Jász Attila Az indulás fontossága – Važnost polaska

Jász Attila Szőny, 1966. március 26. –

Az indulás fontossága

Az indulás pillanata mindig fényes, tiszta. Annak kell lennie.

Különben nincs értelme az utazásnak. Hajnali hidegtől hulló

lombú fák közt. Autóban. Egy távoli, idegen nyelvű, mégis

ismerős város felé. Mint a mesében. Zenével tenni jelenvalóvá

a pillanatot. Az ördög álarcosbálját. Ördög nélkül. Csupán

egy angyali lény uralja a várost. Egy költő, természetesen.

Nemrég dedikálta legújabb könyvét, amelyben sokat ír

erről a városról. Egyikben ő maga a zászló városa felett,

mint egy megtépázott szív. Nem túl eredeti kép, de nem baj.

A lényeg, hogy értsd meg. Ahogy úton van ő is állandóan,

pedig lassan húsz éve hazaköltözött Párizsból Krakkóba.

Forrás: Jász Attila: Belső angyal Kortárs, Budapest  2019.

Važnost polaska

Trenutak polaska uvek je sjajan, čist. Treba da bude tako.

Inače putovanje gubi smisao. Između drveća od jutarnjeg

mraza promrzlih. U kolima. Prema dalekom, stranom, ipak

poznatom gradu. Kao u bajci. Od trenutka sadašnjost

muzikom stvoriti. Krabuljin ples đavola. Bez đavola. 

Gradom tek jedna anđeoska osoba vlada. Naravno, pesnik.

Najnoviju knjigu u kojoj o tom gradu mnogo piše nedavno

je posvetio. U jednoj iznad svog grada on sam je zastava,

kao počupano srce. Slika nije baš originalana, ali neka.

Bitno je da shvatiš. Da i on je neprekidno na putu

a već skoro dvadeset godina iz Pariza u Krakov se vratio.

Prevod: Fehér Illés

Lennert Móger Tímea Ilyenkár – Takva šteta

Lennert Móger Tímea Zombor, 1981. május 20. –

Ilyenkár ,,a sok túlélés meg sírba visz…” (AKPH) pedig hó hull. megkönnyebbülés. még nem fogom fel a halált, amikor eljön és az ágy szélére ül. megtapogatja húsom. a bőröm szövetét mustrálja. mint portékát az alkudozó piaci nép. aki végül nem alkuszik. megkíván, elvész. előbb az álmom, amiről az éjszakák szólnak. a vágy kölcsönös, nappal élni. mindig izzó égbolt alatt. a születés után egy gyermek-testben. kamasz- feszület. megfeszített tettek. célirány. egy- házasság. át a szövetek rongyolódásán. szakadás önerőből. megismerkedés a földdel. kétlábon. erről ennyit. a fájdalomról nem beszélünk, a fájdalomról nem besz… élünk. eleget. ettől lesznek nehezek az éjszakák. mint a nyár. a kánikula. a levegő por-szaga. már a földdé. elfogad- ás. jut…alom. megroggyannak a léptek. elfárad a mozdulatlanság. nincserő. levegőt venni. a levegőt venni kell. nem foglalkoztat. milyen színű ősz jön. megkopott (t)aktus. találkozni a tükörképpel. (cs)end. összezárt ajak és láb. comb. csont. kopás. meg törik is. de még vagy. de már nem érzel. senki sem létezhetetlen. mindenki pótolható. mintha nem is létez- tél volna. elnyel a szó. a rengeteg. szó-rengeteg. tettek helyett. nemtettek. béke-fallosz. tétlen fejfád. utolsó merevedés a Nap alatt. mielőtt (t)este lesz. nappal fogsz meghalni. a Nap a fejedre hull. hóvilág.

