Rafi Lajos Késői ősz – Kasna jesen – Late Autumn

Rafi Lajos

Jobbágyfalva 1970. – Gyergyószárhegy 2013. 06. 24.

Késői ősz Kiégések mindennapjain bújócskát játszom, már harminc éve. S arcom beporosodott pórusait ülik a megemlékezések. Így járok tovább a dermesztő télben, miértek hálás köszönetével. Tudom, már csak az unokák mondják rólunk az igazat. Fiaink csak a fejünkhöz fogják verni, a sóba mártott szavakat.

Kasna jesen Već trideset godina igram žmurke na izgaranjima svakodnevnice. I prašinom prekrivene pore moga lica sećanja opterećuju. U cičoj zimi ovako krećem dalje, u pratnji pitanja sa zavalnošću. Znam, samo će o nama istinu unuci govoriti. Sinovi, u sol umočenim rečima, samo će nam glavu razbiti. Prevod: Fehér Illés

Forrás: http://mek.oszk.hu/kiallitas/erdelyi/rafilajos.htm

Késői ősz Kiégések mindennapjain bújócskát játszom, már harminc éve. S arcom beporosodott pórusait ülik a megemlékezések. Így járok tovább a dermesztő télben, miértek hálás köszönetével. Tudom, már csak az unokák mondják rólunk az igazat. Fiaink csak a fejünkhöz fogják verni, a sóba mártott szavakat.

Late Autumn On days of burnout I’ve been playing hide-and-seek for thirty years now. And the dusty pores of my face are filled with remembrances. Thus I walk on in the piercing cold winter with grateful thanks for why-s. I know: only the grandchildren will tell the truth about us. Our sons will only throw in our face the words dipped into salt. Translated by N. Ullrich Katalin

Forrás: http://www.magyarulbabelben.net/works/hu/Rafi_Lajos-1970/K%C3%A9s%C5%91i_%C5%91sz/en/51279-Late_Autumn

Kiss Judit Ágnes freskó – freska – fresco

Kiss Judit Ágnes Budapest, 1973. május 11. –

Freskó keresztről levéve élve is halottan fiam és mesterem fekszem a karodban sebeimből vérzel, ahogyan jajongva szorítasz magadhoz fordított pieta

freska skinuto sa raspeća i živ mrtav sine moj i učitelju u tvom naručju ležim kako si me kukajući prigrlila iz mojih rana krvariš obrnuta pieto Prevod: Fehér Illés

fresco taken off the cross though alive dead my son and my master i lie in your hands you bleed from my wounds, whining you hold me close to your heart inverted pieta Translated by N. Ullrich Katalin

Forrás:

http://www.szepiroktarsasaga.hu/Videovers/Kiss_Judit_%C3%81gnes 

http://www.magyarulbabelben.net/works/hu/Kiss_Judit_%C3%81gnes-1973/fresk%C3%B3/en  

 



Bari Károly Azt hiszitek – Zar verujete – You Think

Bari Károly Bükkaranyos 1952. október 1. –

Azt hiszitek Azt hiszitek, hogy csak én ácsorgok fényért és szeretetért a város kapuja előtt, én korbácsolom a ziháló szél hátát átkaimmal és üvöltöm az égig kivetettségem siralmait: tizenhat évem nem elég arra, hogy befogadjatok, nem elég arra, hogy fejemről letépjétek a megaláztatás pókhálóit? Sokan várjuk a kapukon kívül, hogy bizalmatok rézkrajcárjaival megajándékozzatok!

Zar verujete Zar verujete da ispred gradske kapije samo ja isčekujem svetlost i toplinu, kletvama samo ja šibam leđa uzburkanog vetra i samo ja urlam do neba plač prezira: svojih šesnajt godina nije dovoljno da me prihvatite, nije dovoljno da sa moje glave paučinu poniženja otkidate? Izvan gradskih kapija mnogi čekamo da nam podarite monete poverenja! Prevod: Fehér Illés

Forrás: http://www.romapage.hu/article204-BARI-KAROLY  

Azt hiszitek Azt hiszitek, hogy csak én ácsorgok fényért és szeretetért a város kapuja előtt, én korbácsolom a ziháló szél hátát átkaimmal és üvöltöm az égig kivetettségem siralmait: tizenhat évem nem elég arra, hogy befogadjatok, nem elég arra, hogy fejemről letépjétek a megaláztatás pókhálóit? Sokan várjuk a kapukon kívül, hogy bizalmatok rézkrajcárjaival megajándékozzatok!

