Szente B. Levente Látó – Vid

 

Szente B. Levente Szörényvár, 1972. szeptember 21. –

Látó   – Édesanyámhoz szeretettel –   egy napon kinyílik szemem és látni fogok csak intek és felállok veled haza megyek.

Vid   – Mojoj majci s ljubavlju –   jednog dana otvaraju mi se oči i vidim samo mahnem ustajem s tobom doma krenem.   Prevod: Fehér Illés

Forrás: a szerző

Hajnal Éva Ha – Ako

Hajnal Éva Komló, 1960. szeptember 4. –  

Ha   Ha reggel jönnél hozzám, Isten öleléséből font széken kínálnék helyet, hajnali napfényt töltenék poharadba. Amint kortyolgatnád, elúsznának melletted a felhők, válladon pihennének a madarak.   Ha nálam ebédelnél, tányérodba rejteném az erdők titkait. Ebéd után felolvasnék neked. Minden mesék legszebbikét olvasnám, hogy közben elszunyókálhass. Nézném, hogy emelkednek és süllyednek mellkasodon aranygombjaid. Suttogásommal takargatnálak.   Ha velem vacsoráznál, megénekelném neked a mezők illatát, s a pacsirtával együtt dalolnék, ha itt maradnál nálam hajnalig. Tücsökzenéből készíteném ágyad, tiszta folyókból szőném takaród.   Selymek csendjével rajzolnám tenyeredbe, a Teremtő mosolyát.

Ako   Ako bi ujutro došao, iz Božjeg zagrljaja pletenoj stolici bi ti ponudila mesto, a u tvoju čašu jutarnje zrake sunca sipala. Dok bi gutljaj po gutljaj pio, pored tebe bi oblaci plivali a na ramenu orlovi odmarali.   Ako bi kod mene ručao, tajne šuma bi stavila u tvoj tanjir. Posle ručka bi ti na glas čitala. Od priča bi najlepšu čitala, da bi mogao da zadremaš. Gledala bi na tvojim grudima kako se dižu i spuštaju zlatna dugmad. Šaputanjem bi te pokrila.   Ako bi sa mnom večerao, pevala bi ti o mirisima prostranstva, sa ševom bi zajedno pevala, kad bi do zore ostao. Tvoj krevet bi iz svirke cvrčka pravila, a pokrivač iz čistih reka isplela.   U tvoj dlan bi osmeh Stvoritelja tišinom svila crtala.   Prevod: Fehér Illés

Forrás: Hajnal Éva: az a nap, Litera-Túra, Pécs, 2024.115. old.

Balázs F. Attila Versbe balzsamozva – U pesmu balsamirano

 

Balázs F. Attila, Marosvásárhely, 1954. 01. 15. –

Versbe balzsamozva   a test, a test cseppkő, melyet vágyak feszítenek, láthatatlan nedvek táplálnak.   a test, a test: bujaság, örömtanya, áramütés, vonaglás, bekódolt halál.   a test, a test: szépség egyedi szőnyege, ujjaimmal generált zsoltár, melyet sejtjeim mormolnak már szinte gépiesen.   testedet, a gyönyörű kalodát e versbe balzsamozom hogy örökké éljen hogy örökké megmaradjon.

U pesmu balsamirano   telo, telo je siga, koju žudnje rastežu, nevidljive tekućine hrane.   telo, telo je: pohotljivost, dom ushita, udar struje, grč, kodirana smrt.   telo, telo je: tepih jedinstvene lepote, vlastitim prstima generiran psalam što moje ćelije maltene kao mašine beskonačno ponavljaju.   tvoje telo, prekrasnu samicu u tu pesmu balsamiram da zauvek živi, da zauvek bude sačuvan.   Fordította: Fehér Illés

Forrás: Balázs F. Attila: Újrafestett rácsok, Hungarovox, Budapest, 2020.