Takva šteta ,,mnogo nadživljavanje pak u grob nosi…” (AKPH*) a sneg pada. olakšanje. smrt, kad stigne i na rub kreveta sedi, još ne shvaćam. meso mi opipava. tkivo moje kože motri. poput robe kao narod na pijaci kad cenka. zaželi, nestaje. pre svega moj san, šta noćima pripada. želja je zajednička, tokom dana živeti. uvek ispod usijanog neba. posle rođenja u telu nekog deteta. raspeće golobradih. razapeta dela. Pravac cilja. jedan brak. preko poderavanja tkiva. razdor po vlastitoj volji. upoznavanje sa zemljom. na dve noge. o tome toliko. što se tiče bola, o tome se ne priča, o tome se ne pri... živimo. dovoljno. noći zbog toga postaju teške. kao leto. vrućina. miris prašine vazduha. već zemlji pripada. prihvata- kopa. pripada... prostirka. koraci se sruše. umori se nepomičnost. nema snage. vazduh udisati. vazduh treba udisati. ne zanima me. jesen u kakvoj boji stiže. otrcan (t)akt. sa odrazom se susresti. (ti)šina. zatvorene usne, noge.  butine. kosti. habanje. i slomi se. ali još postojiš. ali više ne osećaš. niko nije nepostojan. svako je nadoknadiv. kao da nisi ni posto- jao. reč te proguta. mnoštvo. mnoštvo reči. umesto čina. nisu činili. falos mira. tvoj dokon drven krst. ispod Sunca poslednje ukočenje. pre (m)raka. tokom dana ćeš umreti. Sunce će ti na glavu pasti. svet snega. *AKPH – budimpeštanski underground hiphop sastav Prevod: Fehér Illés

Forrás: Lennert Móger Tímea Vérkép zEtna Zenta 2018.

Julijana Marinkovik Praznina – Pangás

Julijana Marinkovik Resen 22. jul 1972. –

Praznina Praznina je riječ što raste u duši mudraca Njemu, sve je prazno Taj ne vjeruje ni u pakao ni u (ne)red riječi ni u sinonim smrti Ni u vlastitu prazninu... kaže: prazna je i ova soba prije nego smrt uđe u nju...

Pangás A pangás a bölcs lelkében élő kifejezés Számára minden üres Nem hisz sem a pokolban sem a szórend(etelenség)ben sem a rokonszavak halálában Saját ürességében sem... állítja: ez a szoba is üres még a halál belépte előtt... Fordította: Fehér Illés

Izvor: https://www.pesem.si/a/objava/prikaz/88679/praznina

Mišo L. Korać Tinja neka žuta sijalica – Pislákol egy sárga izzó

Mišo L. Korać Sombor 10. mart 1950. –

Tinja neka žuta sijalica Tinja neka žuta Sijalica, Tinjalica... Dosadne jesenje kiše  po bulevaru... Kamenje I blato po trotoaru... Vučem svoje uspomene uz ulicu niz ulicu. Korača dio mene,  i ne znam sam jednostavno ko sam, gdje da    hodam ka kojem kraju paklu il raju... Niđe svijeta u zavičaju... I tako Jedna  milja bez cilja... /Sav sam nešto sjeban/... Ja sam običan čovjek. Skoro imam vijek  i još vremena na pretek... Oko mene čudne  stvari se dešavaju... Sjenke, sjenke drveća... A onda... Onda..? Uspomene kišne uspomene... Odlazi dio mene… Tinja neka Žuta Sijalica, Tinjalica... Ulica... Prolazi moja ulica ispod  koraka moga mraka, i kiša sve tiša, i tiša, i tiša, tiha, jesenja...

Pislákol egy sárga izzó Pislákol egy sárga Izzó, Pislákoló... A körúton monoton őszi eső... A járdán Kavicsok És sár... Emlékeimet utcáról utcára cipelem. Egy részem menetel és magam sem tudom, ki vagyok, merre menjek, a pokol netán a menny melyik része felé... Szülőfödemen ismerős sehol... És így Cél nélkül megtett kilóméter... /Hát nem vagyok jól/... Mindennapi ember vagyok. Igaz koros, de időm bőven van még... Különös események zajlanak... Árnyak, árnyak, fák... És akkor... Akkor...? Emlékek, esőáztatta emlékek... Elmegy egy részem... Pislákol egy Sárga Izzó, Pislákoló... Utca... Utcám sötétem lépte alatt halad, az eső egyre halkabb és halkabb és halkabb, halk, őszi... Fordította: Fehér Illés

Izvor: autor

Radivoj Šajtinac Doček na ispraćaju – Búcsúfogadás

Radivoj Šajtinac Zrenjanin 1. mart 1949. –

Doček na ispraćaju

senke su tajno čitanje preosvetljenih oblika

nedodirljiva potvrda pojedinačnosti

dvojnik na polovini puta

senka reči je ovaj odlomak saopštavanja

izmeštena slika u svesti pregorela od nestrpljenja

i ovaj kraj Tišine, na ovoj strani

gde se smrtni beleg podstiče Početnim ogrešenjem

tegobno se obnavlja Priroda zaražena našim

„smislom boravka”

sve izrečeno

i mrvi se

i kaplje

i vri

i ledi se

ništa od tih poslanica nije vraćeno Svodu

nije podstaklo vodu, vatru i granje

sve se odvijalo bez doznatog dešavanja

i geometrija, i beskonačnost i nečujno rođenje

zvuka

preostali su samo senke i njihovo

nedotaknuto sjedinjenje

Izvor: In Zoran Bognar: Novo raspeće Ratkovićevi večeri poezije  Bijelo Polje 2008

