Turczi István: Monstrum – Monstrum

Turczi István Tata 1957. október 17. –

Monstrum

Annyi   kezdet   mozdul   ebben   a   jászol-puhaságú

gépben.       A      kíváncsiság      nevű       világvallás

zarándokhelye  lehetne.  Még  inkább reaktora.  Ahol

akkor is érzed  a  szabadságot, ha  tudod, hogy nem

vagy  az.  Alul  Madách  mozdulatlanul  is félelmetes

falansztere,   mint   megtartó   szerkezet.   Bőr   alatt

rozsdásodó    vasak,    áldozati     edények,    elévült

próféciák. Régi asztalokról peregnek a látás morzsái.

Középütt  a kánon köpőcsészéje  Kassák  tárgytalan

nyugtalanságának    üzeneteivel.    Történt    valaki?,

kérdezi  Erdély  Miklós  ebben  az idővel bélelt forgó

pusztulásban.  Kollektív  skizofrénia – mindannyiunk

titkos  jussaként.  A monstrum tetején Balaskó nagy,

rusztikus   köve  a   névtelen    csőcselék   emlékére,

akikkel  együtt  tért  meg.  Metszően  pontos rend az

enyészet mohó fogazatai közt. Ez a gép rád hasonlít.

Forrás: Turczi István A változás memóriája Palatinus Budapest, 2011.

Monstrum

U tom  kao  jaslice  mekom  stroju  mnoštvo početaka

se pomera.  Mogao  bi  da  bude  i  mesto hodočašća

svetske   vere   zvana   znatiželja.  Šta  više  reaktora.

Gde  slobodu  i  tada  osećaš  ako  si  svestan da nisi.

Dole  je  kao konstrukcija za podupiranje i nepomično

zastrašujući  falanster  Madača*.  Ispod  kože  zarđali

komadi  gvožđa,  žrtvene posude, zastarele profecije.

Mrvice   vida   sa   starih   stolova   padaju.  U sredini

je pljuvaonica kanona sa  porukama  bespredmetnog

nemira    Kašaka**.    Zar    se    neko   desilo?,   pita

Mikloš   Erdelj***    u     toj   vremenom   postavljenoj

vrtećoj    propasti.     Kolektivna    šizofrenija   –   kao

tajna baština nas svih. Na vrhu monstruma u spomen

bezimene mase velik, rustikalan kamen Balaškoa****

skime se  zajedno  pokajao.  Oštro  tačan  red  među

čeljusti   nezasitnog   prolaza.  Taj  stroj  na  tebe  liči.

*Imre Mađač (Madách Imre, 1823 – 1864) slavan mađarski pisac. Prizor Falanster je zadnji čin njegove drame „Čovekova sudbina“.

**Lajoš Kašak (Kassák Lajos, 1887 – 1967) jedan od velikana mađarskih pesnika.

***Mikloš Eredlji (Erdély  Miklós, 1928 – 1986) graditelj, pisac, pesnik, likovni umetnik, redatelj filmova.

**** Jene Balaško (Balaskó Jenő, 1937 – 2009) pesnik, novinar, nastavnik muzike.

Prevod: Fehér Illés

Magyar Anita Lezárult játszma – Partija je završena

Magyar Anita Jászberény 1979. október 8.

Lezárult játszma* Mindennap más embert látok, tudat-formálta lényedbe bukom – vakon, a homályban tapogatózva küzdök a valóság ellen. A realitás felismerése elkésett, kicsúszott a szabályok alól – az eltévedt elme riadtan tekint a múltra, koholmány volt minden szava. A románc a szavatossága lejárt, újabb gondolat mitsem segít – elszakadt a láthatatlan póráz az édes vérű játszma lezárult. *A változtatásokkal a szerző egyetértett.

