Méhes Károly A kezdet a vég – Početak je kraj

 

Méhes Károly Pécs 1965. február 20. – 

A kezdet a vég   A föld mikor fű-borostás lesz, vékony és álmos, mint maga az álom. Halk kürtök szólnak majd a föld alól, pontosan betartva az kellő ütemet. Elvész minden éjszaka a sötétben. A nap megkínzott csecsemőként sír. Forró pelenkát szorítanak arcukra, akik szívükben sejtenek valamit.

Početak je kraj   Zapuštenom travom li je zemlja prekrivena kao sam san je tanka i pospana. Ispod zemlje će se strogo u odgovarajućem ritmu tihi rogovi oglasiti. Svaka noć se u tami gubi. Sunce poput namučene bebe plače. Koji u svojim srcima nešto naslućuju, Na lice vruću pelenu pritisnu.   Prevod: Fehér Illés

Forrás: Méhes Károly: A másik táj, Pro Pannonia, Pécs 2000.

Gergely Tamás Ünneplés – Praznik je

 

Gergely Tamás Brassó 1952. augusztus 19. –

Ünneplés        A térre igyekeztek, Vadmalac meg Malacka. Vitték a kicsit is magukkal, mert nem volt kire hagyni - a koma is kísérte az övéit.      Nagy nap volt.      "Győtünk!" - kiabálták az emberek.      Lőttek a levegőbe, Vadmalac is kibiztosította a fegyverét.      - De ha mégsem úgy sikerül - kockáztatta meg Malacka.      Ám Vadmalaccal nem lehetett aznap okosan beszélni. Ezt hajtogatta:      - Ma ünnepelünk.

Praznik je        Na trg su krenuli, Vepar i Prasica. I svog mališana su sa sobom vukli, jer nisu mogli ga gde ostaviti – svoje je takođe i jaran sa sobom poveo.      Velik dan je bio.      „Pobedili smo” – čulo se sa svih strana.      I u vazduh pucali, svoje oružje je i Vepar otkočio.     - A ako nešto slučajno omane – protivila se Prasica.      Ali tog dana Vepar nije bio u stanju da na zdrav razum oslanja. Samo ponavljao:      - Danas je praznik.   Prevod: Fehér Illés

Forrás. a szerző

Risto Vasilevski Призор – Látvány

 

Risto Vasilevski Nakolets, 31. januar 1943. –

Призор
 
човек немоћних ногу, стопљен с колицима,
вешто се пробија кроз гомилу, тражи простор,
застаје пред неспретно сложеним излозима, загледа
ствари (одела, ципеле, потрепштине, кућевне
предмете). људи, вазда некуд запућени
нагињу се у журби над њим, зуре у излоге,
каткад се саплићу о колица и точкове.
њихова лица одају умни бол, забринутост,
занетост нечим само њима знаним. при сваком
сусрету с погледом невољника, преко њихових
лица пређе сенка страха, очаја, самилости.
видно устукну, намах се скрушено осмехну,
понуде оно што нико од њих не тражи.
уствари, оптерећени свакодневицом, заборављајући
на оно што имају, губе се у оном што прижељкују,
жуде за оним што им није доступно
и нагло се суоче са оним што их, можда, чека.
 
а човека у колицима све то забавља; он је
кроз све то давно прошао. сад му је све ту:
и живот, и радост, и лепота, и сунце које
једва извирује између њихових глава.
 
Izvor: autor
 
 
Látvány
 
tehetetlen lábakkal a tolókocsival egyesült ember
ügyesen törtet a tömegen keresztül, helyet keres,
megáll az ügyetlenül rendezett kirakatok előtt, nézegeti
a látnivalót (ruhákat, cipőket, használati tárgyakat,
eszközöket). az állandóan valahová igyekvő emberek
sietségükben fölé hajolva bámulják a kirakatokat,
néha a tolókocsiba, kerekeibe botlanak.
arcuk szellemi fáradtságot, bánatot, csak
számukra ismerős odaadást sugároz. a szerencsétlen
tekintetével találkozva, tekintetükben a félelem,
a kétségbeesés, a szánalom árnyéka jelentkezik.
láthatóan visszariadnak, kényszeredetten elmosolyodnak,
azt ajánlanak, amit tőlük senki sem kér.
valójában, mindennapi gondokkal terhelten, elfeledve
azt, amivel rendelkeznek, a vágyakozásba vesznek,
az elérhetetlenért sóvárognak és hirtelen
a talán rájuk váró sorsukkal szembesülnek.
 
az ember a tolókocsiban viszont szórakozik; ő
mindezen régen átesett. most minden előtte van:
maga az élet, az öröm, a szépség, és
a fejek között alig áttörő napsugár.
 
