Nina Živančević Ako umreš – Ha meghalsz

Nina Živančević Beograd 1957. –

Ako umreš

Ako umreš u maju
ili kasno u avgustu,
a miris ti u rukama mojim,
neka tako bude.
Ako me ostaviš na cedilu i zima je,
a nikoga da mu se požalim nema,
neka tako bude.
Ako tvrdiš da nam ljubav beše lepa,
a hrabrost velika,
neka tako bude.
Ako kažeš da smo se sreli
i upravo okrenuli peščanik
naopako, al' ipak prekasno,
neka tako bude:
Ali ako ništa ne prozboriš
već samo nastaviš da zuriš u mene
i pitaš me da li tako treba - jeste, treba,
neka tako bude; srešćemo se sigurno
u sledećem životu, i bićemo sveže zvezde
i gorko cveće, sjedinjeni, uvek zajedno,
ako nam se prohte,
neka tako bude.

Izvor: 

Ha meghalsz

Ha még karomon illatoddal

májusban vagy

augusztus végén meghalsz,

ám legyen.

Ha éppen télvíz idején hagysz el,

mikor senki sincs, akinek panaszkodhatnék,

ám legyen.

Ha állítod, szerelmünk szép volt,

meg bátrak is voltunk,

ám legyen.

Ha azt mondod, találkozva

a homokórát visszájára

fordítottuk, de már későn,

ám legyen.

De ha semmit sem szólsz,

ha továbbra is némán bámulsz

és megkérded így kell-e – igen, így kell,

legyen így, a következő életben

biztosan találkozunk, friss csillagok leszünk,

keserű virágok, összefonódva, mindig együtt,

ha kedvünk tartja,

ám legyen.

Fordította: Fehér Illés

Gojko Božović Neznanac u noći - Ismeretlen az éjszakában

Gojko Božović Pljevlja 2. maj 1972. –

Neznanac u noći Kada me je neznanac u noći, Na hladnoj ulici Po kojoj je vetar mrsio oblike, Upitao dok mi je prilazio, žustro, S velikim očekivanjima: „Dobro, ko si ti?“ Morao sam da priznam: „Ne znam ko sam ja, Ni ko si ti. Urazumimo se, čoveče! Pogledajmo istinu u oči.“ Mogao sam da širim priču, Da podelim objašnjenje S njim s kojim ništa nisam delio, Da ga nešto pitam, Da kažem bilo šta, Ionako sam imao utisak Da je njemu pitanje važnije od odgovora. Ali ne. Ništa od toga ne bi bilo Iskreno, ni tačno, Pogotovu ne u noći, bez svedoka, Dok su naše reči bile jedini zvuci Zamirućeg grada. Nije bio iznenađen mojim odgovorom. Kao da mu je laknulo. Otišao je čilim korakom, Kao da mi je ostavio neki teret, Čak s nekom pesmom na usnama.

Ismeretlen az éjszakában Mikor éjjel az ismeretlen, A hideg utcán Ahol szélkócolta alakok ballagtak, Sietve felém jőve Várakozással tele megkérdezte: „És te ki vagy?” Be kellett vallanom: „Nem tudom, ki vagyok, És azt sem, te ki vagy. Ember, legyünk tárgyilagosak! Nézzünk szembe az igazsággal.“ Nyújthattam volna a mesét, Azzal, akivel semmit sem osztottam, Megoszthattam volna magyarázatomat, Kérdezhettem volna valamit, Bármit mondhattam volna, Bár azt éreztem Számára a felelettől fontosabb a kérdés. De nem.  Ebből semmi sem lett volna Őszinte, igaz se, Elsősorban a tanú nélküli éjben, Ahol a haldokló városban Egyedüli hang párbeszédünk volt. Feleletem nem lepte meg. Úgy tűnt, megkönnyebült. Fürge léptekkel távozott, Mintha valami terhet adott volna át, Még talán dalolt is. Fordította: Fehér Illés

Izvor: autor

Dragan Bošković Bez predaha – Szakadatlan

Dragan Bošković Beograd 16. februar 1970. –

Bez predaha

Rekao sam svojoj senci
: ti si grbavi kaluđer - moja neostvarena želja.
Rekao sam sebi
: vitez si tužnog lica - sa olovkom u zgrčenoj šaci.
Rekao sam ti
: peščana si plaža
nad kojom lebde krhotine želja i zaborava
(otpad sa potopljenih prekookeanskih brodova);
rekao sam ti
: knjige su pokvareni umnjaci u mojim desnima
u stihovima zamiru vešto skrivene munje
tuđim pesmama verujem
kao deca mađoničaru na vašaru.

