Jász Attila A sötétség sarka – Ugao mraka

 

Jász Attila Szőny, 1966. március 26. –

 

A sötétség sarka
 
A szabadság egyfajta térkép. A réseken túl is eljuttat.
Ahova nem vezetnek utak. Hajnalra találom meg, fél-
álomban meg is érintem magamban a sötétség sarkát.
Mindig is tudtam, hogy van valahol bennem egy ilyen.
Mindig éreztem, de a szabadság segített ilyen közel jutni
hozzá. Rábeszélt, hogy hagyjam a testet, tudja, mi a legjobb
neki. Azóta sötétedés után minden este elindulok hozzád.
 
Forrás: Jász Attila: Belső angyal Kortárs könyvkiadó Budapest 2019.
 
 
Ugao mraka
 
Sloboda je jedna vrsta mape. I preko otvora te prevede.
Tamo gde ceste ne vode. Do svanuća pronalazim
ugao mraka u sebi te u polusnu još i dotaknem.
Uvek sam znao da tako nešto postoji u meni.
Uvek sam osećao ali približiti mu se sloboda pomogla.
Nagovorila me je da pustim telo, zna, šta mu je najbolje.
Od onda kad padne mrak svako veče prema tebi krenem.
 
Prevod: Fehér Illés
 

Gergely Tamás Abszurd – Apsurdan

 

Gergely Tamás Brassó 1952. augusztus 19. –

 

Abszurd   - Te érted ezt? - kérdezte komája. - Egyik nap nem engedik közel a vonathoz a menekülteket, következő nap közel engedik, de nem indul vonat. Kisápadt Vadmalac is, nem tudni, mitől: a tényektől, vagy hogy most képtelen feladat elé állították... Komája megismételte kérdését: - Te érted? - És miért csinálta, aki csinálta? - folytatta, mert, mint ahogy senkit, őt sem hagyta nyugodni az egyedülálló helyzet. Vadmalac előbb felpillantott a cinikusan abszurd égre, majd röviden így szólt: - Tudni nem tudom, de értem.

Apsurdan   - Ti to shvataš? – pita jaran. – Izbeglicama čas ne dozvoljavaju da priđu vozu, čaš dozvoljavaju, ali voz ne polazi. I Vepar je probledeo, ne zna se zbog čega: zbog same činjenice ili sad su ga ispred nemogućeg zadatka stavili… Jaran je ponovio pitanje: - Ti shvataš? - I zbog čega je uradio onaj ko je uradio? – nastavio je, jer jedinstvena situacija kako nikoga, ni njega nije ostavila na miru. Vepar je prvo na cinično apsordno nebo pogledao pa kratko odgovorio: - Da znam, ne znam, ali shvatam.   Prevod: Fehér Illés

Forrás: https://mek.oszk.hu/19600/19634/19634.htm#74

Vladana Perlić Ako ćeš mi već psovati mater, potrudi se da bar uživa – Ha már szidod anyámat, törekedj, legalább élvezze

 

Vladana Perlić Banja Luka 21. novembar 1995. –

Ako ćeš mi već psovati mater, potrudi se da bar uživa
 
Moja majka je savršena žena.
Ona nikad ne ulazi u frizerski salon bez
krivice u svom novčaniku na leptiriće
niti kupuje sebi novu haljinu dok god
mi pružamo ruke prema dućanskim policama.
Moja majka je savršena žena
jer zna prepoznati prioritete:
otac prije kćeri,
muž prije žene,
djeca prije majke.
Žuti i bijeli pilići,
dva ranjenika za slavu,
paprike usred suše,
sve čeka i zavisi od ruke savršene žene.
Da ga ona ne uprti na svoja leđa i
nosa do svog tužnog groba,
ovaj svijet bi se vjerovatno skotrljao na
samo dno galaksije
i raspolovio kao prezrela jabuka.
Moja majka je savršena žena
sa savršenim podočnjacima
i savršeno ispucalim rukama,
čije brazde više ni glicerinska krema
ne može da ispuni.
Moja majka bi, moguće, bila svetica
da nije rodila savršeno nesavršenu mene,
a to je grijeh koji ne može da se
oriba na koljenima niti sapere krvavim znojem.
Majkama je dozvoljeno da rađaju
samo male isuse.
U suprotnom,
svijet im podere halje i svakodnevno ih
u psovkama siluje.
 
Izvor: https://covjekcasopis.art.blog/2020/07/29/vladana-perlic-2/
 

Ha már szidod anyámat, törekedj, legalább élvezze
 
Anyám tökéletes asszony.
A fodrászhoz a nélkül, hogy pénztárcája
ne érezze bűnösségét, sosem megy be,
de új ruhát sem vesz magának,
míg mi az üzletben a pult felé nyúlunk.
Anyám tökéletes asszony,
mert felismeri az elsőbbséget:
aapa a lány előtt,
férj a feleség előtt,
gyerek az anya előtt.
Sárga és fehér csibék,
két sebesült az ünnepségen,
paprikák a szárazságban,
mind vár és sorsa a tökéletes asszony kezétől függ.
Ha ő nem venné a vállára
és saját szomorú sírjáig nem cipelné,
ez a világ valószínű
a galaxis mélyére görögne
és túlérett almaként kettéválna.
Anyám tökéletes asszony,
tökéletes karikás szemekkel,
kérges tenyerekkel,
melyeknek barázdáit
a glicerin-krém sem képes kitölteni.
Anyám, talán szent lenne
ha engem, a tökéletesen tökéletlent nem szülte volna,
ám ez olyan vétek, melyet nem lehet
térdelve súrolással, véres verejtékkel lemosni.
Az anyáknak engedélyezett,
hogy kis isteneket szüljenek.
Különben,
a világ ruháikat szaggatja és naponta
káromkodva erőszakolja őket.
 
