Gősi Vali Valami lágy zene – Neka tiha muzika

Gősi Vali Győrszemere 1954. május 29. –

Valami lágy zene valami lágy zene is maradt utánad  amit azóta hiába keresek nadrágod zsebében megbújó fémpénz néhány ing egy napszemüveg csak álmomban szólítasz halkan néha nyitva a könyv is az asztalodon emlékek hoznak el sok éve már a fogkeféd van itt még és a pohár hiába feddtelek minden reggel örök folt maradt az oldalán valami lágy zene is maradt utánad amit azóta hiába keresek hangod bársonya eltűnt az éjben recsegő film hoz el néhanap felhőtlen mosolyodat idézi a fénykép a falon s a pillanat - marasztalnám - hamar elszalad hiába vár már a nagyvilág azért csak bejártad Ausztráliát megsárgult fotón mélabús koalák üres szemekkel merednek ránk hiába várják a kenguruk hogy barátjuk egyszer még arra fut ahol „a part menti delfinek kedvesebbek mint az emberek” valami lágy zene is maradt utánad amit azóta hiába keresek hangodat halálos tengermorajlás mosolyod hullámsír rejti el

Neka tiha muzika iza tebe je i neka tiha muzika ostala šta zalud tražim od onda skrivena kovanica u tvom džepu nekoliko košulja naočale za sunce katkad tiho tek u mom snu me oslovljavaš na tvom stolu i knjiga je otvorena odavno već te uspomene donose tu je još tvoja četka za zube i čaša zalud sam te svakog jutra korila na stranici večna mrlja je ostala iza tebe je i neka tiha muzika ostala šta zalud tražim od onda svilu tvoga glasa noć je progutala koji put te praskajući film donosi tvoj nepomućen osmeh priziva slika na zidu i trenutak m- zadržavala bi – brzo iščezne širom otvoren svet već te zalud čeka pa Australiju si ipak obišao tužne koale na izlizanim slikama praznim očima gledaju nas kenguri zalud čekaju da će njihov prijatelj jednom tamo trčati gde “delfini u blizini obale su ljubazniji od ljudi” iza tebe je i neka tiha muzika ostala šta zalud tražim od onda tvoj glas smrtonosna huka mora tvoj osmeh grob valova skriva Prevod: Fehér Illés

Forrás: http://poeta.hu/ingyen/Gosi_Vali_Halkulo_hiany.pdf



Sonja Manojlović Dođe bilo kad – Bármikor jöhet

Sonja Manojlović Zagreb 15. ožujak 1948. –

Dođe bilo kad Dođe bilo kad budim se i liježem sama Za trpezu zasjednemo ručava i večerava moje tijelo Zavirimo i u spise porodične tu su recepti za sve što se ikad za njegova usta spravljalo štedro Što od njega hoću? Igraj se, dijete, nije ti stalo! Da izmamim osmijeh? Ni jedan jedini! Kad prazan glas zapjeva ako je koja zaostala riječ

Bármikor jöhet Bármikor jöhet, egyedül ébredek és fekszem. Asztalhoz ülünk, ebédre, vacsorára testemet fogyasztja. A családi iratokba is bekukkantunk, itt van minden, nagylelkűen ízlése szerint elkészített recept. Mit akarok tőle? Játssz, gyermek, nem érdekel! Mosolyra késztessem? Egyetlen egy sem! Ha egy-egy szó visszamarad üres hang szólal meg Fordította: Répás Norbert és Fehér Illés

Izvor: http://elektronickeknjige.com/knjiga/manojlovic-sonja/upoznaj-lilit/dode-bilo-kad/

Mišo L. Korać Između poslednjeg i zadnjeg poljupca – Az utolsó és a végső csók között

Mišo L. Korać Sombor 10. mart 1950. – 

Između poslednjeg i zadnjeg poljupca Bojim se  Da se ne  Izgubim Između Poslednjeg I zadnjeg Poljupca, I zato te Ljubim Svaki dan, Svaku noć, Svako jutro, Kao da je Prvi put, Nježno Kao da se Tek upoznajemo... A već dugo, Dugo Djevojčicu vidim U tebi, I zato Strahujem Da se Ne izgubim Izmeđju Poslednjeg I zadnjeg  Poljupca... A tako bih  Volio Da me sakriješ U tvojim zelenim Očima, U prvom i Zadnjem Zajedničkom  Snu, Iz kojeg se budimo Zaneseni Uz "Dobro jutro" "Jutro dobro" I jutarnju kaficu Koju  Ispijamo Između Poslednjeg i  Zadnjeg Poljupca....