Rekla si
: to je Silvija Plat.
Rekla si
: ona je uginula riba koja se prevrće na površini ekrana.
Rekao sam
: bez predaha.

Izvor: http://www.kwartalnik-pobocza.pl/pob25/srb/dboskovic_srb.html

Szakadatlan

Árnyékomnak mondtam

: púpos szerzetes vagy – teljesületlen kívánságom.

Magamnak mondtam

: búsarcú vitéz vagy – görcsbe rándult tenyérben ceruzával.

Neked mondtam

: homokpart vagy

feletted vágy- és feledésszilánkok lebegnek

(elsüllyedt óceánjáró-hajóhulladékok) ;

neked mondtam

: a könyvek szuvas bölcsességfogak ínyemben

a sorok közt ügyesen rejtett villámok csendesednek

idegen soroknak hiszek

akár a gyerekek a vásárban a bűvésznek.

Azt mondtad

: ez Plat Szilvia.

Azt mondtad

: ő a képerenyő felszínén hánykolódó haltetem.

Azt mondtam

: szakadatlan.

Fordította: Fehér Illés

Živko Nikolić Rtanj u magli – Rtanj* a ködben

Živko Nikolić Koprivnica kod Zaječara 13.11.1958. –

Rtanj u magli Rtanj maglom obvijen nalikuje na dojku koja je izrasla iz zemlje i snažno ka nebu šiknula svoj mlaz. To mleko se razlaže u niti i pramenje spokojno, slobodno. Koja će usna nju usnulu da obujmi? Čija će ruka to pramenje da uhvati? Ili je sve iluzija: i Rtanj, i magla, i pramenje, oblaci, koji odlaze i vraćaju se, koji se kovitlaju, kruže?

Rtanj a ködben A Rtanj ködbe burkoltan sugarát erélyesen az ég felé küldő földből kinőtt női mellre hasonlít. Nyugodtan, szabadon szálakra és tincsekre bomlik az a tej. Őt, az álombamerültet kinek az ajka fogja ébreszteni? Kinek a keze fogja a tincseket simogatni? Vagy minden csak káprázat: a Rtanj is, a köd is, a tincsek is és a távozó majd visszatérő, gomolygó, kavargó felhők is? *Rtanj (Rtany) középszerbiai hegy Fordította: Fehér Illés

Izvor: http://www.kul-tim.net/?p=138

Nikola Živanović Jednina – Egyesszám

Nikola Živanović Kragujevac 1979. –

Jednina Teško mi je da poverujem Da moj sin ima samo jedno telo Koje moja bivša žena i ja Naizmenično koristimo Za sopstvene potrebe. Vidim ga na fotografijama Na Fejsbuku. Stoji Između moje bivše žene I nekog nepoznatog muškarca. Pojavi se u obdaništu Sa frizurom mog bivšeg šuraka. Odem da ga pokupim i umesto Namrštenog lica bivše tašte Iza vrata se pojavi presrećno Lice mog sina koje dane Provodi negde tamo Iza svojih leđa u nekim Sobama u koje odavno ne ulazim. Bezuspešno pokušavam Da zamislim gde je i šta radi Dok me čeka da dođem po njega. I to je uvek jedno isto telo Koje kada ga uzmem miriše na nju A onda njoj miriše na mene Kad joj ga vratim. Isto telo A već ima dva rođendana, Dve torte, dve želje kada Dune u dva puta više svećica; Dva nadimka, dva kreveta, Dve omiljene igračke; On nema roditelje, On ima dva roditelja; Dva vaspitanja, dva morala, Dve najviše vrednosti, Dva Boga, dve istine A samo jedno telo. I teško je poverovati Da smo moja bivša žena i ja Koji se toliko razlikujemo Koji preziremo jedno drugo Tako iskreno smo zaljubljeni U jednu istu osobu.

