Faiz Softić Konclogorska – Konctábori

Faiz Softić Vrbe kod Bijelog Polja 1958. –

Konclogorska Dođite po mene, Cigani, s proljećem - kupiću magarca. Imam kišobran bačen, lonac i kašiku, A čekić ukrašću. Da uz rijeke čerge pobadamo, iz šaka, s potoka, vodu pijemo jedemo mrcine kravlje. Kad budemo krpili lonce tuđe šišali ovce Sve ću ko i vi raditi – mene se nećete sramiti. Dođite po mene, Cigani, da putevima hodimo. Braća smo, niko nam ništa ne može. Rage i putevi su ciganski.

Konctábori Cigányok, a tavasszal együtt gyertek értem - szamarat vásárolok. Van egy kidobott esernyőm, fazekam és kanalam, Kalapácsot meg lopok. Hogy a folyó partján cigánytábort állítsunk, tenyerünkkel, a patakból igyunk, elhullott tehénből táplálkozzunk. Ha majd fazekakat forrasztunk idegen birkákat nyírunk Ahogy ti, úgy csinálok mindent – nem hozok rátok szégyent. Gyertek értem, Cigányok, járjuk együtt az utat. Testvérek vagyunk, senki nem árthat nekünk. Cigányok az öszötvérek és az utak is. Fordította: Fehér Illés Köszönöm Lennert Móger Tímeának a fordítás során nyújtott értékes kiegészítéseket. Zahvaljujem se Timei Lener Moger za korisne savete tokom prevođenja.

Izvor: Iz zbirke pesama: Dok vode teku, NVO Bihor. 2017. – 20. str.



Podolszki József Feküdj le kedves – Legni mila

Podolszki József

Feketics, 1946. júl. 28. – Újvidék, 1986. szept. 11.

Feküdj le kedves A forralt bor kihűlt és lefolyik számon mert mohón iszom de nem így szeretlek vagy hát mondjuk inkább kívánlak csupán akár egy jó film sűrű mozgásait ennyire vittem az értelemmel pedig ne sokat törődjünk feküdj le kedves és ha ellankadunk már úgyse lesz erőnk felrántani ruhánk hogy hasonlítsunk megint a mindennapokra

Legni mila Ohladilo se kuvano vino niz usta mi curi jer halapljivo pijem ali ne tako te volim ustvari rađe recimo tek te želim poput gustih pokreta nekog dobrog filma dovde sam stigao a razum neka nas previše ne brine legni mila i ako se morimo ionako nećemo imati snagu da se obučemo da opet na svakodnevno ličimo Prevod: Fehér Illés

Forrás: Barna, Forum 1982. 87. old. 

Menta Éva Én és a vers – Ja i pesma

Menta Éva

Én és a vers Én...? nem szégyennel fejet hajtani. Ágyat vetni, ahol szépek az álmok, elfogadni zúgó zajokat, jósolt reményeket, kigyótojásokon lépkedve mosolyogni. Erdélyben gyökereztem, lelkem Nagyanyja – örök emlékezés, virágok pora,  vizek, Isten csodái, napfény és kristály. Rám hűséget rótt, terhet könnyedén cipelni. Ez vagyok. Vers... ? fertőz, magával ragad bal felem várj,  még nem szóltam, kifogyott a tinta. Lassan haladok – életem része vagy.

Ja i pesma Ja...? bez sramote sagnuti glavu. Krevet pospremiti, gde su snovi snovi, šumeće šumove, predskazane nade prihvatiti, na jajima zmije koračajući smeškati. Koreni su mi u Transilvaniji, Baka moje duše – večno prisećanje, poleni cveća, vode, čude Gospoda, sjaj sunca, kristali. U amanet mi je vernost ostavila, teret olako podneti. Ta sam. Pesma...? zarazi, ponese moja druga strana čekaj, još nisam progovorila, tinta je nestala. Polako napredujem – deo si mog života. Prevod: Fehér Illés

Forrás: a szerző

Lennert Móger Tímea Naplószerűség – Dnevniku nalik

Lennert Móger Tímea Zombor, 1981. május 20. –

Naplószerűség Mavan …nincsenek-szavak vannak csak… ma:  semmise (csakiste) jut eszembe- nap, nagyhangú némaság, dőltbetűk… életbevágó olló…leszokni rólad: hagyjuk abba, kedves labda…te, visszapattanó… Definíció szép seb: nélküled mindenáron, magzat-magammal köd- táncban… szeretet-csillagok feszessége, nagyonkéne-béke, örök-hegy a megmászhatatlan… Lélekharang az voltam, boldog, a szó legigazibb és legbanálisabb értelmében az, szívhang a csendig: megingathatatlan, könnybe lábadt szemű- szívű hang…

