Balázs F.
Attila, Marosvásárhely, 1954. 01. 15. –
Történet |
Priča |
A költészetről - az Ezüst híd/Srebrni most fordításkötetemről - fordításaim - kedvenc verseim - gondolatok - magamról O poeziji - o knjizi prevoda Ezüst híd/Srebrni most - moji prevodi - omiljene pesme - zabeleške - o sebi
Balázs F.
Attila, Marosvásárhely, 1954. 01. 15. –
Történet |
Priča |
Gulisio Timea Marcali, 1989. augusztus 7. –
Mama hol vagy
Mama hol vagy
Mikor egyik néni szétszed a másik le se szar
Hogy nem engem tart karban hanem azt ami belőle kilátszik
Ami még maradt
Hogy olyan nő mellett rohadok
Aki még maga előtt se fingik egy nagyot
Mama hol vagy
Mikor a sose-látott unokanővéremmel csókolózok álmomban
És nincs kinek elmondjam
Milyen puha a szája milyen göndör a haja milyen párás szemüvege
Hogy kéne valaki akárki
Aki rám haragszik és nem mindig másra
Mama hol vagy
Mikor lesz belőlem valaki pedig azt mondtad úgyse
Hogy senki vagyok
És kár volt megszülni meg minden erőfeszítésed
Nem volt tejed beálltam az allergiás tápos gyerekek sorába
A melledet azóta is keresem
Mama hol vagy
Mikor bemutatnám a barátnőmet akire azt mondtad sose állna szóba velem
És kiröhögtél miatta
Az orrod alá tolnám a könyveimet amiket a szégyen kategóriába sorolnál
Mert mit szólnak mások a normális emberek
Mintha te az lettél volna
Mama hol vagy
Mikor mindenki nélkülem megy Egyiptomba nyaralni
Nem a piramisok érdekelnek
Csak hogy a múmia ölébe hajthassam a fejem
Mama téged kerestelek mikor még éltél is
A gyerektelenek nem tudnak szeretni a gyerekeseknek van saját
Mama hol vagy
Mama hol vagy
Mama hol vagy
Mama
Hol vagy
Hol
Forrás: https://dokk.hu/versek/olvas.php?id=38598
Mama gde si
Mama gde si
Kad me
jedna teta rastrga druga me ni ne pogleda
U naručju
ne mene držiš nego ono što od tamo viri
To što
je ostalo
Pored
takve žene trulim
Koja ni
ispred sebe od srca ne prdi
Mama gde
si
Kad sa
nikad-viđenom sestričnom u snu se ljubim
I nemam
kome da ispričam
Kako su joj
usta mekana kosa prava divota koliko su naočale zamagljene
Da bi trebalo neko bilo ko
Ko se na
mene ljuti a ne uvek na drugu
Mama gde si
Kad će od mene neko postati a rekla si da ionako neće
Da sam niko
I da ti je uzaludan napor bio da me rodiš
Mleka nisi imala stala sam u red alergičničnih deca koje
hrane
Dojke ti od onda tražim
Mama gde si
Predstavila bi ti priljateljicu za koju si tvrdila da sa
mnom nikad se ne bi družila
I zbog
nje si me ismejala
Ispod
nosa bi ti moje knjige stavila koje bi u kategoriju sramota svrstala
Jer šta bi drugi normalni ljudi rekli
Kao da si takva bila
Mama gde si
Kad svako na letovanje u Egipat bez mene ide
Piramide me ne zanimaju
Samo da mogu glavu u krilo mumije staviti
Mama tebe sam tražila i dok si još živa bila
Koji nemaju dece voleti ne znaju ostali svoje imaju
Mama gde si
Mama gde si
Mama gde si
Mama
Gde si
Gde
Prevod: Fehér Illés
Gergely Tamás Brassó 1952. augusztus 19. –
A
golf |
Golf |
Turczi István Tata 1957. október 17. –
Bálnahangok |
Glasovi kita |
Milica Milosavljević Novi Pazar 13. april 1990. –
Rekao mi je |
Azt mondta |
Jadranka Milenković Pula. 19. 11. 1969. –
Gospođa Eva otkriva
poeziju
ne točak ili mač
ni vatru koja se ne da ukrotiti
nego reč koja venčava boga meseca sa
zemljom
gospođa eva donosi tu reč
iz podzemnih šetnji sa boginjom Inanom
reč zaostalu iz predugih brojanja zvezda
himničnu reč
o mračnim unutarnjim špiljama
i svesti o poreklu svetlosti
ta reč i hrabrost
da se pod nju stavi potpis
da joj se pokloni sopstveno ime
obesnažuje zagonetku
na račun ljudskog uzdizanja
na novi oblik svešteničkog posredovanja
novi smisao obraćanja onostranom
ne ona nije samo kanal
ona ima jasnu svest
o moći jezika
da oblikuje istoriju
da usmerava iskustvo
da zavodi
da leči
da se koleba
da oslikava
da oživljava
održava ruši podiže
da uspostavlja
da onog ko je zapisuje
pridružuje svetu besmrtnika
ali nije to razlog
za prvi zapis imena pod stihom
nije stvar u egu
ego brani ime podižući mač
razlog je možda tek u svesti
o jednačenju imena i pesme
o poetskom potencijalu imenovanja nekog
bića
razlog je možda u pozdravu
upućenom budućnosti
mahnimo joj
himnično
stidljivo
kao loši dužnici
Izvor: autor
Éva asszony
felfedezi a költészetet
Éva asszony Inanna istennővel megtett
alvilági sétájáról
nem a kereket vagy a kardot
sem a megfékezhetetlen tüzet hozta
hanem a holdistent a földdel eskető kifejezést
a tartós csillagszámlálásból visszamaradt kifejezést
a homályos belső barlangokról
és a fény eredetéről szóló
magasztos kifejezést
az a kifejezés bátorság is
aláírást helyezünk alá
saját nevünkkel ajándékozzuk meg
a túloldali megszólítás új értelme
felfedi a talányt
az emberi felemelkedés
az új lelkipásztori közvetítések számlájára
nem csak kanális
tisztában van
a nyelv hatalmával
történelmet formál
tapasztalatot irányít
megtéveszt
gyógyít
habozik
ábrázol
éltre kelt
megtart rombol épít
hogy teremtsen
hogy azt aki jegyez
a halhatatlanok világába emelje
de aláírás a sorok alá
nem ezért kerül
nem az ego a lényeg
az ego a nevet kardot rántva védi
a név és a költemény egyenletében
az egyén megnevezése a költészet erejében
talán éppen a tudat miatt fontos
talán a jövőnek küldött
üzenet a fontos
rossz adósokként
magasztosan
szégyenlősen
köszöntsük
Fordította: Fehér Illés
Zoran Bognar Vukovar 30. januar 1965. –
Enigma |
Talány |