You Think You think it’s only me standing about for light and for love before the port of the city, I thrash the panting wind’s back with my curses and roar to the sky the laments of my being outcast: are my sixteen years not enough for you to accept me, not enough for you to rip off from my head the cobwebs of humiliation? There are many of us waiting outside the ports for you to present us with coppers of your confidence. Translated by N. Ullrich Katalin

                                                                          Forrás: http://www.magyarulbabelben.net/works/hu/Bari_K%C3%A1roly-1952/Azt_hiszitek/en 

 



Pintér Tibor Dal az utak sokféleségéről – Pesma o raznolikosti puteva – Canto sulle strade molteplici – Song About The Diversity Of Ways

Pintér Tibor  
Budapest, 1954. november 21. – 2017. április 30.

Dal az utak sokféleségéről (meg persze a szűrők) Mire visznek lépteid? Jóra.     Tán-talán. Várok-e vagy váratnak? Váratsz? Így „igazán” bekeretezett lét-darab:                                     Ki maradsz? Kimaradsz, kimeredsz, kivársz, kivagy S közé nem-pontos-vesszők. Fél itt-lét, fél-távol. Hát gyere haza: Glóriásan, hóban, vérben, darabokban, Bárhogy. Gyere már…

Pesma o raznolikosti puteva (i naravno filtri) Na što te navode tvoji koraci? Na dobro.    Pa-valjda. Čekam li il me sile na čekanje? Siliš li me na čekanje? Ovako „zaista“ uokviren komad opstanka:                                         Ostaćeš li takva? Izostaneš, buljiš, iščekuješ, besniš I između nisu tačke i zarezi. Napola tu-život, napola u daljini. Pa dođi kući: Sa glorijom, u snegu, krvi, u delovima, Bilo kako. Samo dođi... Prevod: Fehér Illés

Dal az utak sokféleségéről (meg persze a szűrők) Mire visznek lépteid? Jóra.     Tán-talán. Várok-e vagy váratnak? Váratsz? Így „igazán” bekeretezett lét-darab:                                     Ki maradsz? Kimaradsz, kimeredsz, kivársz, kivagy S közé nem-pontos-vesszők. Fél itt-lét, fél-távol. Hát gyere haza: Glóriásan, hóban, vérben, darabokban, Bárhogy. Gyere már…

Canto sulle strade molteplici Dove ti conducono i tuoi passi? A buon fine.                      Forse, chissà. Sto aspettando o mi fanno aspettare? Mi fai aspettare? Così è “davvero” un pezzo dell’esistenza inquadrata:                                         Che sarà di te? Desisti, sei basita, stai temporeggiando, sei estenuata E senza punto e virgola nel mezzo. Mezza esistenza qui, mezza lontano. Torna dunque a casa: Gloriosamente, nella neve, nel sangue, un po’ per volta, In qualunque modo. Fai presto… Traduttore: Ibolya Cikos

Dal az utak sokféleségéről (meg persze a szűrők) Mire visznek lépteid? Jóra.     Tán-talán. Várok-e vagy váratnak? Váratsz? Így „igazán” bekeretezett lét-darab:                                     Ki maradsz? Kimaradsz, kimeredsz, kivársz, kivagy S közé nem-pontos-vesszők. Fél itt-lét, fél-távol. Hát gyere haza: Glóriásan, hóban, vérben, darabokban, Bárhogy. Gyere már…

Song About The Diversity Of Ways (and of course the filters) Where do your steps take you? To some good.     Perhaps, perchance. Am I waiting or kept waiting? You keep me waiting? Thus a „really” framed piece-of-existence:                                     Who are you? Staying out, staying stiff, waiting to see, worn out  and no semi-colons in between. Being half-here, half-faraway. So now come home: Glorified, in snow, in blood, in pieces, Anyhow. Do come… Translated by N. Ullrich Katalin