Búcsúfogadás

                  

az árnyak a fényárban úszó alakok titkos árulói

az egyediség tapinthatatlan bizonyítékai

hasonmások az út felén

szóárny ez az üzenettöredék

tudatba helyezett kép, türelmetlenségben égett el

a Csend e vége is, ezen az oldalon,

ahol a halandó jel Eredendő bűnnel sarkallja

a Természet „az értelemmel meghódított terekkel” fertőzötten

kínkeservesen újul meg

minden elhangzott

és morzsálódik

és csepeg

és forr

és fagy

e pásztorlevélből a Boltozathoz vissza semmi sem jutott  

a vizet, a tüzet és a lombozatot nem ösztönözte

az események a jólismert forgatókönyvet mellőzve zajlottak

a geometria, a végtelenség és a hang nesztelen

születése is

csak az árnyak maradtak és

érintetlen egyesülésük

Köszönöm Sebestyén Péternek a fordítás során nyújtott értékes kiegészítéseket.

Zahvaljujem se Peteru Šebešćenu za dobivene korisne savete tokom prevođenja.

Fordította: Fehér Illés

Nikola Živanović Kockice su se rasule – Széthullottak a kockák

Nikola Živanović Kragujevac 1979. –

Kockice su se rasule Naše male sudbine, Neizvesne, svakodnevne odluke. Nad gradovima na jugu Evrope Pada veče i milioni ljudi Čekaju svoju sutrašnju sudbinu, Ali slučajnost se gubi U zakonu velikih brojeva I novi dan donosi samo kafu i sendvič Prvu cigaretu i jutarnje novine Sa uvek istim brojem stranica Rezervisanim za crnu hroniku.

Széthullottak a kockák Egyéni sorsok,                         Bizonytalan, mindennapi választások. A városokra délen Európában Leszáll az est és holnapi sorsukra Milliók várnak, De a véletlen A nagy számok törvényébe veszik Az új nap is csak kávét és szendvicset nyújt Az első cigarettát és a reggeli újságokat A mindig ugyanannyi oldalszámú Fekete krónikával. Fordította: Fehér Illés

Izvor: http://kwartalnik-pobocza.pl/pob36/srb/nzivanovic_srb.html

Bojana Stojanović Pantović U obruču – Bilincsben

Bojana Stojanović Pantović Beograd 30. mart 1960. –

U obruču Staniši Nešiću (1956-2016) I ko kaže da se prsten može otvoriti? Taj čudni napor zabeležen je samo još na korici tvoje knjige, to zlato koje se izliva poput Dalijevog časovnika. Uglavnom, prsten samo pojačava svoj neumoljivi krug, i zaustavlja nas na jednoj tački uzleta, na vrhu jednog nožnog prsta, jedne nakostrešene vlasi kose. I onda oplovi oko nas, kao jedrenjak, stvarajući, tobože, privid otvaranja. A u stvari, potvrdi ono kružno obrtanje uvek sve mrtvijih ljubavi i nikad dogorelih vatri, Čemu prisustvujemo svaki tren, stiskajući se pokorno i nežno u u njegovom obruču.

Bilincsben Staniša Nešić-nek (1956-2016) És ki állítja, a gyűrűt ki lehet nyitni? Ez a furcsa igyekezet egyedül könyved borítólapján jegyzett, ez a Dali órájaként ömlő arany. A gyűrű általában csak fokozza kérlelhetetlen körét és a röpte egy pontján, egy lábujjhegyen, egy csapzott hajszálon, megállít bennünket. Majd vitorlásként, látszólagos nyitást színlelve, megkerül. Valójában az egyre keservesebb szerelmek és a sosem kihunyt tüzek körforgását bizonyítja, Melyben, bilincsében, alázatosan, törékenyen szorongva, minden pillanatban részt veszek. Fordította: Fehér Illés

Izvor: https://hiperboreja.blogspot.com/2018/07/u-obrucu-bojana-stojanovic-pantovic.html