Hervay Gizella Nosztalgia – Nostalgija

Hervay Gizella

Makó, 1934. október 14. – Budapest, 1982. július 2.

Nosztalgia Egy nap hazamegyünk fapados vonaton, nem viszünk mást, csak a régi szavakat, majd rajzolunk az ablakra és énekelünk és visszaköszön mindenki, aki leszáll; egy nap hazamegyünk, senki sem néz ránk, csak tudják: ott vagyunk, nem kell szégyellnem a kezem, hogy kifordítva ölembe hull; egy nap hazamegyünk, hazavisz mindenkit a fájdalom, szemek alatt a karikák szembeköszönnek, torkunkban az ismerős víz íze; egy nap hazamegyünk, két maroknyi szóval, és egy krumpliföldön előrebukunk.

Nostalgija Jednog dana lokalnim vozom idemo kući, ništa drugo, tek stare izraze nosimo, pa na prozor crtamo i pevamo i svako, ko silazi otpozdravlja; jednog dana stižemo kući, niko nas ne pogleda, samo znaju: tamo smo, ne trebam se stiditi zbog svoje ruke jer iskrivljeno u krilo mi pada; jednog dana idemo kući, bol nas kući nosi, podočnjaci pozdravljaju, u grlu nam je okus poznate vode; jednog dana stižemo kući sa dve šake izraza i na jednom usevu krompira se srušimo. Prevod: Fehér Illés

Forrás: http://mek.oszk.hu/kiallitas/erdelyi/hervaygizella.htm



Weiner Sennyey Tibor A táncos – Plesač

Weiner Sennyey Tibor Eger, 1981. május 10. –

A táncos majd ha már nem a ruha majd ha már nem a mozdulat majd ha már nem a zene hanem a tánc öltöztet és te ezzel a tánccal vetkőztetsz hegyet és lelket szívet és völgyet midőn parázslani fog a ruha és szikrázni fog a mozdulat lángol a tér akkor a te táncod lesz az eső mi kiolt felébreszt és egybemos és végleg összeköt földet és eget

Plesač ako te više ne ruho ako više ne pokret ako više ne muzika nego ples oblači i ti gôru i dušu srce i dolinu sa tim plesom ćeš svlačiti te će se ruho užariti pokret iskriti prostor plamtiti tada biće tvoj ples kiša šta gasi budi i stapa te zemlju i nebo konačno spaja Prevod: Fehér Illés

Forrás: http://librarius.hu/2013/11/18/weiner-sennyey-tibor



Bogdán József Hegedű 1, 3 – Violina 1, 3

Bogdán József Zenta, 1956. január 12. –

Hegedű 1 Apám muzsikus cigány volt. Kéz- és lábfején a halványkék erek olyanok voltak, mint a hegedű meglazult húrjai. Akkor is a hegedű nyakát tapogatta, amikor nem volt kezében a hangszer. Ujjaival trillázott a levegőben, az asztalon és a szekrényen. Kemény ujjbegyével csipkedte anyám feszes idegrendszerét, mintha pizzicatót játszana. Egyszer két ujja közé fogta anyám vastag, fekete haját, és kifeszítve olyan hangot csalt elő vonójával, mint amilyent  a két húr együttes meghúzásakor lehet hallani. Hegedű 3 Kaj sanas, Devla, kaj sanas kérdezte anyám rémülten, amikor apám este fáradtan hazaérkezett. As, mekma, bes miro, suttogta apám és lerogyott az ágyra. Ahogy ott fészkelődött az ágy rugói zenélni kezdtek. Anyám is melléfeküdt, és a zene felerősödött. A hangszerek királynője a kopottas, fekete tok bársonypiros belsejében pihent. A G-D-A-E húrok egymáshoz simulva aludtak. Csak a hegedű apró hasának pihegését lehetett hallani. A vonón a kápa és a csúcs között feszülő kékesszürke húr ébren volt. Nála nincs pihenés, nincs ellazulás. Feszület nélkül nincs feltámadás. Megfeszülés nélkül nincs muzsika. A vonó hivatása az állandó ébrenlét.

Violina 1 Otac mi je bio romski muzičar. Kao olabavljene žice violine su bile njegove bledoplave žile na šaci i stopalu. I tad je pipao vrat violine, kad mu instrument nije bio u ruci. Prstima je titrao u vazduhu, na stolu i po ormaru. Napet živcani sistem moje mame tvrdom jagodicom prstiju štipao, kao da picikato svira. Jednom je crnu, gustu kosu mame između dva prsta uzeo, razapeo i sa gudalom takav zvuk izmamio što se može čuti kad odjedanput na dve žice se svira. Violina 3 Kaj sanas, Devla, kaj sanas pitala je prestrašeno mama kad je otac morno kući stigao. As, mekma, bes miro, šaputao je otac i na krevet se srušio. Kako se tamo nameštao, opruge kreveta svirati su počele. Mama je pored njega legla i muzika se pojačala. Kraljica muzičkih instrumenata u crvenobaršunastoj unutašnjosti izlizane, crne kutije za violinu se odmarala. Žice G-D-A-E priljubljeno su spavale. Tek se čulo tiho dahtanje sitnog trbuha violine. Plavkastosiva struna gudala izmežu žabice i vrha budna je bila. Kod nje nema odmora, nema predaha. Bez raspeća nema vaskrsenje. Bez napregnuća nema muzike. Večna budnost je poziv gudala. Prevod: Fehér Illés

Forrás: http://www.zetna.org/zek/folyoiratok/138/bogdan1.htm

http://www.zetna.org/zek/folyoiratok/138/bogdan.htm



Faluvégi Anna - Ilona akkor is szerettél? – i tad si me voleo?

