Jász Attila Kopott falitükör – Izlizano zidno ogledalo

Jász Attila Szőny, 1966. március 26. –

Kopott falitükör

Ülsz a néma, napsütéses őszben, őszen az adventi Bécsre gondolsz, az elképzelt

kávé ízére egy puccos kávéházban, talán Thomas Bernhard is ott itta mogorván

napi feketéjét. A kellemes hidegre jut eszedbe a kivilágított főtéren. Fűszeres

forralt bor illata, üstökben gőzölgő ételek, itt nem lehetsz magányos, hiába

vagy egyedül. Mégis menekülsz. Egy őszi teraszon ülhetsz csak nyugodtan,

bágyadt napsütésben. Az emlékezet terén a hangszórókból hangos zene szól,

erős reflektorok ontják a fényt. Azt gondolod, tavaszig nem lesz már ilyen

a természetes fény. Szorítod a forró kávéscsészét, nem iszod meg, melegíted

a hűvös emléket magadban. Jeremy Irons tudott még ilyet, nem filmben,

egy ismerős lakásbuliján a tatai forgatás után. A hangzavarban ülni némán

egy sarokban. Pohár borral kezében, hogy ne legyen egyedül. Fáradtan,

szomorúan, de túlzottan jóképűen nézve a szemben lévő, kopott falitükörbe.

Forrás: Jász Attila: Belső angyal – készülő kötet

Izlizano zidno ogledalo

U nemoj, ozarenoj jeseni sediš, sedo na božićni Beč misliš, na ukus zamišljene

kafe u nekoj gizdavoj kafani, možda je namrgođeno svakodnevnu kafu

i Tomas Bernhard tamo pio. Misleći na prijatnu hladnoću setiš se. Miris

kuvanog vina, isparavanje raznih jela u kotlićima, tu ne možeš biti usamljen, zalud

si sam. Ipak bežiš. Samo u klonulom sunčanom sjaju, na jesenskom balkonu

možeš mirno sedeti. Na trgu sećanja iz zvučnika preglasna muzika se čuje,

svetlost jaki reflektori isijavaju. Misliš na to da do proleća prirodna svetlost

takva neće biti. Stiskaš vruću šoljicu za kafu, nećeš popiti, u sebi hladnu

uspomenu greješ. Džeremi Ajrons je znao tako nešto uraditi, ne na filmu,

u Tati nakon snimanja na proslavi u stanu jednog poznanika. U vrevi nemo

u jednom ćošku sedeti. Sa čašom vina u ruci, da ne bude sam. Umorno,

tužno, ali odviše srdačno na susednom zidu u izlizano ogledalo gledati.

Prevod: Fehér Illés

Bíró József Imádság helyett – Umesto molitve

Bíró József Budapest 1951. –

Imádság helyett

(  -   Kocsis Zoltán zongoraművész emlékére   -  )

agnus dei  /   -   az utóbbi esztendőkben   -   /  sokat  /  sírok

/  írhatom – mondhatom úgy is  /  zokogok  /  majdhogynem  /

életkorral járó túlérzékenység  /  (  ?  )  /  nem  /  (  !  )  /  habár

/  lehetne  /  nos  /  akkoriban eszméltem  /  …  /  (  !  )  /  …  /

gyermekkor  /  …  /  egészen pontosan  /  :  /  ’56 novembere  /

rám lőttek  /  azóta  /  mindennemű  /  alávaló igazságtalanság  /

vacak film  /  halálhír megríkat  /  …  /  és  /  látványosan  /  van

/  …  /  pedig  /  …  /  most éppenséggel  /  …  /  staccato  /  …  /

némán  /  fél esztendővel  /  másfél hónappal ezelőtt  /  szintígy

Forrás: http://www.barkaonline.hu/szepirodalom/18-versek/5900-biro-jozsef-versei

Umesto molitve

(  -   U spomen pijaniste Zoltana Kočiša   -  )

agnus dei  /   -   u zadnjim godinama   -   /  mnogo  /  plačem

/  mogu pisati – reći i tako  /  suze lijem  /  maltene  /

sa godinama stigla preosetljivost  /  (  ?  )  /  ne  /  (  !  )  /  mada

/  mogla bi biti  /  pa  /  u to doba sam se osvestio  /  …  /  (  !  )  /  …  /

detinjstvo  /  …  /  sasvim tačno  /  :  /  novembar ’56   /

pucali su na me  /  od onda  /  svaka  /  podla nepravda  /

loš film  /  vest o smrti rasplače me  /  …  /  i  /  spektakularno  /  ima

/  …  /  ako pak  /  …  /  sad slučajno  /  …  /  staccato  /  …  /

nemo  /  pre pola godine  /  mesec i pol ranije  /  baš tako

Prevod: Fehér Illés 

Háy János Vers életért – Pesma za život

Háy János Vámosmikola 1960. április 1. –

Vers életért Idő, idő, te nagy úr, milyen meséből jöttél, hogy nem marad utánad, csak mérgezett alma és kiszáradt kút. Idő, idő, te nagy úr, ki vagy te, hogy soha nem vagy, talp alatt, de minden úton útban vagy. Idő, idő, te nagy úr, mit szedsz szét és mit építesz fel, kinek markolod a kezét, és kinek engeded el? Idő, idő, te nagy úr, milyen úr vagy, hogy vizünkből kiiszol, kenyerünket feleszed. hogy mindent odaadsz, amit elveszel. Idő, idő te nagy úr, csak most az egyszer elég legyen, hogy máját vetted, megkínoztad, vérét vetted, megkínoztad, nyálát vetted, megkínoztad, torkát vetted, megkínoztad. Idő, idő, te nagy úr, csak most az egyszer, ha van szived, ne most vidd el, akit megmarkoltál, hogy elviszel.

