Vári Csaba Szakítás – Raskid

Vári Csaba Székelykeresztúr, 1977. szeptember 9. –

Szakítás anya – sírsz apa – hallgatsz szökjetek vissza velem gyermekkoromba hogy egymás kezét megfoghassuk …….. maradni tanítsatok

Raskid majko – plačeš oče – šutiš pobegnite sa mnom nazad u moje dečje doba da bi jedni drugom ruku uhvatili ......... učite me ostati Prevod: Fehér Illés

Forrás: http://blog.xfree.hu/myblog.tvn?SID=&from=10&pid=&pev=2016&pho=08&pnap=&kat=1600&searchkey=&hol=&n=marcyt



Erdős Virág ez – to

Erdős Virág Budapest, 1968. február 27. –

ez nem az a vers amire ezer éve gyúrunk ez nem az a vers ami már általunk szól – rólunk ez nem az a vers ami úgy punk hogy közben időtálló ez nem az a vers amitől felrobban a világháló ez nem az a vers amitől leszakad a födém ez nem az a vers ami át ragyog a múlt ködén ez nem az a vers amivel már előre számolnak ez nem az a vers ami majd beolvas a kánonnak ez nem az a vers amiről álmodoznak a nagyok ez nem az a vers amire rámozdulnak a fanok ez nem az a vers amivel jól be lehet fűteni ez nem az a vers amivel hurkát lehet tölteni ez nem az a vers amiből az kap aki kér ez nem az a vers ami a mindenséggel mér ez nem az a vers amiből másoknak is jutni fog ez nem az a vers amit egy egész ország tudni fog ez nem az a vers amiben mind el fogunk férni ez nem az a vers amiben jó dolog lesz élni ez nem az a vers amit majd beültetünk magokkal ez nem az a vers amit majd elvihetünk magunkkal ez nem az a vers amitől felpörög a pulzus ez nem az a vers amitől berosál a kurzus ez nem az a vers ami a bátor kiállásra int ez nem az a vers amitől erősödik a forint ez nem az a vers amihez nem kell külön körítés ez nem az a vers amitől leomlik a kerítés ez nem az a vers ami száz évente van egyszer ez nem az a vers amitől összedől a rendszer ez nem az a vers ami pont telibe talál ez nem az a vers amibe' megáll a kanál ez nem az a vers ami már épp eléggé banális ez nem az a vers amitől élhetőbb a halál is ez nem az a vers ami majd átrepít a síron – azt még csak most írom

to nije ta pesma koju jurimo hiljadu godina to nije ta pesma koja već – jer smo mi napisali – govori o nama to nije ta pesma koja je tako punk da je usput postojana postala to nije ta pesma zbog koje internet eksplodira to nije ta pesma zbog koje tavanica se razvaljiva to nije ta pesma koja preko magle prošlosti sjaji to nije ta pesma koju će već unapred citirati to nije ta pesma koja će kanona razabrati to nije ta pesma o kojoj velikani sanjaju to nije ta pesma koju fanovi obožavaju to nije ta pesma s kojom se može založiti to nije ta pesma s kojom će se duvenica  puniti to nije ta pesma od koje onaj dobiva ko želi to nije ta pesma koja vasionom meri to nije ta pesma od koje će deo i drugima pripasti to nije ta pesma koju će čitava država znati to nije ta pesma u koju ćemo svi stati to nije ta pesma u kojoj biće užitak životariti to nije ta pesma koju ćemo semenkama posaditi to nije ta pesma koju ćemo sa sobom nositi to nije ta pesma zbog koje ubrzaće se puls to nije ta pesma zbog koje propasće kurs to nije ta pesma koja na hrabro istupanje hrabri to nije ta pesma koja forinta na jačanje mami to nije ta pesma kojoj posebno začinjanje ne bi trebala to nije ta pesma zbog koje će se srušiti ograda to nije ta pesma koja svakih sto godina jednom se stvara to nije ta pesma zbog koje režim pada to nije ta pesma koja pogađa to nije ta pesma u kojoj zastane kašika to nije ta pesma koja je već ionako dovoljno banalna to nije ta pesma zbog koje je i smrt prihvatljivija to nije ta pesma koja će pomoći de se grob prekorači – onu ću tek sada pisati Prevod: Fehér Illés