Fordította: Fehér Illés

Željka Avrić Војничко бдење – Katonák virrasztása

 

Željka Avrić Banja Luka 15. novembar 1964. –

Војничко бдење
 
у немом поретку чекамо свануће
наслоњени на све што је било и што ће бити
кроз пушкарнице цури мрак
у чекање дуго као ропац умирућег
држи нас мисао да смо још увек људи
и страх да се у сенке не прометнемо
из свеопште таме запљуснуће нас дан
и коначно извести на светлост
 
на цевима се цакле обриси покрети одрази
шкљоцају затварачи као пијани свирци
у нишан улази поље црвеног мака
у дрхтај слутња коначности
у славу наше беспомоћности
обзорје ће се претворити у румен
смрт ће засвирати јуриш
пре утврђеног возног реда
 
ово је глуво доба глувог барута
неподношљивог мрака неподношљиве боли
у којем су тишине неумитне као потоп
почиње невреме Усуд долази по нас
сунцу везују омчу време скраћују секиром
овај сироти век излази на губилиште
у знак за узбуну распрснуо се свет
јер никад никад сванути неће
 
Izvor: autor
 
 
Katonák virrasztása
 
mindenre ami volt és lesz támaszkodva
néma sorban várjuk a virradatot
a lőréseken sötétség szivárog
a halotthörgés-hosszú várakozásban
a gondolat hogy még mindig emberek vagyunk és
a félelem hogy ne árnyak legyünk tart bennünket
az általános sötétből a nap áraszt el bennünket
és végre a világosságra vezet
 
a csöveken mozdulatok visszaverődések csillannak
a zárszerkezetek részeg zenészekként kattognak
a célgömbben vörös mákmező
a remegésben a vég sejtése van jelen
tehetetlenségünk dicsőségére
vörös lesz a horizont
rohamra a halál
menetrend nélkül szólít
 
ez a mindent eldöntő puskapor döntő pillanata
az elviselhetetlen sötétség elviselhetetlen fájdalma
melyben a végleges csend akár az özönvíz
ütött az óra Osztályrészünk szólít
a napra hurkot kötnek az időt baltával rövidítik
vesztőhelyre megy ez a szerencsétlen század
riadó jegyében robbant a világ
mert soha soha sem virrad
 
Fordította: Fehér Illés

Biljana Milovanović Živak: Храна из супермаркета – Ételek az önkiszolgálóból

 

Biljana Milovanović Živak Požarevac, 7. mart 1972. –

Храна из супермаркета
 
Ређам у фрижидер храну из супермаркета
Полица по полица, млечни производи, млеко, сиреви,
Кајмак, павлака, јогурт, кисело млеко, воћни јогурт
(о, зар ми је баш све ово требало, али добро, појешће се)
Полица за сухомеснато: печеница, чајна кобасица, виршле,
Пилећа прса, млевено месо, прашка шунка, свежа пилетина,
Полица за салату: купус, шаргарепа, паприка, краставац,
Воће: лубеница, брескве, кајсије, малине, крушке, смокве,
Конзерве са рибом иду доле, лосос, пастрмка, туна, сардина,
у бункер, са млеком и уљем за сунчање и козметичким
препаратима који се само лети користе, а у фрижидеру
стоје целе године; у замрзивач иде још пилетине
(смрзнута се користи зими, за супу и кувана јела),
затим сладолед, породично паковање, још сладоледа,
мала паковања, шећерац, смрзнуто поврће ... Можемо
слагати и по укусима: слатко, слано, љуто, кисело, горко,
Најважније је одвојити лако кварљиво од дуготрајног!
Деси се да не успемо све да поједемо, јадна храна завршава
у ђубрету, aли човек не може све да предвиди; исто тако,
мора да одлучи шта ће, макар и на силу, појести, а шта
бацити. Лако је са храном. Лако је и са овом дебелом
песмом, којој се и горњи и доњи трбух оцртавају
у облику ћириличног слова В...
А шта ћемо са људима?
 
Izvor: Биљана Миловановић Живак: Грмљавина је дуго трајала, Арка, Смедерево, 2020.
 