Az utolsó és a végső csók között Félek Nehogy Az utolsó És a végső Csók Között Elvesszek, Ezért Csókollak Minden nap, Minden éjjel, Minden reggel, Mintha Először történne, Gyengéden Mintha Most ismerkednénk... De ősidők óta, Ősidők óta A kislányt látom Benned, És ezért Félek Hogy Ne vesszek el Az utoplsó És a végső Csók Között... És úgy Szeretném Ha zöld Szemedbe Rejtenél, Az első és Utolsó Együttes Álmunkba, Amelyből elvarázsoltan "Jó reggelt”-el Ébredünk "Jó a reggel“ És a reggeli kávé Melyet Az utolsó és A végső Csók Között Fogyasztunk... Fordította: Fehér Illés

Izvor: autor

Lennert Móger Tímea Múzsa - Muza

Lennert Móger Tímea Zombor, 1981. május 20. –

Múzsa A hátára fordult, vergődő bogár nem lehet falánk, azzal kell foglalkoznia, hogy túlélje, semmihez sincsen köze, ősibb, mint az összefüggések, minden nap megnézlek, a fotóidat, milyen volt, amikor kimondtad ezt vagy azt, csend vagy leírva, igaz, hogy nem hazug soha, jóleső evidencia, ,,több, mint homok és tenger” Tunézia reklámszövege, bármi felszínre hozza a verset rólad, az arra sem méltó tó tükörbe néznék – mély.

Muza Na leđa se okrenuo, insekt na muci alav ne može biti, time se mora baviti, da preživi, ničim nije povezan, od iskona je, kao uzajamni odnosi, svakog dana te pogledam, tvoje slike, kako je bilo kad si ovo ili ono izgovorio, tišina si napisano, istina je, nikad nije lažan, prijatna evidencija, ,,više od peska i mora” reklama Tunezije, pesmu iz tebe bilo šta na površinu baci, ni za to nije vredno jezero u ogledalo bi gledala – bezdan. Prevod: Fehér Illés

Forrás: http://timea-versei.doroszlo.net/html/2009.html

Sinkovits Péter Szerelem – Ljubav

Sinkovits Péter Zenta, 1946. május 26. –

Szerelem valahogy úgy egyedül hagytak engem ím a méltóság mindenekelőtt a fokozódó harci zaj közeledetén a felszakadó-kitárulkozó zokogást is megelőzve karomba veszlek hajladozó indák közt előre előre

Ljubav nekako su me tek tako samog ostavili evo pre svega dostojanstvo kako se približava sve glasnija ratoborna graja preduhitreći i jecaj što se otvara-širi između savitljivih vitica u naručje te uzimam napred napred Prevod: Fehér Illés

Forrás: http://adattar.vmmi.org/cikkek/11641/hid_1978_11_06_sinkovits.pdf

Podolszki József Ne féljetek a kutyától – Ne bojte se od kera

Podolszki József

Feketics, 1946. júl. 28. – Újvidék, 1986. szept. 11.

Ne féljetek a kutyától Ne féljetek a kutyától a fekete kutyától a veszett kutyától ne féljetek egyáltalán soha a kutyáktól de féljetek jaj féljetek ha a kutya nem kutyaként dorombol nyivákol teliholdra – kérem szépen – majd ti voníthattok

Ne bojte se od kera Ne bojte se od kera od crnog kera od besnog kera uopšte nikad se ne bojte od kerova ali bojite se joj bojite se ako ker na pun mesec ne poput kera drombulja skiče – molim lepo – cviliti već vi ćete Prevod: Fehér Illés

Forrás: Podolszki József: Barna, Forum – Újvidék, 1982. 53. old. 

Szente B. Levente Rekviem Bözödújfaluért – Rekvijem za selo Bezedovo novo

Szente B. Levente Szörényvár, 1972. szeptember 21. –

Rekviem Bözödújfaluért Aztán eloszlott a tömeg,  széthordták az utolsó házat is - akár a cserépszilánkok, álmaink az utcán hevertek; a nevek, mint megannyi sikoly. Sosem hittük volna, hogy emlékoszlopra kerülnek: örökre és beláthatatlanul.

Rekvijem za selo Bezedovo novo Pa se masa razišla, i zadnju kuću su razneli - poput krhotina crepova naši snovi su na pločniku ležali; imena, kao mnoštvo krikova. Nikad ne bismo verovali da će ih spomen stub čuvati: zavek i nedogledno. Prevod: Fehér Illés

Forrás: a szerző