Tímár Judith Életértelem – Smisao života

Timár Judith Csíkszentdomokos 1972. november 30.

Életértelem Leheleted pántlikába fűzted hajkoronámra, számtalan csókod nyakamra ékszerként égett! Varázsát ma is érzem, mikor gyermekünk szemébe nézek. Kértük Istent, s ránk figyelt. Emlékszem... sercegett a pillanat leírhatatlan gyönyörünk percében... éden-hálót szőtt méhemre. Isten akarata testet öltött bennem. Általad. Megbízásom: mutassam földi létünk szépségét, kudarcok erejét, mi jó és rossz, az élet lépcsőinek arányát, pengeélét. Örök hála Istennek, hogy kiérdemeltem ezt a feladatot.

Smisao života Tvoj dah pantljikom si vezao na krunu moje kose, bezbroj tvojih poljubaca na moj vrat poput nakita je užaren! Čar i danas osećam kad u oči našeg deteta gledam. Molili smo Boga, i pazio je na nas. Sećam se... trenutak je u neopisivom minutu našeg užitka ključao... na moju maternicu mrežu edena pleo. Namera Boga u meni je oživela. Zahvaljujući tebi. Moje ovlašćenje: pokazati lepotu ovozemaljskog bivstvovanja, snagu poraza, šta je dobrota, zloba, srazmeru stepenica života, oštricu. Večna hvala Bogu što sam tu obavezu zaslužila. Prevod: Fehér Illés

Forrás: http://www.poet.hu/vers/180237

Rafi Lajos Fiamnak Róbertnek – Mom sinu Robertu

 

Rafi Lajos

Jobbágyfalva 1970. – Gyergyószárhegy 2013. 06. 24.

 

 

Fiamnak Róbertnek   Barna szemedben fénytükör, Egy rossz érzelmen átesett. Arcodon piros-pirkadat, Miért sírsz kedves gyermekem?   Énemből lopott csönddarab Kinek a tisztásán maradsz? Szél fúj, átfúrja énedet. Maradj velem a tűz megett.   Csöndem maradt darabjaként, A vágy dúdolja énekét. Odakint porzó hó szitál… És megfagyott egy kődarab.

Mom sinu Robertu   Ogledalo svetla u tvom čarnom oku Opterećen je zebnjom. Na tvom licu je rumenilo zore, Što si uplakan sine moj?   Iz mene otkinuto komadu tišine Na čijoj čistini ćeš ostati? Duva vetar, tvoju ličnost probija. Ostani sa mnom gde se vatra stiša.   Kao preostalog komada moje tišine, Njegovu pesmu čežnja peva. Vani suvi sneg pada… I smrzo se komad kamena.   Prevod: Fehér Illés

 

Forrás: http://www.irodalmijelen.hu/05242013-1518/rafi-lajos-versei



Katzler Hilda Másképp – Drugačije

Katzler Hilda

Másképp A jelek éltetnek titokban,  de ennyi nem elég, több kell, a bizonytalan felemészt. Inkognitóban meddig pazarolsz? Ki kéne szállni már valahol! Bármi fájt a sosem volt identitásban, amit ott és akkor megszenvedtél, próbálkoztál ugyan bátran, épphogy utolérted önmagad. Oly gyatra a szándék, a titkos akarat. Látod? Mindent jól érzel, ám inkább belehalsz, mintsem, bevalld, hogy lehet majd másképp. A jelek elfogytak! Vársz még?

Drugačije Potajno te znaci požive, ali to nije dovoljno, treba više, neizvesnost razara. Dokle rasipaš kao bezimena? Već bi trebalo negde iskrcati! Bilo šta je bolelo u nikad bilo identitetu, što si tamo i tada propatila, mada hrabro pokušavala, sebe jedva stigla. Tako je bedna namera, tajno htenje. Vidiš li? Sve dobro osećaš, ali pre bi umrla no što bi priznala da može i drugačije. Znaci su nestali! Zar još čekaš? Prevod: Fehér Illés

Forrás: a szerző



Bak Rita Bomló perspektíva – Perspektiva u raspadu

Bak Rita Budapest 1974. július 10. –

Bomló perspektíva Világtalan vezet. Óriás szemed tálon halepével és halikrával tálalva. Tálald fel életed. Egy szemmel nézem használhatatlan retinámon át- az utat. Ismeretlen haladási irány.