Forrás: http://www.erdosvirag.hu/versek/ez/



Fekete Anna A teljesség felé – Prema celovitosti

Fekete Anna Komárom, 1988. –

 A teljesség felé

Szerettek a csontjaim, hisz megtartottak.
Szeretett a bőröm: eltakarta a húsomat.
És mint lelkes bohócok, azt tették ujjaim, amit gondolok.

Álmomban apró sejtkatonák védenek, éber reflexek,
parányi, nevenincsbaktériumok. Egészséges vagyok,
de éjjel-nappal őrködöm saját egyensúlyomon.

Egy komplett óceánjáró,
ahol mindig egyedül lakom.

Forrás: http://szorosko.eu/2013/05/fekete-anna/

Prema celovitosti

Kosti su me volele, ta držale su me.

Koža me je volela: meso mi je prekrila.

I kao zaneseni klauni, prsti su mi po mom htenju plesali.

U snu drobni ćelijevojnici, budni refleksi,

sićušne, bezimene bakterije me brane. Zdrava sam,

ali svoju ravnotežu danonoćno čuvam.

Čitav prekokeanski brod,

gde uvek sama stanujem.

Prevod: Fehér Illés

Lennert Móger Tímea Vers a távolba – Pesma u daljinu

Lennert Móger Tímea Zombor, 1981. május 20. –

Vers a távolba nyelem a fűszer illatú tájat. a szeretteim itt élnek. vagy távol. egymás nélkül. mit érzünk a tájból. öklöm a számba nyomom. ha szenvedsz. hogyan éled túl a szerelmet. hogyan örülsz, ha van minek. felétek most az idő hidegebb. újraértelmezem, mi a szeretet. hétvégenként jóleshet. lemenni a tóhoz. otthont idéz. én itthon vagyok. távoliság. egy lakás, egy ház idegenben. kevés. ahányszor az elmúlt években láttalak. ha elhagytál is. ne hagyd el magad.

Pesma u daljinu gutam pejzaž mirisa začina. moji voljeni žive tu. ili daleko. jedni bez drugog. šta osećamo od pejzaža. šaku u usta guram. ako patiš. ljubav kako preživiš. kako se raduješ, ako razloga ima. sad je hladnije kod vas. ponovo tumačim, šta je ljubav. koncem nedelje moglo bi da prija. do jezera otići. u sećanje dom doziva. ja sam doma. daljinski. jedan stan, jedna kuća u tuđini. malo je. koliko sam te proteklih godina viđala. iako si me napustio. sebe nemoj napustiti. Prevod: Fehér Illés

Forrás: http://www.zetna.org/zek/folyoiratok/138/lennert12.htm

Tanja Kragujević Hladna golubica – Fagyos galamb

Tanja Kragujević Senta 1946. –

Hladna golubica Govorili smo o poeziji. Misli prolaznice ogledale su se u izlozima. I reči netražene pronalazile se u svojim promišljenim i osetljivim bićima. U kratkim ćutnjama gotovo da se mogao začuti zvuk sličan onom kad se sklopi sigurnosna brava. Kad deca su na ljuljaškama. I hladna golubica na suvom dlanu. Kad stvari napokon nalaze svoje mesto. Svetlo i ozračeno. Kao iznenadno preseljenje onih što nikuda ne putuju.

