Bayer Béla Ima – Molitva – A prayer – Gebet

Bayer Béla Váralja, 1951. május 17. –

Ima Megfogant álmaimat vigyázzad Uram! Képzetem honfoglalását. Sosemvolt anyámat mintázzad Uram! Bezúzott tükrök arcát. Bűneim koloncát oldozzad Uram! Szájamnak kagylócsöndjét. A harminc ezüstöt – Csak azt ne Uram! Csak azt ne.

Molitva Gospode moj, čuvaj moje snove začete! Osvajanje mojih predodžbi. Gospode moj, odslikaj mi moju mamu nikad postojeću! Lice razbijenih ogledala. Gospode moj, razreši klečku mojih grehova! U ljusku zatvorenu tišinu mojih usta. Trideset srebrnjaka – Gospode moj, samo to ne! Samo to ne. Prevod: Fehér Illés i Maša Starec

Ima Megfogant álmaimat vigyázzad Uram! Képzetem honfoglalását. Sosemvolt anyámat mintázzad Uram! Bezúzott tükrök arcát. Bűneim koloncát oldozzad Uram! Szájamnak kagylócsöndjét. A harminc ezüstöt – Csak azt ne Uram! Csak azt ne.

A prayer Please, Lord stand watch on my dreams conceived, on my notion’s conquest. Carve in sculpture, Lord, my never existing mother! The face of broken mirrors. Untie, oh Lord,  the clog of my sins! The inshelled silence of my mouth. The thirty silver coins – only those not, Lord, Only those not. Translated by Maša Starec

Ima Megfogant álmaimat vigyázzad Uram! Képzetem honfoglalását. Sosemvolt anyámat mintázzad Uram! Bezúzott tükrök arcát. Bűneim koloncát oldozzad Uram! Szájamnak kagylócsöndjét. A harminc ezüstöt – Csak azt ne Uram! Csak azt ne.

Gebet Die befruchtenden Träume behüte Gott! und die Landnahme meiner Fantasie! Meine nicht existierende Mutter behüte Gott! und mein früheres Gesicht im Spiegel! Meine Absolution behüte Gott und die Stille meines Mundes! Nur die dreißig Silberlinge - Nur sie nicht mein Gott! Nur sie nicht! Übersetzung: Bayer Béla



Ladányi Mihály Ráolvasás – Opčinjavanje

Ladányi Mihály (Mihalj Ladanji)

Dévaványa, 1934. február 12. – Csemő, 1986. szeptember 20.

Ráolvasás Adj a kéménynek lila füstöt, adj a reggelnek tíz kakast, adj a tócsának fodrozó szelet, adj a halálnak fehér gyolcsot, adj az ekének csonttalan mezőt, s adj a költőnek esővert életet, adj az anyának jobb fiat, vénebb hullát a tememtőnek, s a munkásoknak kemény öklöket, adj az állatnak meleg ólat, adj az Istennek arany inget, és kedvesebb hazát mindenkinek.

Opčinjavanje Daj ljubičast dim dimnjaku, daj deset petlova zori, daj vedar lahor lokvi, daj belo platno smrti, daj livadu bez kostiju plugu, i daj kišom tučen život pesniku, daj boljeg sina majci, starijeg trupla groblju, i tvrde pesnice radnicima, daj topao obor životinji, daj zlatnu košulju Bogu, i privlačniju domovinu narodu. Prevod: Fehér Illés



Bella István Csönd – Tišina

Bella István

Székesfehérvár, 1940. augusztus 7. – Budapest, 2006. április 20.

Csönd

És majd besüpped az ég,

megroskad, összetöpped,

s mint elhagyott sírokon,

elgazosodik a földön az éj.

Csönd lesz, és mégsem lesz csönd ez,

mert nem lesz, mi mérje a csöndet,

csak zajtalan némaság, arcbafagyott lehelet, csönd.

Hol lesz akkor barátom a porhadt

temetők nyugalma, lesz-e ember,

síró nénike a fák közt, mekegő

kikötött kecske, béklyózott bárány a fűben?

Lesznek-e méhek?

Lesz-e még valaki – ember – ki a bomlást

elmúlássá szelídíti?

Csak csönd lesz, csönd, s a csöndben

Döglegyek, keselyűk, hollók

– zajtalan keringő bolygók –

a Föld felett.

Tišina

I nebo se skoro stropošta,

ruši se, rastura

i kao na napuštenim grobovima

noć na zemlji u korov se pretvara.

Biće tišina, ipak to nije tišina

jer tišinu nema šta da meri,

samo je bezglasna muk, u lice smrznut dah, tišina.

