu u ime čovečanstva još bi možda još bi   Prevod: Fehér Illés

 

Forrás: http://www.mek.iif.hu/porta/szint/human/szepirod/modern/kanyadi/valaki/html/vers0603.htm#75

 

 

Volna még   pedig volna még volna még valami mondanivalóm a nyíló nárcisz- mezőkről például az alkonyi szélben riadtan lobogó hegyi füvekről a hegyekről a folyókról égről és földről a tengerekről az óceánok alatt vergődő tűzhányókról a szerelem végtelen napéjegyenlőségeiről amikor az idő is ellankad mint a patak ha szomját oltja benne a szarvas egyszóval kettőnk dolgáról az emberiség nevében volna még talán volna még

Still There Would Be   but still there would be still there would be something here for me to say about the blooming fields of daffodils for instance about mountain grass waving scared in twilight winds about mountains rivers the sky and the earth about oceans volcanoes writhing deep in the oceans about the endless equinox of love when time also languishes like the creek when the deer quench their thirst in it in short about matters of us two on behalf of the human race still there would be maybe still there would be   Translated by N. Ullrich Katalin

Forrás: http://www.magyarulbabelben.net/works/hu/K%C3%A1ny%C3%A1di_S%C3%A1ndor/Volna_m%C3%A9g/en/51053-Still_There_Would_Be



Sebestyén Péter Ein Traum – San – Ein Traum

Sebestyén Péter Zalaegerszeg, 1967. július 07. -

Ein Traum

Széttart a tükör, semmiség kering a tekintet fókuszában.

Hajnali ötkor méretet veszel a boldogságról. A május

rózsát szeret, mondod, áthajolsz fölöttem és a halál

regimentjei masíroznak a homokba fúló sikátorokban.

Forrás: a szerző

San

Odvaja se ogledalo, u fokusu pogleda ništa kruži.

U svitanju u pet o sreći uzimaš meru. Veliš, maj

ružu voli, preko mene se sagneš i regimenti smrti

marširaju u sokacima koji se u pesku dave.

Prevod: Fehér Illés

Ein Traum

The mirror diverges, void revolves in the focus of  the eye.
At five in the morning you take measure of happiness. May
loves roses, you say, you bend over me and death’s
regiments march in the back streets smothered in sand.

Translated by N. Ullrich Katalin

Forrás: http://www.magyarulbabelben.net/works/hu/Sebesty%C3%A9n_P%C3%A9ter-1967/Ein_Traum/en/57835-Ein_Traum

Rafi Lajos Cigány helyzetállapot – Cigansko stanje – Gipsy State Of Affairs

Rafi Lajos

Jobbágyfalva 1970. – Gyergyószárhegy 2013. 06. 24.

Cigány helyzetállapot Gyűlnek egyre a fekete percek. Gyűlnek egyre a fekete ráncok, - S fonnak nekem fekete koszorút. Gyűlnek egyre a fekete gyerekek. Gyűlnek egyre a fekete szemek, - S mondják, hogy nem volt cigányháború. Gyűlnek egyre fekete vágyaim. Nőnek egyre a fekete álmaim, - S gyermekeim koporsóm befedik.

Cigansko stanje Sve više se gomilaju crni minuti. Sve više se gomilaju crne bore, – I crn venac mi pletu. Sve više se gomilaju crni bagani. Sve više se gomilaju crne oči, – I kažu, ciganskog rata nije bilo. Sve više mi se gomilaju crne želje. Sve više mi rastu crne oubrazilje, – I les moj moja deca pokriju. Prevod: Fehér Illés

Forrás: http://mek.oszk.hu/kiallitas/erdelyi/rafilajos.htm

Szentandrássy István: A teknővájó

Cigány helyzetállapot Gyűlnek egyre a fekete percek. Gyűlnek egyre a fekete ráncok, - S fonnak nekem fekete koszorút. Gyűlnek egyre a fekete gyerekek. Gyűlnek egyre a fekete szemek, - S mondják, hogy nem volt cigányháború. Gyűlnek egyre fekete vágyaim. Nőnek egyre a fekete álmaim, - S gyermekeim koporsóm befedik.

