Csák Gyöngyi Ismétlődés – Ponavljanje

Csák Gyöngyi Kisvaszar, 1950. április 28. –

Ismétlődés Leszáll a csönd; mélyében mutatja helyed; ismétlődik az ezerszer elhallgatott magának jogot követel. Hatalmas hegyek mögül akárha vér, zúdul alá vöröslő lavina. Ebben a szédülékeny őszi délutánban elmosódó arcod lebegteti asszociációk kígyózó sora.

Ponavljanje Spustila se tišina; tvoje mesto u svojoj dubini pokazuje; ponavlja se hiljadu puta prećutano sebi pravo zahteva. Sa ogromnih brda kao krv cvenkasta lavina se sruči. U tom omamljenom jesenskom popodnevu niz vijugavih asocija tvoje izbledelo lice ističe. Prevod: Fehér Illés

Forrás: http://holdkatlan.hu/index.php/irasok/vers/865-csak-gyongyi-ismetlodes

Bartha György Tükör előtt – Ispred ogledala

Bartha György Újvidék 1954. március 26. –

Tükör előtt szégyellem meztelenre borotvált arcom újra serkennek a ráncok kellemetlenül szúrnak

Ispred ogledala stidim se zbog golo obrijanog obraza bore se ponovo javljaju neugodno bodu Prevod: Fehér Illés

Forrás: http://szabadmagyarszo.com/2017/03/21/tukor-elott/

Ljiljana Lalić Frojdova kuća - muzej – Freud ház - múzeum

Ljiljana Lalić, Banja Luka 25.12. 1958. –

Frojdova kuća – muzej 

Pozvonite, molim,

gospodin Frojd Vas očekuje.

Dok hodate uz stepenice

udišete neobičan miris, stogodišnje iskustvo

oslobađanja od straha...

Vođeni svjetlom i tamom

zaustavljate se pored kreveta

Na trenutak Vam se čini da je prazan

ali tek ste mu se približili

čekate svoj red.

Iz susjedne sobe dopire podrhtavajući glas

gospođe Anne.

Iziskuje naizmjeničan dijalog sa njom i samim sobom

sa svjesnim i nesvjesnim.

Frojd napušta Beč

odlazi u Pariz, London...

On je bolestan.

Vraća se Vama na razgovor.

Sada je tu kao i ranije.

ostavlja šešir i torbu za putovanje

Počinje p s i h o a n a l i z a...

Kamin miriše na pepeo

preko njega se presijava topla kestenjasta.

U drugoj sobi čuješ, opet neko razgovara.

Djevojka izvlači iz ormara crne majice

sa bijelim otiscima štampača.

Kroz prozor sobice, preko vaze sa cvijećem

gledaš ulice Beča se rastaču

jer svijet u gomilama dolazi i odlazi.

Zvonce je usijano i promuklo odzvanja.

Godpodin Frojd se ne uznemirava

stražari – fotografije čvrsto stoje na zidovima

Naš razgovor se nastavlja kao neprestano opraštanje.

Ne možemo da pobjegnemo od analize

Sebe - Frojda.

april, 2012. Beč- Banjaluka

Izvor: autor

Freud ház – múzeum

Kérem, csengessen,

Freud úr várja Önt.

A lépcsőn felfelé igyekezve

majd különleges illatot érez, a százéves tapasztalat

felodja a félelmet...

Fény és homály irányítja

és ágyánál áll meg.

Egy pillanatra úgy tűnik Önnek, üres,

de épp csak megközelítette,

türelmesen várjon.

A szomszéd szobából Anna asszony reszkető hangja

hallatszik.

Párbeszédet folytat, hol Annával, hol önmagával,

a tudattal és tudatalattival.

Freud elhagyja Bécset

Párizsba, Londonba megy...

Beteg.

Visszatér Önhöz, beszélgetni.

Most itt van, mint egykor.

Kalapját, bőröndjét félretette.

Kezdődik a  p s z i c h o a n a l í z i s...

A hamuszagú kandallón

meleg gesztenyebarna szín ragyog.

A másik szobából ismét beszélgetés hallatszik.

A lány fehér nyomtatónyomos fekete pólókat

húz ki a szekrényből.

Virággal tele váza felett, az ablakon keresztül

nézed Bécs szétfolyó utcáit

ahol csoportokban jön és megy a nép.

Rekedten visszhangzik az izzó harang.

Freud úr nem zavartatja magát

őrködik – a falakon helyükön vannak a fényképek.

Beszélgetésünk szakadatlan búcsúzásként folytatódik.

Önmagunk – Freud kutatása elől

nem menekülhetünk.

Bécs-Banja Luka, 2012. április

Fordította: Fehér Illés

Milana Kremenović Vuk i opstanak – A farkas és a lét

Milana Kremenović Banja Luka, 07. februar 1983. –
 

Vuk i opstanak

Vuk je tih,

I kroz noć se kreće sporo.

