Nadežda Purić Jovanović Тотем – Totem

 

Nadežda Purić Jovanović Beograd, 1974. – 

Тотем   гујин свлак скидам и остаје ми гујино тело   под којим се кријем ко гуја ноге   преластила сам Еву преластићу и тебе   гуја ми из недара довикује

Totem   leveszem a kígyó bőrét marad a teste   alatta rejtőzöm kígyólábként   legyőztem Évát téged is legyőzlek   a kígyó bensőmből szólít   Fordította: Fehér Illés

Izvor: autor

Dejan Spasojević Aфоризми III. – Aforizmák III.

 

Dejan Spasojević Loznica 19. 01. 1978. – 

Aфоризми III.   Вјетрови у леђа претворили су се у несносан смрад.   Бити на висини задатка је успјех, Бити на ширини задатка је подвиг Предоизрани званичношћу љубоморно чувају дозер за себе. Била је то ера невиђеног развојништва.       Омиљени философ данашњице: Шопингхауер.   Нема шале са онима који раде - Нон шалантно. Зашто се фазе преговора зову „рунде'', кад све предајемо без борбе?       И он је режимски човјек, стално на неког режи.   Стање ни тамо ни овамо - Безвезионизам. Гинули су за слободу – не гине им ропство.     Пустио бих мозак на пашу, кад бих знао да ће ми све овце бити на броју.   Све(т) је приватно власништво. Мало нас је, али смо зато много себични.    Богати политичари имају сигурно богате архитетке.   У вртлогу лудила дигитализација тоалет папира била би прави изазов. Моја прва п(а)лата је ниска!

Aforizmák III.   A hátszél elviselhetetlen bűzzé változott.     A feladat magaslatán állni siker, a feladat mértékén lenni bravúr. A hivataloskodásban túladagoltak az adagolót féltékenyen őrzik. Ez a rablógazdálkodás példátlan korszaka volt.   A manapság kedvenc filozófusa: Shoppinghauer   Ne viccelj azokkal, aki – viccből dolgoznak.   Miért nevezzük a tárgyalási szakaszokat „meneteknek” mikor harc nélkül mindent feladunk.     Ő is a rendszer embere, valakit mindig rendbe tesz.   A se itt, se ott állapot – irracionalizmus. A szabadságért haltak – rabság a jussuk.     Gondolataimat elengedném, ha tudnám, csordám hiánytalanul megmarad.   A világ(minden)ség magántulajdon. Kevesen vagyunk, ezért vagyunk smucigok.     A gazdag politikusnak biztosan gazdag műépítésze van.   Az őrület örvényében a toalettpapír digitalizálása valódi kihívást jelentene. Első b(érem) mit sem ér!   Fordította: Fehér Illés

Izvor: Дејан Спасојевић: Исклесане мисли – афоризми, АСоглас, Зворник, 2025.

Nenad Grujičić Снег – Hó

 

Nenad Grujičić Pančevo 12. septembar 1954. – 

Снег   Пада снег. Ко то види?   Нико ништа не види, а и ако види, неће да види.   Ми који, заиста, видимо, ћутимо и не видимо.   Зашто бисмо видели?

Hó   Esik a hó. Ki látja?   Senki semmit sem lát, és ha lát is, látni nem akarja.   Mi, akik tényleg látunk, hallgatunk és nem látunk.   Miért is látnánk?   Fordította: Fehér Illés

Izvor: Ненад Грујучић: Дарови, Орфеус, Нови Сад, 2009.

Miodrag Jakšić Nedodirom spojeni – Érintés nélkül karöltve

Miodrag Jakšić Beograd, 16. april 1969. – 

Nedodirom spojeni
 
Čuvam te
u najlepšem delu tela svoga,
u srcu samom,
u sebi duboko.
Da mi krvotokom latentno, uznemirujući lako,
svaki trenutak života uzneseš, podigneš, a smiriš...
Živiš sa mnom.
U boli, obično, kad, moramo biti,
nedodirom spojeni.
Ograničeni samo na ljubav. Jedinu, upisanu u nas.
 
Izvor : autor
 
 
Érintés nélkül karöltve
 
Legszebb testrészemben,
mélyen önmagamban,
szívemben
őrizlek.
Hogy vérkörömmel rejtve, könnyedén zavarva,
az élet minden percét magasztald, felemeld, nyugtasd…
Velem élsz.
A fájdalomban, általában, amikor léteznünk kell,
érintés nélkül karöltve.
Csak a szerelem éltet. Az egyetlen, ami belénk vésett.
 
Fordította: Fehér Illés

Obren Ristić У горама чудо – Csoda a hegyekben

 

Obren Ristić Tijovac, 17. mart 1960. –

У горама чудо
 
                               Слободану Стојадиновићу
 
Чудовит сонет мним али не не зимски бели
У горама високим једино песми тесно није
Док дува кошава и петнаест испод нуле је
Овде снегом прекривена жеља у срце се сели
 
Вазда са планине вриште митски коњаници
И на огњишту предачком ватре распаљују
Ту згрејаће кости посланица древна коју
Од гласова и слова у језику носе у бројаници
 
Мудро у благости зборе сељаци у завичају
Чим се магла спусти са Старе планине
У глуво доба кад пси чувари ланце кидају
 
Душа у зубима низ кланце и клисурине
Е тек са првом зором виде се трагови и двери
У снегу и тору: Какве ли нас походише звери
 
Izvor: Обрен Ристић: У горама чудо, Исток, Књажевац, 2017.
 
