Balázs F. Attila Történet – Priča

 

Balázs F. Attila, Marosvásárhely, 1954. 01. 15. –

Történet   és akkor jöttek összeszedték a harangokat ágyúkat öntvén belőlük   aztán ágyúkból öntött harangokat hoztak néma tornyokba   és megint jöttek összeszedvén a harangokat   aztán elfelejtették újraönteni őket –

Priča   i onda su došli zvona pokupili pa u topove pretopili   posle u neme tornjeve iz topova izlivena zvona doneli   i opet su došli zvona pokupiti   posle su zaboravili nanovo ih pretopiti –     Prevod: Fehér Illés

Forrás: chrome-extension://efaidnbmnnnibpcajpcglclefindmkaj/http://mek.oszk.hu/21700/21732/21732.pdf

Gulisio Timea Mama hol vagy – Mama gde si

 

Gulisio Timea Marcali, 1989. augusztus 7. – 

Mama hol vagy
 
Mama hol vagy
Mikor egyik néni szétszed a másik le se szar
Hogy nem engem tart karban hanem azt ami belőle kilátszik
Ami még maradt
Hogy olyan nő mellett rohadok
Aki még maga előtt se fingik egy nagyot

Mama hol vagy
Mikor a sose-látott unokanővéremmel csókolózok álmomban
És nincs kinek elmondjam
Milyen puha a szája milyen göndör a haja milyen párás szemüvege
Hogy kéne valaki akárki
Aki rám haragszik és nem mindig másra

Mama hol vagy
Mikor lesz belőlem valaki pedig azt mondtad úgyse
Hogy senki vagyok
És kár volt megszülni meg minden erőfeszítésed
Nem volt tejed beálltam az allergiás tápos gyerekek sorába
A melledet azóta is keresem

Mama hol vagy
Mikor bemutatnám a barátnőmet akire azt mondtad sose állna szóba velem
És kiröhögtél miatta
Az orrod alá tolnám a könyveimet amiket a szégyen kategóriába sorolnál
Mert mit szólnak mások a normális emberek
Mintha te az lettél volna

Mama hol vagy
Mikor mindenki nélkülem megy Egyiptomba nyaralni
Nem a piramisok érdekelnek
Csak hogy a múmia ölébe hajthassam a fejem
Mama téged kerestelek mikor még éltél is
A gyerektelenek nem tudnak szeretni a gyerekeseknek van saját

Mama hol vagy
Mama hol vagy
Mama hol vagy
Mama
Hol vagy
Hol
 
Forrás: https://dokk.hu/versek/olvas.php?id=38598
 
 
Mama gde si
 
Mama gde si
Kad me jedna teta rastrga druga me ni ne pogleda
U naručju ne mene držiš nego ono što od tamo viri
To što je ostalo
Pored takve žene trulim
Koja ni ispred sebe od srca ne prdi
 
Mama gde si
Kad sa nikad-viđenom sestričnom u snu se ljubim
I nemam kome da ispričam
Kako su joj usta mekana kosa prava divota koliko su naočale zamagljene
Da bi trebalo neko bilo ko
Ko se na mene ljuti a ne uvek na drugu
 
Mama gde si
Kad će od mene neko postati a rekla si da ionako neće
Da sam niko
I da ti je uzaludan napor bio da me rodiš
Mleka nisi imala stala sam u red alergičničnih deca koje hrane
Dojke ti od onda tražim
 
Mama gde si
Predstavila bi ti priljateljicu za koju si tvrdila da sa mnom nikad se ne bi družila
I zbog nje si me ismejala
Ispod nosa bi ti moje knjige stavila koje bi u kategoriju sramota svrstala
Jer šta bi drugi normalni ljudi rekli
Kao da si takva bila
 
Mama gde si
Kad svako na letovanje u Egipat bez mene ide
Piramide me ne zanimaju
Samo da mogu glavu u krilo mumije staviti
Mama tebe sam tražila i dok si još živa bila
Koji nemaju dece voleti ne znaju ostali svoje imaju
 
Mama gde si
Mama gde si
Mama gde si
Mama
Gde si
Gde
 
Prevod: Fehér Illés

Gergely Tamás A golf – Golf

 