Vuk nije samo vuk,

Vuk je i pas,

Ali psa uvijek iz nekog više razloga skriva.

Plamenim očima proniče prolazeći sivom dolinom.

I dok se među ljudima pravi da je čovjek, zameće tragove.

I što više zameće tragove, produžuje sebi vrijeme. 

Zna da je vrijeme suštinsko.

Sve dok postoje ruha koja mijenja, postoji i  on.

Izvor: autor

A farkas és a lét

Csendes a farkas,

És lassan halad az éjszakában.

A farkas nem csak farkas,

A farkas kutya is,

De egyéb érdekek miatt a kutyát rejti.

A szürke völgyet átszelve lángoló szemekkel érzékel.

Az emberek között úgy tesz, mintha ember lenne, hogy nyoma vesszen.

És ahogy nyomait elrejti, időt nyer.

Tudja, alapvető érték az idő.

Mindaddig, míg képes a mezváltásra, életképes.

Fordította: Fehér Illés

Faiz Softić I tako sto godina – És így már száz éve

Faiz Softić Vrbe kod Bijelog Polja 1958. –

I tako sto godina Ovo nejako sunce nikako da mi ugrije prste što ih k’o deset ledenica pokazujem nebu po kome od ranoga jutra kolaju uhode u nanulama. Miriše zemlja na rudu još neotkrivenu i gorak hljeb je i u snu. Govore kako će pasti kiša, i sve je unaprijed, mokro. Ovdje se zlatnim kaldrmama mlijeko ptičije lije dok na gradilištima, od zvijezde do zvijezde Bosanci se kunu u zadnju večeru da ih sljedeća godina ovdje neće zateći. Kunu se već sto godina!

És már száz éve így Ez a gyenge nap sehogy sem melegíti ujjaimat melyek tíz jégcsapként az égre mutatnak melyen kora reggel óta besúgók járkálnak fapapucsban. A föld még ki nem mutatható ércszagú és álmunkban is keserű a cipó. Mondogatják, esni fog, és jóelőre nedves minden. Itt madártej ömlik az arany macskakövekre míg az építkezéseken, csillagoktól csillagokig a bosnyákok az utolsó vacsorára esküdnek a jövő évet nem itt érik meg. Már száz éve esküdnek! Fordította: Fehér Illés Köszönöm Lennert Móger Tímeának a fordítás során nyújtott értékes kiegészítéseket. Zahvaljujem se Timei Lener Moger za korisne savete tokom prevođenja.

Izvor: http://antologija.weebly.com/faiz-softi263.html



Tatjana Debeljački Na belini – Fehérségen

Tatjana Debeljački Užice 23. april 1967. –

Na belini Za buket ruža vezane noge; Ruke slobodne za molitvu; Kosu prekili pupoljci; Ime joj nosi ponosni paun. Anđeoska svetlosti obasjaj Sliku žute ruže i blud. Sveci bez stida i straha. Ljubav menja nas. Oduzeli su joj Igračke i ljubavnika.

Fehérségen Rózsacsokorhoz kötött lábak; Imára kulcsolt kezek; Csókok borította haj; Nevét büszke páva hordozza. A sárga rózsa és ledérség képét Angyali fény övezi. Szemérem és félelem nélküli szentek. A szerelem megváltoztat. Elvették tőle Játékát és szeretőjét. Fordította: Fehér Illés

Izvor: http://www.poezijascg.com/PHP-Nuke/modules.php?name=News&file=article&sid=921



Tanja Kragujević Dva minuta ruže – Két percnyi rózsaélet

Tanja Kragujević Senta 1946. –

Dva minuta ruže Kad stigoh na vašar viđenog sve beše potrošeno. Šatre skupljene. Sagorele u zapadu. Ordenje podeljeno. Prava prigrabljena. Ostalo je još malo toga na slobodi opomenuše me okupljeni. Možda tek dva glečera pod zvonom. Meni se ona učiniše nalik staklenim dojkama što taknu se u hodu žene od pesme. Bejaše to doba kraja sveta. A ja joj poželeh isto što i sebi. Ništa van običnog. Šolju kišne kapi. Dva minuta u životu ruže.

Két percnyi rózsaélet Vásárba toppanva láttam, mindent eladtak. Sátrak egyhalomban. Alkonypírban kiégetten. A kitüntetéseket szétosztották. A jogokat megkaparintották. Az egybegyűltek. figyelmeztettek alig maradt, ami még szabad. Harang alatt talán már csak  két gleccserdarab. Üvegemlők képzetét keltették bennem, melyek a versasszonyoknál séta közben érintkeznek. Végítélet napja volt. És ugyanazt kívántam neki is, mint magamnak. Csak szokványosat. Egy bögrényi esőcseppet. Két percnyi rózsaéletet. Fordította: Répás Norbert és Fehér Illés

Izvor: http://www.tanjakragujevic.com/