Gipsy State Of Affairs More and more black minutes gathering. More and more black wrinkles gathering –  tie up a black wreath for me. More and more black children gathering. More and more black eyes gathering  –  say there’s been no gipsy war. More and more of my black desires gathering. More and more of my black dreams growing, – and my children will cover up my coffin. Translated by N. Ullrich Katalin

Forrás: http://www.magyarulbabelben.net/works/hu/Rafi_Lajos-1970/Cig%C3%A1ny_helyzet%C3%A1llapot/en/51293-Gipsy_State_Of_Affairs



Rafi Lajos Marasztaló – Zadržavanje – Begging To Stay

Rafi Lajos

Jobbágyfalva 1970. – Gyergyószárhegy 2013. 06. 24.

Marasztaló Már csak a hallgatás játéka izgat, Hiszen a pajkos kisfiú fáradt. Mint egy tükörben, látom a vágyat, bennem a csont is erjedni kész.

Zadržavanje Već me samo igra šutnje draži, Ta umoran je vragolan. Kao u nekom ogledalu, vidim sladostrast, da trune, u meni je i kost spreman. Prevod: Fehér Illés

Forrás: http://mek.oszk.hu/kiallitas/erdelyi/rafilajos.htm

Marasztaló Már csak a hallgatás játéka izgat, Hiszen a pajkos kisfiú fáradt. Mint egy tükörben, látom a vágyat, bennem a csont is erjedni kész.

Begging To Stay Only the game of silence excites me now, since the playful little boy is tired. As if in a mirror I can see the desire, even my bone is about to ferment. Translated by N. Ullrich Katalin

Forrás: http://www.magyarulbabelben.net/works/hu/Rafi_Lajos-1970/Marasztal%C3%B3/en/49633-Begging_To_Stay



Pintér Tibor Temetés ősszel – Sahrana u jesen – Funeral In Autumn – Înmormântare toamna – Funerale autunnale

Pintér Tibor 
Budapest, 1954. november 21. – Budapest, 2017. április 30.

Kiss Balázs, grafikus (1950 - 2015)

Temetés ősszel In memoriam Kiss Balázs Butatelefonomban őrzöm számaid - mint egyre növő számú halottaimét, immár a tiéd is. Kedvem lenne rádcsörgetni, hallgatni lassú hangod mély rezdülését és persze meg- beszélnénk valamit. Favágást, elméleteket, művészetet, nőket, képeket, zenét, könyveket, gyerekeket, a világot. Gyönyörű ősz van, kiülnénk a kertbe, a lombok közötti pazarló aranylásba. Koccintanánk egy pohár borral és te szakértőn ele- meznéd a tannin és sav összetevőket. Halálodról beszélgetnénk, úgy mint volt, szelíden, tudva a jövőt, ami végleg eljött. És ott, abban a képzelt fényben, talán minden egészen máshogy végződne.

Sahrana u jesen U spomen Balaža Kiš U mom glupom telefonu čuvam tvoje brojeve – kao sve veći broj mojih mrtvaca, evo sad i tvog. Prijalo bi mi te nazvati, slušati duboke titraje tvog polaganog glasa i naravno nešto bi i pričali. O sečenje drva, teorijama, umetnosti, ženama, slikama, muzici, knjigama, deci, svetu. Krasna je jesen, u vrtu bi sedeli, u gizdavom zlatnom sjaju krošnji. Sa čašom vina bi kucnuli i ti bi sastojke tanina i aroma stručno analizirao. O tvojoj smrti bi govorili, kao što je bilo, krotko, budućnost znajući, što je konačno stigla. I tamo, u tom zamišljenom sjaju, možda bi se sve sasvim drugačije završilo. Prevod: Fehér Illés

Forrás: a szerző

Kiss Balázs grafikája

Temetés ősszel In memoriam Kiss Balázs Butatelefonomban őrzöm számaid - mint egyre növő számú halottaimét, immár a tiéd is. Kedvem lenne rádcsörgetni, hallgatni lassú hangod mély rezdülését és persze meg- beszélnénk valamit. Favágást, elméleteket, művészetet, nőket, képeket, zenét, könyveket, gyerekeket, a világot. Gyönyörű ősz van, kiülnénk a kertbe, a lombok közötti pazarló aranylásba. Koccintanánk egy pohár borral és te szakértőn ele- meznéd a tannin és sav összetevőket. Halálodról beszélgetnénk, úgy mint volt, szelíden, tudva a jövőt, ami végleg eljött. És ott, abban a képzelt fényben, talán minden egészen máshogy végződne.