Pesma za život Vreme, vreme, veliki gospodaru, iz kakve priče si došao da iza tebe sem otrovane jabuke i isušenog bunara ništa drugo ne ostaje. Vreme, vreme, veliki gospodaru, ko si da ispod tabana nikad nisi, ali na svakom putu smetalo si. Vreme, vreme, veliki gospodaru, šta rastavljaš i šta gradiš, čiju ruku hvataš i čiju ispustaš? Vreme, vreme, veliki gospodaru, kakav si ti veliki gospodar, našu vodu popiješ, naš hleb pojedeš, sve što daješ uzimaš. Vreme, vreme, veliki gospodaru, samo ovog puta neka bude dosta da si mu jetru uzeo, izmučio si ga, krv si mu uzeo, izmučio si ga, slinu si mu uzeo, izmučio si ga, grlo si mu uzeo, izmučio si ga. Vreme, vreme, veliki gospodaru, samo ovog puta, ako srce imaš, koga si uhvatio da bi ga odneo, nemoj sad odneti. Fordította: Fehér Illés

Forrás: http://www.litera.hu/hirek/hay-janos-vers-eletert

Márkus László Mementó – Memento

Márkus László Miskolc 1955. február 13. –

Mementó Hitünk nem függ keresztfán, hisz Krisztus bennünk él. Bár bűneink eltöröltettek, miénk marad a szenvedés.

Memento Vera naša ne na krstu visi, ta Hrist u nama živi. Makar su naše greške izbrisane, ispaštanje neminovno ostaje. Prevod: Fehér Illés

Forrás: Márkus László: Lélekfestegetés Litera-Túra Művészeti Kiadó 2018. 55. old.

Gojko Božović Потоп - Özönvíz

Gojko Božović Pljevlja 2. maj 1972. –

Потоп У Нојев ковчег Стао је читав свет Време и Простор Од свега било је По једно Било је све Јер Облици се понављају Потоп је прекрио све Сем душа које су Из потопљеног света (Који је велики Јер је потопљен) Прешле у ова тела У ову грешност

Özönvíz Noé bárkájába Az egész világ az Idő és a Tér Elfért Mindenből egy Valami volt Volt minden Mert Az alakok megújulnak Az özönvíz mindent betakart A lelkeket kivéve akik Az elsüllyesztett világból (Micsoda nagyság Ha elsüllyeszthetett) Ezekbe a testekbe Ebbe a vétekbe költöztek Fordította: Fehér Illés

Izvor: https://www.rastko.rs/knjizevnost/umetnicka/poezija/gbozovic-pesme_c.html

Mišo L. Korać Pored tebe se budim – Melletted ébredek

Mišo L. Korać Sombor 10. mart 1950. –

Pored tebe se budim Pored tebe se budim i molim da ne odemo bez osmjeha bez pozdrava... Pored tebe se budim I trudim da upamtim zelenu boju tvojih očiju… Još uvijek djevojčicu vidim u tebi, i cvrkucemo… Dobro jutro, “Jutro dobro” kažeš svečano, uz prvu kaficu, kao za praznik... Pored tebe se budim i to mi je jako važno...

Melletted ébredek Melletted ébredek és kérem a sorsot ne távozzunk mosoly köszönés nélkül... Melletted ébredek És szemed zöld színét próbálom magamba vésni... Benned még mindig a kislányt látom és turbékolunk... Jó reggelt, “Jó reggelt” mondod lelkesen, az első korty kávé után, mintha ünnep lenne... Melletted ébredek és ez számomra nagyon fontos... Fordította: Fehér Illés

Izvor: autor

Đorđe Šćepović S Fanteom u džepu – Fanteval a zsebemben

Đorđe Šćepović Podgorica 6. aprila 1983. –

S Fanteom u džepu Moj odlazak u kafeteriju prerasta u ritual moj svakodnevni odlazak tačnije u istu kafeteriju još tačnije prsata šankerka i njena neizmjerna ljubav prema meni i dobra kuvana kafa valjda su razlog tome a i gdje da odem s Fanteom u džepu

Fanteval a zsebemben Látogatásom a kávézóba immár szertartás mindennapi látogatásom pontosabban abba a kávézóba még pontosabban valószínű a nagymellű pultosnő és irántam érzett mérhetetlen szerelme meg a jó kévé vonzanak oda és hova is menjek Fanteval* a zsebemben *John Fante – amerikai író Prevod: Fehér Illés

Izvor: http://hiperboreja.blogspot.rs/2016/05/tri-ubitacno-dobre-pjesme-ore-scepovic.html