Jovan Joco Bojović
Prnjavor 1934. – Banja
Luka 31. 01. 2015.
Zapis o vremenu
Kupiti vrijeme, je li moguće?
Kupiti sat — znači li kupiti vrijeme? Šta uopšte znači vrijeme? Ko uopšte pokušava da shvati nesvatljiv pojam vremena. Najradije bi čovjek kupovinom sata kupio i tajnu vremena. Ali, vrijeme nije pojam trajanja dana kako se misli, niti dozrijevanja. Svemir je tajna — zna se to — a ono što znamo, svi skupa, vrijeme ne priznaje, jer vrijeme radi po učinku vječnosti, po uri — časovniku svemira. Taj kosmos savršen je sat koji se navija sam, a konstruktor savršenstva može biti samo genije. Dakle, postoji samo jedan genije, a to je vrijeme. Istina, vrijeme je samo riječ, a riječ je moćna u ljudskom rodu. Moć, tajna, trajanje, smisao ... Sve je to u onom pojmu — vrijeme. Izračunao je čovjek sve: do pomračenja Sunca i dalje, ali nikad nije shvatio to gluho vrijeme. Baš u tom gluhom vremenu sve je tako savršeno izračunato i proračunato, da se ništa, ama baš ništa, ne može desiti nepredviđeno. Čovjekove računice, uglavnom, zataje — vremenske nikad. Možda su crne rupe u kozmogoniji, fabrike računica, a računice rodiše vrijeme. Čovjek pokušava (inače) da izračuna sve. Ipak se on (čovjek) vraća uvijek na Zemlju. Zemlja je čovjekova sudbina. Čovjekovo propinjanje sa Zemlje može se poistovijetiti sa indijskim fakirom koji se penje uz zamišljen štrik. Do danas ne bi niti jednog zemaljskog genija koji ne blebnu o Zemlju. Niko ne ode dalje od Mjeseca. Vrijeme neda da se čovjekova matematika upliće u mehanizam vječnosti. Časovnik je obično zamantavanje čovjekovog pojma o vremenu. Nastaviću… |
Jegyzet az
időről
Egyáltalán megvásárolható az idő?
Óravétel – jelent-e egyúttal idővételt is?
Idő, tulajdonképpen mit jelent?
Tulajdonképpen ki próbálja megérteni az idő
felfoghatalan fogalmát. Az ember egy óra vásárlásával legszívesebben az idő
titkát is megvenné. De az idő nem egy nap múltának, zsendülésének a fogalma.
Titok az űr – ez egyértelmű – de amit mindannyian tudunk,
azt az idő el nem ismeri, mert az óra – az űr időmérője, a végtelen
teljesítménye szerint cselekszik.
A világegyetem önműködő, tökéletes óra, a remekmű
alkotója pedig csak zseni lehet.
Tehát egyetlen zseni létezik, az idő.
Igaz, az idő csak szó, de az emberiség számára hatalom.
Hatalom, titok, tartam, értelem... Mindez egyetlen fogalomban – idő. Az ember
mindent kiszámított: a Napfogyatkozásig és tovább, de sosem fogta fel ezt a
botor időt. Éppen ebben a botor időben minden oly tökéletesen kiszámított,
eltervezett, hogy véletlenül semmi, de semmi sem történhet.
Az emberi számítások általában csődbe jutnak – az időé
soha. Talán az elméletekben, a számításokat végző irodákban vannak a fekete lyukak, de a számítások időt szülnek.
Az ember (egyébként) mindent megpróbál kiszámítani.
Mégis (az ember) mindig visszatér a Földre.
Földhöz kötött a sorsunk.
A Földről való elrugaszkodásunk egyenlő az indiai fakír
nemlétező kötélre mászásával.
Eddig egyetlen egy földi géniusz sincs, aki nem zuhant volna a Földre.
A Holdnál távolabb senki sem jutott.
Az idő nem engedi meg, hogy az öröklét gépezetébe
matematikával beavatkozzanak.
Az óra az emberek időről való fogalmának a
megtévesztése.
Majd folytatom...
Fordította: Fehér Illés
|