Pintér Tibor A lápon – Na tresetištu – Marshland – Sulla palude – În mocirlă

Pintér Tibor (Tibor Pinter) Budapest, 1954. november 21. –

A lápon Vonulnak el lassú zenére a nyár bogáncsai. Dalok se kelnek a zúgva lecsapó moccanatlanságban. Dermedten várunk sebekbe fagyva míg csobog a víz és hív a mocsár. Mondhatnám persze erre a percre készült a szív. Hogy el-ne-nyelje hogy elviselje azt ami hív. Csak állatok járnak peckesen körbe néhány még úszik majd lemerül. Üldögélsz csendben és kimeredsz még? Ennyi elég? Vagy aki vagy? A szív kihagy? Vagy csak az agy? Forrás: a szerző

Na tresetištu Uz laganu muziku prolaze bodlje leta. Ni pesme ne ožive u okoreloj nepomičnosti. U rane smrznuto ukočeno čekamo dok voda žubori i močvara doziva. Naravno mogao bi reći srce se na taj momenat spremao. Da ga ne bi progutao, da bi podneo to što doziva. Samo životinje kočopere okolo, neka još pliva pa potone. U tišini sediš i još stršiš? Zar je toliko dovoljno? Jesi li taj ko jesi? Popušta li srce? Ili tek umlje? Prevod: Fehér Illés

A lápon Vonulnak el lassú zenére a nyár bogáncsai. Dalok se kelnek a zúgva lecsapó moccanatlanságban. Dermedten várunk sebekbe fagyva míg csobog a víz és hív a mocsár. Mondhatnám persze erre a percre készült a szív. Hogy el-ne-nyelje hogy elviselje azt ami hív. Csak állatok járnak peckesen körbe néhány még úszik majd lemerül. Üldögélsz csendben és kimeredsz még? Ennyi elég? Vagy aki vagy? A szív kihagy? Vagy csak az agy?

Marshland For slow music marching the thistles of summer. Songs don’t rise either in the whizzing standstill. We’re waiting numbly frozen in wounds while the water babbles and the marsh calls. I might of course say for this moment was the heart made. Not-to-engulf but to endure what calls. Only animals walk haughtily around some still swimming then plunged. You’re sitting silently and are you still out of line? Is it enough? You are who you are? A heartbeat fails? Or simply the brain? Translated by N. Ullrich Katalin

A lápon Vonulnak el lassú zenére a nyár bogáncsai. Dalok se kelnek a zúgva lecsapó moccanatlanságban. Dermedten várunk sebekbe fagyva míg csobog a víz és hív a mocsár. Mondhatnám persze erre a percre készült a szív. Hogy el-ne-nyelje hogy elviselje azt ami hív. Csak állatok járnak peckesen körbe néhány még úszik majd lemerül. Üldögélsz csendben és kimeredsz még? Ennyi elég? Vagy aki vagy? A szív kihagy? Vagy csak az agy?

Sulla palude Al suon di musica lenta sfilano via i cardi dell’estate. Nel brusio precipitante della bonaccia, neppur’ un canto s’eleva. Aspettiamo pietrificati nelle ferite congelate mentre l’acqua ciangotta e ti invoca la palude. Certo potrei dire che il cuore si preparava a questo momento. Che non soccomba che resista a ciò che lo invoca. Solo gli animali s’aggirano impettiti, taluni nuotano ancor’ poi s’inabissano. Stai seduto in silenzio fissando il niente? E’ sufficiente? Sei quel che sei? Perde colpi il cuore? O solo la mente? Traduttore: Ibolja Cikos

A lápon Vonulnak el lassú zenére a nyár bogáncsai. Dalok se kelnek a zúgva lecsapó moccanatlanságban. Dermedten várunk sebekbe fagyva míg csobog a víz és hív a mocsár. Mondhatnám persze erre a percre készült a szív. Hogy el-ne-nyelje hogy elviselje azt ami hív. Csak állatok járnak peckesen körbe néhány még úszik majd lemerül. Üldögélsz csendben és kimeredsz még? Ennyi elég? Vagy aki vagy? A szív kihagy? Vagy csak az agy?