Egyesszám Nehéz elhinnem, Fiamnak csak egy teste van, Melyet volt feleségem és én Saját igényünk szerint, Felváltva használunk. Látom a képeken A Facebook-on. Volt Feleségem és egy ismeretlen Férfi között áll. Az ovodában volt sógorom Frizurájával jelenik meg. Érte megyek és volt apósom Morcos arca helyett Az ajtó mögül fiam Önfeledt arca jelenik meg, Aki ott valahol A hátam mögött az általam Rég nem látogatott szobákban él. Hiába próbálom Elképzelni, míg jöttömre vár, Hol és mit csinál. És még mindig ugyanaz a test Amelyen, ha megölelem, anyja illatát érzem, Majd anyjához az én illatommal Tér vissza. Ugyanaz a test, Ám két születésnapja van, Két tortája, kétszer több Gyertya elfújásakor két kívánsága; Két beceneve, két ágya, Két kedvenc játéka; Nincsenek szülei, Két szülője van; Két nevelés, két erkölcs, Két minősítés, Két Isten, két igazság, De csak egy test. És nehéz elhinni, Hogy volt feleségem és én, Akik annyira különböznek, Akik gyűlölik egymást, Ugyanazt a személyt Tiszta szívvel szeretik. Fordította: Fehér Illés

Izvor: http://astapovo.yolasite.com/resources/Sent%20br.%2024%2C%20Nikola%20Zivanovic%2C%20prelom.pdf

Mišo L. Korać Halo Berane – Halló, Berane

Mišo L. Korać Sombor 10. mart 1950. –

Halo Berane Halo, Halo, ovdje Berane, grad u kojem su i ptice zaboravljene... Gdje liječe rane zalutali vitezovi i napušteni ljubavnici... U kojem se vječito sanja otvorenih očiju... Da...najmanje je bitno kad u ovo doba očekuješ moj glas... Ili kad izvan mene se dogodi da te neko zaboravi... Pa pobogu samo zažmuri pa neka ti mudrice moja ispod očnih kapaka umjesto suza poteče Lim, šum vjetra koji udara o Tifran... A na usne... Na usne se popne ukus prvog poljupca... Bolje neka se desi sjutra sve što se moglo dogoditi juče... Pa reci, možemo li se osloniti na to da nas prepoznaju nečije nove oči na Beranskom korzou... Možda nas još uvijek čekaju, sanjaju o nama, mudrice moja... Berane, grade koji kliziš sa dlana mjeseca i još ne svićeš kao rujna zora... Kao u pjesmi... Halo... Ovdje Berane, tvoje djetinjstvo, tvoja mladost i budućnost... Tvoja prva ljubav i poslednja želja... Halo... Halo... Javi se zaboravu... Halo... Ovdje Berane, grad u kome liječe rane zalutali vitezovi, i napušteni ljubavnici... Halo...Halo...... /Niko se ne javlja/ ........................!?

Halló, Berane Halló, Halló, Berane, város, ahol a madarak is elfeledettek... Ahol sebeiket az eltévedt vitézek és elhagyott szeretők gyógyítják... Ahol nyitott szemmel örökké álmodnak... Igen... a legkevésbé sem fontos, hogy ebben a pillanatban hangomat várod-e... Vagy tőlem függetlenül, megtörténik, hogy valaki elfeled... Az isten szerelmére, humd le a szemed, huncutkám, engedd meg, hogy szemedből könny helyett a Lim*, a Tifrant** ostromló szél susogása eredjen... Ajkadra meg... Ajkadra az első csók íze szálljon... Jobb ha minden, ami tegnap lett volna esedékes, holnap történjen... Hát mondd, támaszkodhatunk-e arra, hogy sétálva a berani kórzón felismer majd egy új szempár... Talán még mindig várnak bennünket, álmodoznak rólunk, huncutkám... Berane, te hold tenyeréről csúszó város a hajnalhasadást még nem érted meg... Mint a versben... Halló... Berane, a te gyerekkorod, a te ifjúságod és jövőd... Első szerelmed és utolsó kívánságod... Halló... Halló... Jelentkezz érted megyek... Halló... Berane, város ahol sebeiket az eltévedt vitézek és elhagyott szeretők gyógyítják... Halló...Halló... /Senki sem jelentkezik/ ..................................!?   *Lim – hegyi folyó Montenegróban **Tifran – a Lim szorosa Fordította: Fehér Illés