Prijatelju pa gde će biti mir

rahlih groblja, među stablima

biće li čoveka, uplakane starice,

u travi privezane koze, okovanog jagnjeta?

Biće li pčela?

Biće li nekoga – čoveka – ko raspad

prolazom vara?

Biće samo tišina, tišina i u tišini

Strvožderci, strvinari, vrane

– bešumno kružeće planete –

iznad Zemlje.

                             Prevod: Fehér Illés



B. Tomos Hajnal Ha távolodsz – Ako se udaljuješ

B. Tomos Hajnal Négyfalu, 1957. december 2. –

Ha távolodsz Amikor már olyan magasra másztál a toronyba, hogy nem hallod a fogak közt csikorduló átkot, az útszéli csavargó idegdrótjain száguldó sikolyokat, az árnyékban sínylődő virág sóhaját, akkor már rég kihűltél s a távolság kékje fegyelmez: szállj alá, mert érted szólnak a harangok.

Ako se udaljuješ Kad si se već u toranj toliko visoko popeo da ne čuješ škrgut kletve među zubima, jezdeće krikove na živčanim strunama otrcane skitnice, uzdah u senci izmučenog cveta, onda si se već odavno ohladio i plavet udaljenosti te pokorava: spusti se jer zvona zbog tebe zvone. Prevod: Fehér Illés



Demény Ottó Kaleidoszkóp – Kaleidoskop

Demény Ottó

Budapest, 1928. április 5. – Budapest, 1975. december 12.

Kaleidoszkóp Mondd miként forgatod még tükreidet előttem az apró kövek rendje csattogva összeáll. - szimmetrikus kaleidoszkóp jó kép a zűrzavarról de ha a tükröt eltöröm s a köveket kezemre téve bámulom sorsom darabkáit fényes matt égő színtelen akkor is ez az életem olykor piros olykor reményzöld irigy-sárga viola-hamvas ám mind között legszebb a kék a tó az ég a béke tiszta mezőivel ha tél ha nyár magasság mélység távolok s nyitott szemeid közelsége

Kaleidoskop Reci ispred mene tvoja ogledala na koji način još vrtiš red sitnih belutaka se praskajući uspostavlja. – simetričan kaleidoskop dobra slika o metežu ali ako mi ogledalo razbijem i belutke na dlan stavljajući promatram deliće svoje sudbe sjajna tamna plamteća bezbojna i tad je to moj život katkad crven katkad po nadi zelen zavidno-žut pepeljasto-ljubičast ali od svih ipak je plava najlepša jezero nebo mir sa čistim livadama jel zima jel leto visina dubina daljine i blizina tvojih otvorenih očiju Prevod: Fehér Illés

Pintér Tibor Bamba napraforgó – Bedast suncokret – Muzzy Sunflower

Pintér Tibor (Tibor Pinter) Budapest, 1954. november 21. –

Bamba napraforgó Oh, a nap túlhevít hamar. Elfordulok, így nem zavar!

Bedast suncokret Oh, ubrzo me sunce usija. Okrenem se, ovako mi ne smeta! Prevod: Fehér Illés

Bamba napraforgó Oh, a nap túlhevít hamar. Elfordulok, így nem zavar!

Muzzy Sunflower Oh, the sun overheats me soon. I turn away, so I’ll be immune! Translated by N. Ullrich Katalin

Ady András Ihlet – Nadahnuće

Ady András Csíkszereda 1976. július 12. –

Ihlet Attól a kis fekete ponttól, mely minden írásom végére odakellemetlenkedik, a parányi végtől, amely a soha be nem fejezettet előre elrendeltnek tűnteti, a fikarcnyi halálélménytől miszerint rólam, helyettem már ott (felfelé mutatok) mindent leírtak … a nyavalyás írásjeltől, hol a mondandó végleg elfogyhat, nem tudok szabadulni. Csak ha neked írok, csak ha te olvasol, érzem néha úgy: nem ért véget itt semmi, talán el sem kezdődött még, ami máskor, állandóan be akar már fejeződni … 2015. március 26.

Nadahnuće Od one male crne tačke koja se na kraj svakog mog rukopisa dokotura, od sićušnog završetka koji nikad završenog unapred predodređenom proglasi, od ni trunke doživljaja smrti prema kojoj umesto mene već su tamo (prema gore pokazujem) sve napisali... od jadne interpunkcije gde idejni sadržaj može konačno nestati ne mogu se osloboditi. Samo kad tebi pišem, samo kad me ti čitaš, koji put tako osećam: tu se ništa ne završava, možda nije ni počelo to što inače stalno želi da se završi... 26. mart 2015. Prevod: Fehér Illés