Gergely Tamás Brassó 1952. augusztus 19. –

A golf          A hírrel ezúttal is a komája jött: hogy a Golf, az áramlat az Atlanti-óceánban visszafele kezd el folyni.      - Na és?      - El kell hagynunk Makkost - magyarázta a koma -, örök tél következik be. Olyan lesz a vidék, mint ma a kanadai Labrador.      Na, ezt nem kellett volna!      Fiatalkorában egy labrador kutyát uszítottak rá, Vadmalacra. Olyan ez, mint a vizet emlegetni a Napkirálynak. A mosakodást.      Viszont a Golfot mégis elhitte, hallott ugyanis harangozni az El Niñoról, hogy mostanában az is megfordult.      "A végén még kibillentik a Földet a pályájáról", gondolta.      Komájának pedig feltette a keresztkérdést:      - Akkor fordítsam meg a székem, ha veled beszélek?

Golf        Vest je i ovog puta jaran doneo: da Golf, struja u Atlantskom okeanu počeće unazad teći.        – I?        – Makovnjak moramo napustiti – objašnjavao je jaran – večna zima sledi. Kraj će biti kao danas u Kanadi na Labradoru.        No, to ne bi trebalo!        U mladosti jednom ga je, Vepra, pas  labrador jurio. To je isto kao kralju Suncu vodu spomenuti. Kupanje.        Međutim Golf je ipak poverovao, jer čuo je da o El Ninu zvono se oglašava, u današnjici i to se događa.        „Na kraju će i Zemlju sa putanja skrenuti” pomislio je.        A jaranu je potpitanje postavio:        – Dakle, ako s tobom razgovaram da stolicu okrenem?   Prevod: Fehér Illés

Forrás: https://mek.oszk.hu/19600/19634/19634.htm#89

Turczi István: Bálnahangok – Glasovi kita

 

Turczi István Tata 1957. október 17. –

Bálnahangok                          George Crumb zenéjére,                        három futamban   I. Fonikus csend   Fonikus csend asztmásan lihegő áramlatok moszatok algák korallbizsuk közt szelíden ringatózó Idő az egyszeri és örök mélység narkotikuma lebegő kékség s a hullámok: a mindenség kézlegyintése   II. Bálványimádó tenger   Bálványimádó tenger itt nincs könyörület feláldozza teremtményeit felszív összeroppant és a világnyi cella sötétjébe merülve hömpölyög tovább végtelenre tervezett vándorlás ez s a vízütötte mély sebektől nem véd a csontfénypalást   III. Sír a mélység   Sír a mélység mikor a rianó föld egyetlen óvatlan mozdulatától megreped a tenger hasfala és a legkisebb csobbanás is egy-egy vízoszlopok gótikáján áttörő atomrobbanás

Glasovi kita                          Na muziku Džrodža Kramba,                        u tri pasaža   I. Zvučna tišina   Zvučna tišina struje što astmatično dišu alge bičaši između koralskih uresa Vreme pitomo leluja narkotik jednokratne i večne dubine lebdeća plavost i valovi: mahanje svemira   II. More idolopoklonik   More idolopoklonik tu milosti nema žrtvuje svoja stvorenja usiše te i zdrobi i u tamu ćelije sveta utonuto se dalje kotrlja planirana beskrajna skitnja je to od vodom izazvanih rana štit sjaja kostiju ne štiti   III. Dubina plače   Dubina plače kad od jednog jedinog neopreznog pokreta zemlje trbušnica mora se otvori te i najmanji pljusak je po jedna preko gotike vodenih stubova prodirajuća atomska eksplozija   Prevod: Fehér Illés

Forrás: Turczi István Legszebb versei, Belvárosi könyvkiadó Budapest, 2006. 60. old.

Milica Milosavljević Rekao mi je – Azt mondta

Milica Milosavljević Novi Pazar 13. april 1990. – 

Rekao mi je   Rekao mi je jednom: činiš se hladna i ohola kao mermer da te nisam dotakao nikad ne bih znao da to u stvari samo veje sneg.