Izvor: Mišo L.Korać: Ne daj da nas život mimoiđe Pokret Podgorica 2007. str. 42-45.

Szabó Palócz Attila Jugoszlávia – Jugoslavija

Szabó Palócz Attila Zenta 1971. november 30. –

Jugoszlávia Halvány esti perverzió Domonkos István Kanada című versének motívumaira jugoszláviában mindenki jugoszláviai jugoszláviában jugoszláv évek múlnak híres a jugoszláviai éhség a jugoszláviailag fagyasztott jugoszláv vér velőscsont máj és vese a jugoszláviai szárított gyümölcs jugoszláviában mást sem hall a jugoszláv csak azt hogy jugoszlávia jugoszlávia a jugoszláviai kínai is jugoszláviai jugoszláviában ha jugoszláviailag kifogásolható is jugoszlávsága jugoszláviában mindenki lopja a jugoszláv tejet a jugoszláv sarkon a jugoszláv ékszerek jugoszláviai üvegfalak mögött jugoszláviailag őrizettek jugoszláviában senkinek sincs szeretője (mindenki úgy segít magán ahogy tud leggyakrabban jugoszlavizál) a jugoszláv rendőrök nem tudnak gitározni jugoszláviában a házfalak nem golyóállók a jugoszláviai páncélszekrények falában jugoszláv homok csillog jugoszláviában a börtönőröknek rossz a lehelete jugoszláviában nincs színházi egylet híres a jugoszláv univerzális ragasztó jugoszláviában tűrhetően lehet ragasztani a jugoszláv ragasztás örökös jugoszláviában csúszósak a háztetők a jugoszláv erdők meg vannak világítva a jugoszláviai stadionok veszélyesek mert be vannak kerítve szolid jugoszláv kerítés jugoszláviában esténként mindenki a kikötőben ácsorog jugoszláviából sohasem indul hajó

Jugoslavija Bleda večernja perverzija na motive pesme Kanada Ištvana Domonkoša u jugoslaviji svi su jugoslaveni u jugoslaviji jugoslavenske godine teku poznata je jugoslavenska glad jugoslavenski smrznuta jugoslavenska krv kost sa srži jetra i bubreg jugoslavensko sušeno voće u jugoslaviji sem jugoslavija jugoslavija jugoslaven ništa drugo ne čuje u jugoslaviji i jugoslavenski kinez je jugoslaven iako njegovo jugoslavenstvo jugoslavenski može se osporiti u jugoslaviji svako krade jugoslavensko mleko na jugoslavenskom uglu jugoslavenski nakiti iza jugoslavenskih staklenih zidova jugoslavenski su čuvani u jugoslaviji ljubavnika niko nema (svako na svoj način pomaže sebi najčešće jugoslavizira) jugoslavenski policajci ne sviraju na gitari u jugoslaviji zidovi nisu od metaka osigurani u zidovima jugoslavenskih trezora jugoslavenski pesak sjaji u jugoslaviji tamničari loš zadah imaju u jugoslaviji nema udruženje pozorišta znamenit je jugoslavensko univerzalno lepilo u jugoslaviji pristojno se lepi jugoslavensko lepljenje je večit u jugoslaviji krovovi su klizavi jugoslavenske šume su osvetljene jugoslavenski stadioni su opasni jer su ograđeni solidna jugoslavenska ograda uveče u jugoslaviji svi su u pristaništu iz jugoslavije brod nikad ne krene Prevod: Fehér Illés

Forrás: https://szabadmagyarszo.com/2018/08/17/jugoszlavia/