B. Tomos Hajnal Négyfalu, 1957. december 2. –
A paradicsom után
Csak egy alma
áldozatai vagyunk, tudni akartuk, mi van a folyó túlsó partján, a napba pislogó messzi sziklán és tovább, tovább – körbejártuk magunk, mint farkába harapó kígyó és a táj bár meghallgatott, sohasem válaszolt. (talán csak hajszálnyit változott) |
Posle raja
Žrtve
smo samo
jedne
jabuke,
pitali
smo
šta
je na drugoj
obali
reke,
na
dalekoj
suncem
opijenoj steni
i u
daljini, u daljini –
sebe
smo obišli
kao
zmija koja
vlastiti
rep grize
a
okoliš
mada
nas je poslušao
odgovora
nikad nije dao.
(možda
samo
za
nijansu se promenio)
Prevod:
Fehér Illés
|