 
Csoda a hegyekben
 
Slobodan Stojadinovićhoz¹
 
Csodás szonettet álmodtam de nem nem téli márvány
A magas csúcsokon egyedül a költemény érzi jól magát
Míg tizenöt fokkal fagypont alatt a kosava zihál
Itt a hóval fedett kívánság otthont a szívben talál
 
A hegyekben mesebeli lovasok sikoltanak
Tüzet az ősök otthonában szítanak
Az ősi hírnök csontozatát itt melegíti akit a hangok
És betűk olvasójában nyelvükben hordanak azok
 
Akik az őshazában bölcsen nyugalomban élnek
A parasztok amint a köd a Stara hegységből² leszáll
Éjnek idején amikor a kutyák láncokon vergődnek
 
A lélek meg a szurdokok szakadékok között vibrál
Akkor az első virradtkor látszanak a hóban a sárban
A nyomok a várak: Bennünket milyen zsarnokok igáznak.
 
¹Slobodan Stojadinović (ejtsd: Szlobodán Sztojadinovity, 1948 – 2011) szer költő, elbeszélő, irodalmi és szépművészeti kritikus.
²Stara (ejtsd: Sztára – Öreg) hegység – 560 kilométer hosszúságban vonul Szerbia keleti részéből keleti irányban Bulgária középső részén keresztül a fekete-tengeri Emine-fokig. 
 
Fordította: Fehér Illés

Neda Gavrić Купидон – Kupidó

 

Neda Gavrić Banja Luka 27. 07. 1980. – 

Купидон   Враћам Кипидону стрелу Он се смеје Амор се крсти.   Ово је био рикошет – кажем Дрхтали су ми прсти   То се не важи!   Да, али љубав Једнако гађа И оног ко од ње бежи И оног ко је тражи.

Kupidó   Visszaadom Kupidó nyilát Ő csak nevet Ámor meg keresztet vet.   Ez ricochet volt – mondom Ujjaim reszkettek   Ez nem érvényes!   Igen de a szerelem Mindenkit eltalál Azt is aki menekül tőle Azt is aki keresi.   Fordította: Fehér Illés

Izvor: Неда Гаврић: Јесен жедне душе, Бесједа, Бања Лука, 2025.

Ilija Šaula Kristina – Krisztina

 

Ilija Šaula Karlovac, 4. decembar 1963. – 

Kristina   Kristina, znaš kako je kad mornar otplovi na daleka mora, a ne uzme sve šta mu treba? Takav je i život. Nikad nam nije onako kako zamišljamo da bi trebalo da bude. Zbog toga postoje male radosti, mi smo dio njih. A tuga, tuga dođe sama od sebe, kao voda u cipele, kao vuk u Liku. Niko je ne zove. Nek’ si mi dobro, dobra Kristina!   Grgoljamo se mladi, a već iznemogli, pomalo nam životi liče na umjetnost, one slike koje niko ne gleda ili kao krajputaši upadamo u oči. Bježimo od rutine, gušimo se u sivilu, krila nam sporo rastu. Ne poletjeti, ne znači zakasniti već ostati u pristaništu želja i gorjeti od samopouzdanja, da znamo što je utjeha. Ljubav. Stoji visoko iznad nas i gleda nas pravo u oči, zato nam trebaju krila, da letimo iznad zvijezda i obasipamo radošću sve one koje volimo. O draga Kristina, i ova noć koja se uselila u nas ne izlazi, razmješta se, sve mi se čini kao da će se nastaniti. Neka je. Teško će se ona naviknuti na dobro. U nama kulja svjetlo.

Krisztina   Krisztina, tudod-e milyen az, amikor a tengerész a távoli tengereket járja, de mindent, amire szüksége van, nem vitt magával? Ilyen az élet. Sosincs úgy, ahogyan elképzeljük. Ezért vannak a kis örömek, mi része vagyunk. A bú meg, a bú csak úgy, magától jön, mint a cipőbe a víz, a farkas a Mesébe. Senki sem hívta. Érezd jól magad, jóságos Krisztina!   Fiatalon csörgedezünk, de már agyonhajszoltak vagyunk, életünk lassan a művészetre hasonlít, olyan alkotásra, melyre rá se néznek, vagy éppen útmenti feszületként szembe tűnünk. Menekülünk a beidegződésektől, szürkeségben fuldoklunk, szárnyunk lassan nő. Nem felröppeni nem késést jelent, hanem a vágyak kikötőjében maradást, önbizalom-túltengést, hogy tudjuk, mi a vigasz. A szerelem. Magasan felettünk áll, egyenesen szemünkbe néz, ezért kellenek a szárnyak, hogy a csillagok felett repüljünk és életörömmel árasszuk el szeretteinket. Ó, kedves Krisztina, ez a belénk költözött éj nem költözik, helyezkedik, nekem úgy tűnik, mintha letelepedne. Ám legyen. Nehezen szokja meg a jót. Bennünk fény árad.   Fordította: Fehér Illés

Izvor: Ilija Šaula: Žena u meni ili Ja u ženi, Grafičar, Užice, 2014.