Partija je završena Svakog dana drugog čoveka vidim, u tvoj svešću formiran lik padam – protiv stvarnosti slepo, u mraku tapkajući se borim. Iskliznuvši ispod zakonitosti zakasnio je prepoznavanje realnosti – zalutali um prošlost prestrašeno promatra, svaka njegova reč obmana je bila. Istekla je garancija romanse, nove misli nisu ništa novo donele – prekinut je nevidljiv lanac je prekinut, završena je slatkokrvna partija. Prevod: Fehér Illés

Forrás: https://dokk.hu/versek/olvas.php?id=45172

Gergely Tamás Kérdez – Pita

Gergely Tamás Brassó 1952. augusztus 19. –

Kérdez Azt olvassa, hogy a költők kérdeznek. Illetve mindenik kérdez, s hogy milyen nagy költő az illető, attól függ, mennyire tér el kérdése a többiétől. Hát ettől pánikba esik Vadmalac. Forog-forog egy helyben, mint a megzavart kotlóstyúk; arra gondol, hogy ő már a fejfát is kinézte magának, de még semmilyen kérdést fel nem tett. Mindössze túrta a földet, evett, szart, gyermeket nemzett, el-elbeszélgetett Malackával meg a komájával, de kérdés a tollából ki nem szaladt. S hogy biztonságát visszanyerje, tudakolja, mintegy magától: "Hány óra van?"

Pita Čita da pesnici pitaju. Odnosno svako pita i da veličina pesnika o tome ovisi postavljeno pitanje od pitanja ostalih koliko se razlikuje. Pa zbog toga Vepar se uspaničio. Poput smušene kvočke u mestu se vrti-vrti; na to misli da već sebi i krst za grob izabrao ali još niti jedno jedino pitanje nije postavio. Samo je zemlju rovao, jeo, balegao, dete stvarao, sa Prasicom i jaranom srdačno razgovarao ali pitanje iz njegovog pera nikako da se stvori. I da bi na neki način svoju sigurnost povratio, razabira, sam sebe pita: „Koliko je sati?“ Prevod: Fehér Illés

Forrás: https://mek.oszk.hu/19600/19634/19634.htm#30

Nagy Bandó András Kicsinyke vágyak – Majušne želje

Nagy Bandó András Deszk 1947. november 12. –

Kicsinyke vágyak Figyelj rám, mintha jel volnék, Keress úgy, mintha nem volnék, Vigyázz rám, mintha gyöngy volnék, Fizess úgy, mintha szolgálnék, Evezz úgy, mintha tó volnék, Idébb ülj, mintha tűz volnék, Melengess, mintha jég volnék, Etess úgy, mintha éheznék, Itass úgy, mintha szomjaznék, Olvass úgy, mintha vers volnék, Hallgass úgy, mintha dal volnék, Szeress úgy, mintha jó volnék.

Majušne želje Kao da sam znak obrati pažnju na mene tako, Kao da ne postijim traži me tako, Kao da sam biser čuvaj me tako, Kao da služim plaćaj me tako, Kao da sam jezero tako veslaj, Kao da sam vatra dalje od mene sedaj, Kao da sam led grej me tako, Kao da gladujem hrani me tako, Kao da žednim poji me tako, Kao da sam pesma čitaj me tako, Kao da sam melodija slušaj me tako, Kao da sam dobar voli me tako. Prevod: Fehér Illés

Forrás: https://meglepetesvers.hu/nagy-bando-andras-kicsinyke-vagyak/

Jász Attila Az indiák felé – Prema tlu Indijaca

Jász Attila Szőny, 1966. március 26. –

Az indiák felé

Varga Benedeknek

Amikor Hernán Cortés de Monroy y Pizarro
Mexikóban partra szállt, parancsot adott,
hogy égessék el a hajóját. Így biztosította győzelmét.
Ne legyen más választása, vagy elbukik, vagy győz.

Ez az egyetlen lehetőség, hogy az ember komolyan vegye
magát. Úgy kell élni, hogy bármelyik napunk utolsó is lehessen.
Úgy kell festeni, hogy bármelyik képünk az utolsó lehessen.
Ha úgy alakul. Na. Bátran égessük el a hajónkat.