Dnevniku nalik Danasje ...samo nepostojeće-reči postoje... danas: ništa (samo ti) mi ne pada na pamet- dan je, jednoličan muk, kurzivi... makaze koje život kroje... od tebe se odviknuti: ostavimo, prijatna lopto... ti, što odskačeš... Definicija lepa rana: pošto-poto bez tebe, sa vlastitom zametkom sama u magla-plesu... ukočenost volim-zvezda, tišina-mnogoželjena, neosvojivost je gora-večna... Zvono ispraćaja da, bila sam, sretna, u pravom i najbanalnijem smislu reči, da, glas srca do smiraja: bezuslovan glas suznih očiju, suznog srca... Prevod: Fehér Illés

Forrás: http://timea-versei.doroszlo.net/html/2010.html

Petrőczi Éva A kályhacsináló estéje – Veče furundžije

Petrőczi Éva Pécs, 1951. április 7. –

A kályhacsináló estéje „A meleg (szélesebb értelemben) az az áldott elem, mely az egész külső és belső természetet élő folyásban tartja, s amely nélkül a mindenség egy véghetlen halottá meredne.” Bolyai Farkas: Köz haszonra intézett munkácska Tüzét elosztogatta, s hogy elfogyott a tűz, fázva fázik, vállán az avitt farkasbunda már csak molyokat melegít. Vak távcső, néma hegedű, tört kréta, üres tábla őrzi a gazdát, s egy útrakész koporsó: utolsó tele ez, s a telet lebírni kevés erőtlen mágiája. Haláltáncot jár odalenn a sok csillagnéző dáma, a hegedűben egerek tanyáznak, s a kapu előtt a külső sötétség fenyeget. Hallgat szülötte földje, hallgat Göttinga, Bolya, Vásárhely, Nagyenyed – elhagyta az „áldott elem” és dideregve várja, míg az éter auditóriumába végső vitára szólítja a halál, a Legfőbb Geométer.

Veče furundžije „Toplina ( u širem smislu) je onaj sveti element, koja čitavu vanjsku i unutrašnju prirodu u životu održava i bez koje bi se svemir u nepreglednog mrtvaca  pretvorila.” Farkas Boljai1: Rad namenjen za široku upotrebu Vatru je razdeljivao, i jer je vatra nestala, zimom zimuje, istrošena bunda vuka na njegovom ramenu tek moljce grije. Slep dvogled, nema violina, razbijena kreda, prazna ploča čuva gazdu, i jedan les na put spreman: ta mu je zadnja zima, slabašna mu je magija da zimu savlada. Mnoštvo dama od zvezde očarane dole samrtan ples igra, u violini miševi stanuju, a ispred kapije vanjski mrak preti. Šuti srodnik zemlje, šuti Getinga, Bolja, Vašarhelj, Nađenjed – “sveti element” ga je napustio i cvokotajući čeka da ga u auditorij vasione smrt, Glavni Geometar na konačnu raspravu zove. Farkaš Boljai1 (1775 – 1856) slavan matematičar Prevod: Fehér Illés

Forrás: Petrőczi Éva legszeb versei, AB-ART, 2017. 20-21. old.

Hajnal Éva *** (van aki elmegy) – ***(neki odlaze)

Hajnal Éva Komló, 1960. szeptember 4. – 

***(van aki elmegy)1 van aki elmegy és mégis itt marad míg világ a világ

***(neki odlaze) neki odlaze ipak ovde ostaju sve dok je svet svet Prevod: Fehér Illés

¹Nyírfalvi Károly (1960 – 2017) emlékére

 U spomen Karolja Njirfalvija (1960 – 2017)

Forrás: https://www.facebook.com/photo.php?fbid=1825141027803494&set=a.1385047408479527.1073741827.100009228427405&type=3&theater

Nagy Teréz Voltam – Bila sam

Nagy Teréz Martonos, 1951.09.19. –

Voltam Sóhajod voltam egy röpke reggelen, kihűlt ágyadban múló pillanat; végveszély, letarolt búzaföldeken, konkoly a tiszta ég alatt. Lepedőd gyűrött illata, illanó máglyaláng, sorsod villanásnyi része, útszélen kékülő katáng. Lobbanó pipacsod voltam, véremből csordult a nász, vágy villanásokból vénült körénk a perzselő láz. Foglyod voltam egy röpke reggelen, kihűlt ágyadban múló pillanat, picinyke tollpihe gyanánt feslett párnád alatt.

Bila sam Bila sam ti uzdah jednog kratkog jutra, u tvom ohlađenom krevetu prolazan trenutak; na opustošenim pšeničistima sudba, ispod čistog neba izmetak. Miris tvoje naborane plahte plamen lomače što nestaje, momentani deo tvoje sutuke, pored ceste plavet cikorije. Bila sam ti plamteća bulka, iz moje krvi potekla svadba, žudnja, oko nas iz bleskova nastala omama. Bila sam ti sužnjica jednog kratkog jutra, u tvom ohlađenom krevetu prolazan trenutak, ispod tvog pocepanog jastuka paperje, sićušna. Prevod: Fehér Illés

Forrás: a szerző