Fagyos galamb  A költészetről beszéltünk. A járókelő gondolatok a kirakatokban önmagukban gyönyörködtek. És a véletlenül előbukkanó kifejezések átgondolt, érzékeny lényükben találtak otthonra. A kurta néma pillanatokban szinte hallani lehetett a biztonsági zár kattanásához hasonló hangot. Mikor hintáznak a gyerekek. És száraz tenyéren a fagyos galamb. Mikor a dolgok végül megtalálják világos, ragyogó helyüket. Mint azok váratlan elköltözése, akik sehová sem utaznak. Fordította: Répás Norbert és Fehér Illés

Forrás: http://www.tanjakragujevic.com/



Đorđe Balašević Na trećem sastanku – A harmadik találkozón

Đorđe Balašević Novi Sad 11. maj 1953. –

Na trećem sastanku Na prvom sastanku foliraću te na sve moguće načine koji su u skladu mog puberteta kome mandat polako ističe, pričaću ti kako sam trinesto dete u siromašnoj porodici, kako od treće godine radim u rudniku i kako triput dnevno pre svakog obroka pomišljam na samoubistvo. Pričaću ti koješta, al te neću poljubiti. Na drugom sastanku ćutaću sve vreme, pustiću malo tebe da pričaš. A ja ću kobajagi sve to slušati i neću te poljubiti. Za treći sastanak obući ću belu košulju sa tamno plavom kravatom a preko toga crni pulover sa rol-kragnom, da me izleči kompleksa, i neću te pipnuti celo veče. A kad već počneš da sumnjaš u moju seksualnu opredeljenost, i kad se popneš na treću stepenicu poljubiću te što nežnije mogu na opštu radost gledalaca.

A harmadik találkozón Az első találkozón pubertáskorom lassan lejáró mandátumával összhangban minden lehetséges módon tettetem magam, elmondom, szegény család tizenharmadik gyereke vagyok, három éves koromtól bányában dolgozom és naponta háromszor, minden evés előtt öngyikosságra gondolok.  Össze-vissza beszélek, de nem csókollak meg. A második találkozón végig hallgatok, hagylak beszélni. Én pedig teszem, hogy hallgatlak, és nem csókollak meg. A harmadik találkozóra fehér ingbe öltözöm sötétkék nyakkendővel meg hengerelt gallérú fekete pulóverbe, hogy a gátlásoktól megszabaduljak és egész este hozzád sem nyúlok. Mikor pedig gyanakodni kezdesz nemi hovatartozásom miatt és fellépsz a harmadik lépcsőre, amilyen gyengéden csak tudok, megcsókollak, a nézők általános örömére. Fordította: Fehér Illés

Izvor: https://www.poezijanoci.com/savremena-domaca-poezija/djordje-balasevic-pesme.html#9



Tatjana Debeljački Ne-brižljivim – A nemtörődömökhöz

Tatjana Debeljački Užice 23. april 1967. –

Ne-brižljivim Gubi se u sivilu samoće. Uljez saznanja - šum iz uma. Nejasna nit, strasna, surova, bdi. Plod nije zavera. Ludak, genije tišine! Približi se neizrecivom. Analiza razuma - ropstvo! U šetnji, vidni stid! Uzbudljiva autonomija, Otvoreni vrata, prozori, Promaja! U magli stepenice Vode ka nebu. Paralizovana savest, Pokretno ogledalo. U množini protiv rečitih, Dirigovanja, ponašanja, I priznati krivicu. Crta koja spaja, Put u svemirski brod. Mimoilazimo sa omalovažanjem. Bronzana žena, Bakarni čovek!!!

A nemtörődömökhöz A szürke magányba tűnt. Az értelem hangja - betolakodó felismerés. Ködös szál, szenvedélyes, kegyetlen, virraszt. A termés nem összeesküvés. Csend géniusza a félkegyelmű! A kimondhatatlanhoz közelít. Az indíték taglalása - rabság! Séta közben, érzékelhető szégyen! Incselkedő függetlenség, Nyitott ajtók, ablakok, Huzat! A lépcsők a ködben az égbe vezetnek. Megbénult lelkiismeret, Hordozható tükör. Többesszámban az ékesszólók ellen, Utasítások, magatartások, És a bűnöket bevallani. Az összekötő szál, Az űrhajóhoz vezető út. Elkerüljük a lebecsülést. Bronz nő, Réz férfi!!! Fordította: Fehér Illés

Izvor: http://synchchaos.com/?p=4450