În mocirlă Ciulinii verii mărșăluiesc pe melodie lentă. Nici cântece nu se trezesc în nemișcarea stârnită vuind. Așteptăm împietriți în răni amorțiți cât gâlgâie apa și ne cheamă mocirla. Aș putea spune doar clipa asta aștepta inima. Să nu înghită să-ndure tot ce o chema. Doar animale se-nvârt încordate câțiva mai înoată apoi cad la fund. Stai liniștit privind amorțit? Atât e destul? Ești cine ești? Inima-ți stă-n loc? Sau poate creierul? Traducere: P. Tóth Irén



Pintér Tibor Teljes zavar – Potpuna konfuzija – Totally Confused

Pintér Tibor (Tibor Pinter) Budapest, 1954. november 21. –

Teljes zavar Ma derűs idő kerekedett, zaklatott kezdés után jól alakultak a dolgok, a gyermek megjelent. Az autók mindensége, a létezés fix pontjai. Persze menekülés az óvodától, persze a túlspilázott így becsatornázhatatlan, de érthető féltés. Hinta-palinta a játszón, helyzetek. Odafelé kérte, hogy fogjam a kezét. Beletúrt az avarba majd megpuszilta a kezem. Ilyen zavart még nem éreztem. Mikor jössz el hozzám, kérdezte? Bármikor… Már ott is vagyok.

Potpuna konfuzija Danas se razvedrio, posle zbrkanog početka dobro je krenulo, dete se pojavio. Svet automobila, fiksne tačke bivstvovanja. Naravno beg od obdaništa, naravno prekomerna, tako neuhvatljiva ali shvatljiva strepnja. Klackalica na igralištu, stanja. Onamo zamolio da mu ruku uhvatim. Čeprkao po ševarju pa mi ruku poljubio. Ovakvu zbunjenost još nisam osećao. Kad ćeš me posetiti, pitao je? Bilo kad... Već sam tamo. Prevod: Fehér Illés

Teljes zavar Ma derűs idő kerekedett, zaklatott kezdés után jól alakultak a dolgok, a gyermek megjelent. Az autók mindensége, a létezés fix pontjai. Persze menekülés az óvodától, persze a túlspilázott így becsatornázhatatlan, de érthető féltés. Hinta-palinta a játszón, helyzetek. Odafelé kérte, hogy fogjam a kezét. Beletúrt az avarba majd megpuszilta a kezem. Ilyen zavart még nem éreztem. Mikor jössz el hozzám, kérdezte? Bármikor… Már ott is vagyok.

Totally Confused It turned to be a bright day, agitated start, then things changed, got better - the child arrived. The world of cars, stable points of existence. Of course shunning kindergarten, of course over-reacted and thus unmanageable, but understandable worries. See-saw on the playground, events. On the way he asked me to hold his hand. He dug into the fallen leaves, then kissed my hand. I have never felt so confused. When are you coming to me? he asked. Any time… I’m already there. Translated by N. Ullrich Katalin

Pintér Tibor Bamba napraforgó – Bedast suncokret – Muzzy Sunflower

Pintér Tibor (Tibor Pinter) Budapest, 1954. november 21. –

Bamba napraforgó Oh, a nap túlhevít hamar. Elfordulok, így nem zavar!

Bedast suncokret Oh, ubrzo me sunce usija. Okrenem se, ovako mi ne smeta! Prevod: Fehér Illés

Bamba napraforgó Oh, a nap túlhevít hamar. Elfordulok, így nem zavar!

Muzzy Sunflower Oh, the sun overheats me soon. I turn away, so I’ll be immune! Translated by N. Ullrich Katalin

Pintér Tibor A világ – Svet – The world’s

Pintér Tibor (Tibor Pinter) Budapest, 1954. november 21. –

A világ és gyémánttengelye most e térben és időben összeér bennem

Svet i njegova dijamantska osovina sad u tom prostoru i vremenu u meni se dotiču Prevod: Fehér Illés

The world’s diamond axis now in this space and time here converge in me Translated by N. Ullrich Katalin



Fodor Ákos Ítélet – Sud – Verdict

Fodor Ákos

Budapest, 1945. május 17. – Budapest, 2014. február 22.

Ítélet Sohasem fogod megbocsátani nekem, hogy nem szerettél.

Sud Nikad mi nećeš oprostiti to što me nisi volela. Prevod: Fehér Illés

Verdict You’ll never ever forgive me the feeling that you did not love me. Translated: N. Ullrich Katalin