Fordította: Fehér Illés

Željka Avrić Повратак – Visszatérés

 

Željka Avrić Banja Luka 15. novembar 1964. –

Повратак   Када се вратим овдjе гдjе су ме познавали   Постаћу опет Ја и остаћу заувијек   Нећу шетати уснулим градом пролазити кроз туђе животе бити лице са заједничке фотографије   Овдје сам била Неко кога су давно вољели с ким су се једном растали   Друговала са вјетром сањала даљине Била полудјела птица потом пожутјела слика   Када се вратим бићу осушен босиљак грумен иловаче на ципелама   Бићу пјесма коју је пјевала моја мајка њена десница и њена љута рана   Када се вратим овдје поново ћу наћи себе и постати цијела   Све што сам изгубила сачекаће ме на крају пута   Зарашће резови разминуће се магле отворити све капије   Дочекаће ме праштањем   Дан ће бити ведар а ја коначно спокојна

Visszatérés   Ha ide visszatérek ahol ismertetek   Ismét Én leszek és maradok mindörökre   Nem alvó városon keresztül fogok sétálni idegen életeken keresztül menve nem leszek egy a közös képen   Itt Valaki voltam akit szerettek akitől egyszer elváltak   Széllel barátkoztam messzeségről álmodoztam Félig madár voltam majd kifakult kép   Visszatérve száraz bazsalikom leszek a cipőn sárdarab leszek   Anyám által dalolt dal leszek jobb keze és fájdalmas sérülése   Ha ide visszatérek ismét magamra találok és egész ember leszek   Minden mit elveszítettem az út végén vár   A sebhelyek összeforrnak a köd eltűnik a kapuk kinyílnak   Megbocsátással várnak   Vidám lesz a nap én meg végre megbékélt   Fordította: Fehér Illés

Izvor: https://srpcasopis.org/2019/12/29/zeljka-avric-poezija-izbor/

Anđelko Zablaćanski Бол – A bánat

 

Anđelko Zablaćanski Glušci kod Bogatića 4. decembar 1959. –

Бол   Наиђе из далека, ненадано Или је већ био ту: Уплетен ти у погледу, Заденут у осмеху, Сасвим близу неопрезној души. Можда ти је поруке слао И кезио се твојој срећи, Знајући да ћеш пред њим посрнути Нејак као латица Пред снагом олујног ветра. Лукаво те чекао Да се занесеш игром маште, Задојен мирисом безбрижности, Јер тад је најјачи, Тад може све да ти узме: И душу и тело; Тад може да те ломи Као ветар суве гране; Тад може да тe разбије У хиљаде комадића Као пијанац празну чашу.

A bánat   Messziről jön, váratlanul, Vagy már itt is volt: Az óvatlan lélekhez egészen közel Tekintetbe fonva, Mosolyba lopva. Talán üzenetet is küldött És jókedvedet látva vigyorgott, Mert tudta, mint gyenge sziromlevél a viharos szélben, megroggyansz előtte. Ravaszul várta, Hogy a derű illatával áthatva A képzelet játékába merülj, Mert akkor a legerősebb, Akkor mindenedet elveheti: Tested is, lelked is; Akkor, mint a szél A száraz ágat, eltörhet; Akkor, akár a részeg Az üres poharat, Darabokra törhet.   Fordította: Fehér Illés

Izvor: Анђелоко Заблаћански: Птица на прозору, Српска књига Рума, 2007.

Dušan Gojkov № 4 – № 4

 

Dušan Gojkov

№ 4   iz dubine svoje usamljene izmaglice posmatram s čežnjom visove kupole što blešte i na suncu i u tmini   koračam lagano penjem se hodočastim godinama oduvek   strpljivo jer ti na vrhu stojiš i čekaš oduvek

№ 4   magányos ködfoltom mélyéből sóvárogva szemlélem a napon is a sötétben is csillogó kupola csúcsát   lasssan haladok mászok zarándokolok évek óta szakadatlan   türelmesen mert te a csúcson állsz és vársz szakadatlan   Fordította: Fehér Illés

Izvor: Dušan Gojkov: Tužne šansone, Kornet Beograd 2015. str. 12.

Zoran Bognar Harmonija – Harmónia

 

Zoran Bognar Vukovar 30. januar 1965. –

Harmonija   Uskladiti smrt sa radošću, uskladiti ponos sa Ništavilom, velika je stvar i u dobru i u zlu.   Beograd, 1999-2002.

Harmónia   Összehangolni a halált az örömmel, a büszkeséget a Megsemmisüléssel, az nagy dolog, úgy a jóban, mint a rosszban.   Belgrád, 1999-2002.   Fordította: Fehér Illés

Izvor: Zoran Bognar: Albedo, Aura, Alhemija Draganić, Beograd 2013.