 
Ételek az önkiszolgálóból
 
Az ételeket az önkiszolgálóból a hűtőszekrénybe rakom
Polcról polcra, tejtermékek, tej, sajtféleségek,
Forralt tej föle, tejföl, joghurt, aludttej, gyümölcs joghurt
(tényleg kellett mindez, na jó, elfogyasszuk)
A húskészítmények polca: hátszín szelet, kolbász, virsli,
Csirkemell, darált hús, prágai sonka, friss csirkehús,
A saláták polca: káposzta, sárgarépa, paprika, uborka,
Gyümölcsök: görögdinnye, barack, málna, körte, füge,
A halkonzervek, a lazac, a pisztráng, a tonhal, a szardínia,
a napolajjal és kozmetikai készítményekkel együtt le,
a bunkerbe kerülnek, csak nyáron használjuk, de egész évben
a frizsiderben vannak; a hűtőbe kerül még a csirke
(a fagyasztott, télen használjuk, levesbe és főtt ételként),
következik a fagylalt, családi csomagolásban, még fagylalt,
kis csomagolásban, cukornád, fagyasztott zöldség… Ízek
szerint is sorakoztathatunk: édes, sós, erős, savanyú, keserű,
Ami a legfontosabb, válasszuk el a romlandót a tartós ételektől!
Előfordul, hogy mindent nem fogyasztunk el, szegény étel,
a szemétbe kerül, de az ember nem láthat elő mindent; szintén
el kell döntenie, mit fog, akár erőszakkal, megenni és mit fog
eldobni. Könnyű az étellel. Könnyű ezzel a kövér
költeménnyel is, melynek felső és alsó
hasa B¹ betűként kerekedik…
De mi lesz az emberekkel?
 
¹B a cirill ABC szerint V betű: ezért az eredeti szövegben kihangsúlyozott – cirill B betűként 
 
Fordította: Fehér Illés

Nenad Grujičić Putovanje – Utazás

 

Nenad Grujičić Pančevo 12. septembar 1954. –

Putovanje   Put kojim idem      i ne osvrćem se     ne obrćem oko ose zaraza je što zakonom vjerovatnoće izlazi      i prelazi iz sveg      i svačeg u ovakve kao što sam ja.   Put se ne vraća u izvor muke iz koje počinje već gradi vječnu Arhimedovu spiralu po kojoj kružim      i udaljavam se od centra      istine koju slutim      i nazirem pa je kao takvu ovoga puta negiram      i ostavljam za sljedeće      aktivno putovanje.

Utazás   A kiválasztott út      nem tekintgetek      darazsakra nem figyelek fertőzés ami a valószínűség törvénye szerint minden      irányból mindenhonnan      mindenből a hozzám hasonlóakba áramlik.   Az út a kezdethez a megpróbáltatások forrásához nem tér vissza Archimédeszi csigasort épít ott kerengek      távolodok az igazság      központjától csak sejtem      feltételezem így mint ilyent jelen pillanatban megtagadom      és a következő      tényleges utazásra hagyom.      Fordította: Fehér Illés

Izvor: http://riznicasrpska.net/knjizevnost/index.php?topic=234.0

Obren Ristić Тимацум маиус/Тиамцум минус – Timacum maius/ Timacum minus

 

Obren Ristić Tijovac, 17. mart 1960. – 

Тимацум маиус Тиамцум минус   Војсковође, витезови и многе војске, коњи и мазге натоварене, питома стада и звери светим путем Тимацум Маиус – Тимацум Минус као по трагу птица селица.   Седламо коња за Великог Жупана, припремамо га празнично у нову одежду за нове походе – деспотски. Копља и штитове кује ковачница на Бараници у источној Србији.   Већ ко зна који пут куле падају. Пред отвореним вратима градским горди на истеку века стојимо у реду за причест или на велику светковину одлазимо.   Пастири се учтиво клањају а стадо стало ко укопано сред лепоте и тишине светачке. Ту треба саградити цркву!   Жупане, време је за манастир!

Timacum maius1 Timacum minus2   Hadvezérek, vitézek és seregek, lovak és megterhelt öszvérek, szelíd csordák és fenevadak a szent úton Timacum maius – Timacum minus mint a költözőmadarak nyomában.   A lovat a Nagy Zsupánnak3 nyergeljük, új palástba méltóságteljesen készítjük az új győzelmekre – uralkodó módjára. Lándzsákat, pajzsokat a baranicai műhelyben, Kelet-Szerbiában kovácsolnak.   Ki tudja hányadszor omlanak a bástyák. A nyitott városi kapu előtt a század végén áldozásra várva büszkén sorban-állunk vagy a népünnepélyre megyünk.   A pásztorok illedelmesen hódolnak a nyáj meg a gyönyör közepén, az ünnepi csendben megbabonázva áll. A templomot itt kell felépíteni!   Zsupán4, íme a kolostor-korszak!   1Római erődítmény Szerbiában – Svrljignél 2Római erődítmény Szerbiában – Knjaževacnál 3Stefan Nemanja szerb fejedelem 3Stefan Nemanja szerb fejedelem 4Délszláv egyházi nemzetségfő   Fordította: Fehér Illés

Izvor: Обрен Ристић: У горама чудо, Исток, Књажевац, 2017.