Funeral In Autumn In memoriam Balázs Kiss In my stupidphone I keep your numbers – like those of the increasing  number of my dead, and now already yours, too. I feel like ringing you up and listen to the deep vibrations of your voice and sure, we’d discuss something. Woodcutting, theories, art, women, pictures, music, books, children, the world. This autumn is beautiful, we’d sit under the leafy boughs in the  lavishing glitter of gold.  We’d clink our glasses of wine and you’d analyze as an expert the tannin and acid components. We’d talk about your death, like we did, tenderly, knowing the future that once and for all is here. And there in that imagined  light, maybe this all would have a totally different outcome. Translated N. Ullrich Katalin

Kiss Balázs grafikája

Temetés ősszel In memoriam Kiss Balázs Butatelefonomban őrzöm számaid - mint egyre növő számú halottaimét, immár a tiéd is. Kedvem lenne rádcsörgetni, hallgatni lassú hangod mély rezdülését és persze meg- beszélnénk valamit. Favágást, elméleteket, művészetet, nőket, képeket, zenét, könyveket, gyerekeket, a világot. Gyönyörű ősz van, kiülnénk a kertbe, a lombok közötti pazarló aranylásba. Koccintanánk egy pohár borral és te szakértőn ele- meznéd a tannin és sav összetevőket. Halálodról beszélgetnénk, úgy mint volt, szelíden, tudva a jövőt, ami végleg eljött. És ott, abban a képzelt fényben, talán minden egészen máshogy végződne.

Înmormântare toamna In memoriam Kiss Balázs În telefonul meu păstrez numerele tale – ca ale morților mei tot mai mulți la număr, acum și ale tale. Îmi tot vine să te sun, să ascult rezonanța adâncă a vocii tale lente și desigur am discuta ceva. Tăierea lemnelor, teorii, artă, femei, picturi, muzică, cărți, copii, lumea. E-o toamnă minunată, am sta în grădină, în aurul risipitor dintre frunzișuri. Am ciocni un pahar de vin și tu ai analiza ca un expert componentele de acizi și tanini. Am vorbi despre moartea ta, așa cum a fost, cu blândețe, cunoscând viitorul, care venise pentru totdeauna. Și acolo, în lumina aceea închipuită, poate cu totul altfel s-ar termina totul. Tradusă de P. Tóth Irén

Kiss Balázs grafikája

Temetés ősszel In memoriam Kiss Balázs Butatelefonomban őrzöm számaid - mint egyre növő számú halottaimét, immár a tiéd is. Kedvem lenne rádcsörgetni, hallgatni lassú hangod mély rezdülését és persze meg- beszélnénk valamit. Favágást, elméleteket, művészetet, nőket, képeket, zenét, könyveket, gyerekeket, a világot. Gyönyörű ősz van, kiülnénk a kertbe, a lombok közötti pazarló aranylásba. Koccintanánk egy pohár borral és te szakértőn ele- meznéd a tannin és sav összetevőket. Halálodról beszélgetnénk, úgy mint volt, szelíden, tudva a jövőt, ami végleg eljött. És ott, abban a képzelt fényben, talán minden egészen máshogy végződne.

Funerale autunnale Alla memoria di Kiss Balázs I tuoi numeri li conservo nel mio telefonino sciocco - insieme ai numeri dei miei morti crescenti, ormai anche il tuo. Mi piacerebbe chiamarti, ascoltare il tremore profondo della tua voce lenta, e ovviamente discoreremmo su alcune cose. Sul spaccare del legno, sulle teorie, sull’arte, donne, e sui dipinti, sulla musica, libri, bambini e sul mondo. Autunno e nel pieno del suo splendore, potremmo sederci nel giardino, nella luce dorata che filtra tra le fronde. Potremmo brindare con un bicchiere di vino, e tu da buon intenditore, analizzeresti i suoi componenti di tannino e di acidità. Potremmo parlare della tua morte, per com’è andata, delicatamente, sapendo già il futuro, che alla fine è giunto. E là, in quella luce immaginaria, forse tutto finirebbe in modo diverso, in tutt’altra maniera. Traduttore: Ibolya Cikos

Kiss Balázs grafikája