Faluvégi Anna - Ilona, Székelykeresztúr 1967. szeptember 22. –

akkor is szerettél? ugye akkor is szerettél amikor fák voltunk vagy füvek ugye jó volt madárnak lenned amikor ágaimra szálltál suttogtad szerelmed ugye szerettél akkor is amikor lepke voltam s te virág rövid volt életem s te gyorsan elhervadtál ugye akkor is szerettél amikor tenyeredbe szálltam nekem énekeltél „ kis katicabogárka” ugye szerettél akkor is mikor herceg voltál hercegnőd szívében örökre megmaradtál ugye szerettük egymást csak most csillag vagy s én valami más

i tad si me voleo­? i tad si me voleo zar ne kad smo drveća bili ili vlasi trave bilo ti je krasno zar ne kad si ptica bio kad si se na moje grane spustio o ljubavi si šaputao i tad si me voleo zar ne kad sam leptir bila a ti cvet kratko sam živela i ti si se brzo uvenuo i tad si me voleo zar ne kad sam ti se na dlan spustila meni si pevao “sićušna bubamara” i tad si me voleo zar ne kad si princ bio u srcu tvoje princeze zauvek si ostao voleli smo se zar ne samo ti si sada zvezda a ja sam nešto drugo Prevod: Fehér Illés

Forrás: a szerző

A. Túri Zsuzsa: Szakítás – Raskid

A. Túri Zsuzsa Budapest 1971. július 30. –

Szakítás Kávézó-faasztal-lámpa Szemedben-szememben-lándzsa Teagőz-suttogás-átok Elnyomott-legyőzött-álmok Fapadok-pincérek-emlék Szétzúzott-kifacsart-egység Szavaid-szavaim-szúrnak Árnyékok-hosszúra-nyúlnak Átadok-aláírsz-vádolsz Vádollak-gyászollak-gyászolsz. Tányérok-kabátok-ablak Kapaszkodsz-elengedsz-hagylak. Ismerős-gerincív-vége Idegen-magányban-béke. Elnyomott-szabadult-kínok Szerettél-szeretlek-sírok.

Raskid Kafana-drven sto-svetiljka U tvom oku-u mom oku-strela Para čaja-šapat-kletva Prigušena-pobeđena-ushićenja Drvene klupe-konobari-uspomena Razbijena-isceđena-celina Tvoje reči-moje reči-ozlojeđe Izdužene-su-senke Predajem-potpišeš-optužuješ Optužujem te-tugujem-tuguješ. Tanjuri-kaputi-prozor Hvataš se-ispustiš me-ishod. Poznat-svod kičme-kraj U stranoj-samoći-smiraj. Prigušene-oslobođene-brige Plačem-voleo si me-volim te. Prevod: Fehér Illés

Forrás: http://www.montazsmagazin.hu/turi-zsuzsa-genfben-el-ott-irja-verseit

Nagy L. Éva de jó is lenne - o kakva želja

Nagy L. Éva Kecskemét 1954. április 26. –

de jó is lenne szemeid villanó fények és én csüngök rajta mint égi kötélen várva a csillag-zuhanásra mint ígéret a parazsas nyárban bár lennék húszéves de jó is lenne csillagként feszülnék föléd az egekbe

o kakva želja oči su ti svetlucava svetla a ja kao na nebeskom kanapu isčekulući pad zvezda kao obećanje užarenog leta na njima visim bar da sam šiparica o kakva želja iznad tebe na nebu bi se kao zvezda razastirala Prevod: Fehér Illés

Forrás: http://montazsmagazin.hu/beszelgetes-nagy-l-eva-koeltvel-ujsagiroval-a-montazsmagazin-riporterevel



Balázs K. Attila Ballada halott madárral – Balada sa mrtvom pticom

Balázs K. Attila Barót 1973. szeptember 10. –

Ballada halott madárral fekete tavaszban hószagú határban bronztestű vadász s egy kékarcú madár van éjfélük émelygés magányuk töretlen csend az éj peremén ércek a csövekben fekete tavaszban földszagú karokban fekszik a madár burokban halottan ég mélyén hold forog a holdba bezártan őzarcú lány dalol gyomrában madár van kezében tükör van árnya más világban csontszerű madárral kóborol hazátlan élete émelygés magánya töretlen csend az éj peremén könnyek a kövekben

Balada sa mrtvom pticom u garnom proleću snežnomirisavom ataru je lovac broncanog tela i ptica plavog obraza ponoć im je gnusanje samoća potpuna na rubu noći ćutanje u cevima ruda u garnom proleću zemljemirisavom naručju leži ta ptica u omotaču mrtva u dubini neba mesec se vrti u mesec zatvoreno devojka licem srne pevuši ptica joj je u utrobi zrcalo joj je u ruci senka njena u drugom svetu sa pticom nalik kosturu bez domovine se potuca život joj je gnusanje samoća potpuna na rubu noći ćutanje stena je suzom puna Prevod: Fehér Illés

Forrás: http://dokk.hu/versek/olvas.php?id=1274