Forrás: http://alfoldonline.hu/2018/08/jasz-attila-versei/

Prema tlu Indijaca

Benedeku Varga

Stupivši na tlo Meksika

Ernan Kortes je naredio

da mu brod spale. Pobedu je tako obezbedio.

Neka drugog izbora nema, ili će pasti ili pobediti.

To je jedina mogućnost da čovek sebe ozbiljno

shvati. Tako treba živeti da bilo koji dan zadnji može biti.

Tako treba slikati da bilo koja slika zadnja može biti.

Ako se tako desi. No. Neka lađu slobodno spalimo.

Prevod: Fehér Illés

Márkus László Tudod-e – Znaš li

Márkus László Miskolc 1955. február 13. –

Tudod-e Tudod-e, hol laknak az angyalok? Buszon járnak munkába vagy gyalog? A csodáknak most milyen az ára? Mennyi lehet náluk az áfa? A mennyben is gyorsan kopik a flaszter és gyakran leáll a páternoszter? Ha az ég a földdel összenő, honnan hívnak szerelőt? Készül-e náluk év-végi leltár, ott, hol az örök életet gyártják? Mit felelhet egy megvénült trubadúr, amikor számon kéri majd őt az Úr? És végül a pokolban vajon mettől meddig tart a fűtési szezon?

Znaš li Znaš li anđeli gde stanuju? Do posla pešače ili busom putuju? Kakva je sad cena čuda? PDV kod njih kako se računa? Troši li se i u nebesima kaldrma, stane li dizalica beskrajna? Ako nebo sa zemljom sraste, zovu li majstora i odatle? Tamo gde večan život prave Na kraju godine inventar da li prave? Ostareli pesnik šta li će odgovoriti ako će mu pitanja Gospod postaviti? I jedno pitanje na kraju, od do traje grejna sezona u paklu? Prevod: Fehér Illés

Forrás: http://hetedhethatar.hu/hethatar/?p=57539&fbclid=IwAR3pSZjJjcBTFPo7R9NLb0jO61aZBFUhh4ttjimgv54ZEMMDG9UzHNpd8bA

Zoran Bognar Stid – A szégyen

Zoran Bognar Vukovar 30. januar 1965. –

Stid I opet kažem: snažne izjeda stid, a slabe strah... Stid je najveća tajna koju skrivamo, zato što ni bes, ni strah, ni najbolje skrivena izdaja ne dolaze iz požude, ni iz pohlepe, ni iz slabosti, već iz stida... Stid je poput najudaljenije zvezde (u sazvežđu), svetli, a ne greje... Stid možda nikada nećemo moći da razumemo, ali smo više nego svesni njegove moći nad nama... Kamen koji je godinama u vodi, iznutra je suv... (i) voda nije prodrla u njega... Tako je i sa ljudima koji su vekovima ophrvani stidom: iznutra su još uvek nekako živi, ali svetlost ne može da prodre u njih. Osakaćeni su time isto kao da su bez sluha ili vida... Šta tek reći o onima koji nemaju ni straha, ni srama, ni stida...

A szégyen És ismét állítom: szégyen marja az erőseket, a gyengéket meg félelem... A szégyen a legnagyobb általunk rejtett titok, mert sem a düh, sem a félelem, sem a legjobban álcázott árulás nem a szenvedélyből, nem a kapzsiságból, nem a gyengeségből ered, hanem a szégyenből... A szégyen akár (a csillagképben) a legtávolabbi csillag, világít, de nem hevít... A szégyent talán sosem fogjuk megérteni, de felettünk uralkodó hatalmával igenis tisztában vagyunk... Az évek óta vízben lévő kő belül száraz... (és) a víz belsejébe nem hatolt... Így van az évszázadok óta szégyennel küzdő emberekkel is: belül még valahogy élnek, de a fény bensőjükbe nem hatol. Ezzel ugyanúgy csonkítottak, mintha süketek vagy vakok lennének... És mit mondani azokról akik nem éreznek se félelemet, se gyalázatot, se szégyent... Fordította: Fehér Illés

Izvor: http://www.zoranbognar.com/pesme