Azt mondta   Azt mondta egyszer: ridegnek és büszkének tűnsz mint a márvány ha nem érintelek meg sosem tudom meg hogy tulajdonképpen csak hófúvás van.   Fordította: Fehér Illés

Izvor: http://enklava.rs/poezija_dodatak/225218/milica-milosavljevic-u-igri-dugih-nogu-i-otvorenog-srca.html

Jadranka Milenković Gospođa Eva otkriva poeziju – Éva asszony felfedezi a költészetet

 

Jadranka Milenković Pula. 19. 11. 1969. – 

Gospođa Eva otkriva poeziju
 
ne točak ili mač
ni vatru koja se ne da ukrotiti
nego reč koja venčava boga meseca sa zemljom
gospođa eva donosi tu reč
iz podzemnih šetnji sa boginjom Inanom
reč zaostalu iz predugih brojanja zvezda
himničnu reč
o mračnim unutarnjim špiljama
i svesti o poreklu svetlosti
 
ta reč i hrabrost
da se pod nju stavi potpis
da joj se pokloni sopstveno ime
obesnažuje zagonetku
na račun ljudskog uzdizanja
na novi oblik svešteničkog posredovanja
novi smisao obraćanja onostranom
 
ne ona nije samo kanal
ona ima jasnu svest
o moći jezika
da oblikuje istoriju
da usmerava iskustvo
da zavodi
da leči
da se koleba
da oslikava
da oživljava
održava ruši podiže
da uspostavlja
da onog ko je zapisuje
pridružuje svetu besmrtnika
 
ali nije to razlog
za prvi zapis imena pod stihom
nije stvar u egu
ego brani ime podižući mač
razlog je možda tek u svesti
o jednačenju imena i pesme
o poetskom potencijalu imenovanja nekog bića
razlog je možda u pozdravu
upućenom budućnosti
 
mahnimo joj
himnično
stidljivo
kao loši dužnici
 
Izvor: autor
 
 
Éva asszony felfedezi a költészetet
 
Éva asszony Inanna istennővel megtett
alvilági sétájáról
nem a kereket vagy a kardot
sem a megfékezhetetlen tüzet hozta
hanem a holdistent a földdel eskető kifejezést
a tartós csillagszámlálásból visszamaradt kifejezést
a homályos belső barlangokról
és a fény eredetéről szóló
magasztos kifejezést
 
az a kifejezés bátorság is
aláírást helyezünk alá
saját nevünkkel ajándékozzuk meg
a túloldali megszólítás új értelme
felfedi a talányt
az emberi felemelkedés
az új lelkipásztori közvetítések számlájára
 
nem csak kanális
tisztában van
a nyelv hatalmával
történelmet formál
tapasztalatot irányít
megtéveszt
gyógyít
habozik
ábrázol
éltre kelt
megtart rombol épít
hogy teremtsen
hogy azt aki jegyez
a halhatatlanok világába emelje
 
de aláírás a sorok alá
nem ezért kerül
nem az ego a lényeg
az ego a nevet kardot rántva védi
a név és a költemény egyenletében
az egyén megnevezése a költészet erejében  
talán éppen a tudat miatt fontos
talán a jövőnek küldött
üzenet a fontos
 
rossz adósokként
magasztosan
szégyenlősen
köszöntsük
 
Fordította: Fehér Illés

Zoran Bognar Enigma – Talány

 

Zoran Bognar Vukovar 30. januar 1965. –

Enigma   Raspoređivanje staleža ljudi likom je potpuno identično sa putnim koferom i redosledom njegovih stvari.   Prljavi i znojavi veš uvek je na samom dnu, zabarikadiran u nekom tamnom ćošku, dok mirišljivi, sveže opeglani veš zauzima najviše prestolje.   Da li je to samo kompromis intelekta ili, možda, deformisana evolucija iza inkognito zavese...

Talány   A társadalmi osztályok elosztása megegyezik az utazótáskában lévő tárgyakéval.   A piszkos, izzadtságszagú fehérnemű mindig a táska alján lévő eldugott sarokba rejtett, míg a frissen vasalt, üde ruházat a legmagasabb helyet foglalja el.   Vajon ez csak az elme kompromisszuma, vagy, talán, torz evolúció az ismeretlen függöny mögött…   Fordította: Fehér Illés

Izvor: Zoran Bognar: Srbijo, mogu li da budem tvoj sin Balkanski Književni Glasnik Beograd 2019. str. 66.