Perspektiva u raspadu Slepac vodi. Tvoje ogromno oko na tacni s žuči i ikrom ribe poslužen. Izmisli svoj život. Jednim okom preko neupotrebive svoje retine cestu gledam. Smer kretanja nepoznat. Prevod: Fehér Illés

Forrás: http://dokk.hu/versek/olvas.php?id=36535



Zajácz Edina Anyám, te nem tudod – Majko, ti ne znaš

Zajácz Edina Nyíregyháza, 1975. november 22. –

 

Anyám, te nem tudod   Te nem tudod, anyám,  hány éve már, hogy csupa vér vagyok. Vérből van a hold, a nap, a csillagokon is ott ragyog, akármerre nézek, forrón az arcomba csap, hiába takarom, félálmomban is hullik rám a borzalom. Anyám, te nem tudod, hogy mindegyik télnek meggyszínű az inge, és megölelném, ha egyszer fehér gyolcsban jönne. Egy darabot szakítanék az ingének ujjából, és letörölném a vért az angyalok szárnyáról.

Majko, ti ne znaš   Ti ne znaš, majko, od kada sam skroz krvava. I mesec i sunce je iz krvi, sjaji i na zvezdama, gde god pogledam, vruće u lice mi udara, zalud se pokrivam, užas i u polusnu me prekriva. Majko, ti ne znaš, da košulja svake zime boju višnje ima, i zagrlila bi, kad bi jednom u belom platnu došla. Iz rukava njegove košulje komad bi otkinula i sa krila anđela krv obrisala.   Prevod: Fehér Illés

 

Forrás: http://7torony.hu/content.php?c=62675



Szentgyörgyi László Megbocsátják? – Oprostiće li?

Szentgyörgyi László

Megbocsátják? Minden ellenségemnek sikerült megbocsátanom. Barátaim vajon megbocsátják-e ezt nekem?

Oprostiće li? Svakom mom neprijatelju uspeo sam oprostiti. Oprostiće li to meni moji prijatelji? Prevod: Fehér Illés

Forrás: http://kafe.hhrf.org/?p=48520

Baranyi Ferenc Tanítás a szerelemről – Učenje o ljubavi

Baranyi Ferenc Pilis, 1937. január 24. –

Tanítás a szerelemről Pethes Máriának Bolygók robbanhatnak szét, összekuszálódhat a világmindenség évmilliárdos rendje, de a “primo amore” – az elsődleges, az ősszerelem – lebegni fog az elnéptelenedett világűrben is, mint az Úr lelke a vizek felett. És ha moccanó életet észlel bárhol az univerzumban: azonnal beleköltözik, mert a halhatatlan szerelem csakis halandók izzó tavaszában hajthat virágot, csodaszépet. Ám ehhez az kell, hogy újra halandók legyünk, nem pedig gépek. Így vetve véget rosszkedvünk telének.

Učenje o ljubavi Mariji Peteš Planete se mogu rasprsnuti, odvajkada postojeći red vasione može se razbarušiti, ali „primo amore“ – prvobitna, iskonska ljubav – lebdeće i u pustoj vasioni, kao duh Gospoda iznad voda. I bilo gde u univerzumu ako život oseti: u isti tren se useli, jer besmrtna ljubav samo u žaru proleća smrtnika može rascvetati, prekrasno. Ali za to je potrebno da umesto mašina smrtnici budemo opetovano. Zimu naše loše volje dokrajčimo tako. Prevod: Fehér Illés

Forrás: https://hycry.wordpress.com/2010/05/15/baranyi-ferenc-tanitas-a-szerelemrol/