Nenad Grujičić Јак сам у шаху као држава – Erős vagyok a sakkban, mint az ország

 

Nenad Grujičić Pančevo 12. septembar 1954. –

Јак сам у шаху као држава
 
Јак сам у шаху као, не, не,
стани: јак сам у шаху као, не, не,
чекај: јак сам у шаху као, не, не,
полако: јак сам у шаху као, не, не,
не жури: јак сам у шаху као, не, не,
куд си навро: јак сам у шаху као, не, не,
ама лакше: јак сам у шаху као, не, не,
чек’ овако: јак сам у шаху као, не, не,
ма човече: јак сам у шаху као, не, не,
прекини, сад: јак сам у шаху као, не, не,
није тако: јак сам у шаху као, не, не,
о Боже: јак сам у шаху као, не, не,
удахни: јак сам у шаху као држава, не, не,
издахни: јак сам у шаху као држава, не, не,
мораш поново: Јак сам у шаху као, не, не,
стани, чекај, полако, не жури,
куд си навро, ама лакше, чек’ овако,
ма човече прекини, сад, није тако,
о Боже, удахни, издахни, мораш поново.
 
                 (Књижевна реч, Београд, 1986)
 
Izvor: autor
 
 
Erős vagyok a sakkban, mint az ország
 
Erős vagyok a sakkban, mint a nem, nem,
állj: erős vagyok a sakkban, mint a nem, nem,
várj: erős vagyok a sakkban, mint a nem, nem,
lassan: erős vagyok a sakkban, mint a nem, nem,
ne siess: erős vagyok a sakkban, mint a nem, nem,
hová indultál: erős vagyok a sakkban, mint a nem, nem,
no, lassabban: erős vagyok a sakkban, mint a nem, nem,
várj, így: erős vagyok a sakkban, mint a nem, nem,
te: erős vagyok a sakkban, mint a nem, nem,
hagyd abba, most: erős vagyok a sakkban, mint a nem, nem,
nem így van: erős vagyok a sakkban, mint a nem, nem,
ó Istenem: erős vagyok a sakkban, mint a nem, nem,
végy levegőt: erős vagyok a sakkban, mint a nem, nem,
fújd ki a levegőt: erős vagyok a sakkban, mint a nem, nem,
kezd előről: Erős vagyok a sakkban, mint a nem, nem,
állj, várj, lassan, ne siess,
hová indultál, no, lassabban, várj, így,
te, hagyd abba, most, nem így van,
ó Istenem, végy levegőt, fújd ki a levegőt, kezd előről.
 
                 (Megjelent: Književna reč, Beograd,1986)
 
Fordította: Fehér Illés

Dejan Spasojević Aforizmi II. – Aforizmák II.

 

Dejan Spasojević Loznica 19. 01. 1978. – 

Aforizmi II.   Завладао је бескрупулозни турбо макевијализам.   Легенда каже да су некад сви били добри. Ближњи су живјели у слози; кад су двоје причали нису оговарали трећег... Е, моја легендо, гдје ти живиш? Прекомјерна употреба (не)моћи.           Једнима је пандемија, а другима пландемија.   Смјена генерација је реликт претходног система. Опасан је ривалитет  кад  руралитет омета раритет.   Изашла је књига осврта под називом ''Не осврћи се, сине''.   Државо, то сам ја! Данашњи паритет - раритет и руралитет.   Сто му села деда Потемкина...   Што се чудите, па предсједник живи на тргу неиспуњених обећања без броја. Радници су некад имали „мај'', а сад имају замајавање. Да су нас миловали, не би нас асимиловали.   Вјетрови у леђа претворили су се у несносан смрад.   Лако је бити бољи од других, хајде ти буди бољи од себе!

Aforizmák II.   Felülkerekedett a lelkiismeretfurdalás-nélküli turbo machiavelizmus.   A legenda szerint egykor minden ember jó volt. A közelállók egyetértésben éltek; egymás között távollévőt nem becsméreltek… Nos, legendám, hol élsz? Az erő(tlenség) túlzott alkalmazása.   Egyeseknek pandémia, másoknak meg plandémia.   A nemzedékváltás az előző rendszer maradványa. Veszélyes a versengés, ha a ruralitás akadályozza a raritást.   Megjelent a „Fiam, ne nézz vissza” című jegyzetgyűjtemény.   Az állam, én vagyok! A mai paritás – ritkaság és ruralitás.   Azt a neki, Patyomkin nagyapa…   Miért csodálkoztok, az elnök a házszám nélküli nem teljesített ígéretek terén él. A munkások jussa egykor „május” volt, ma kuss. Ha már dédelgetnek, nem kebeleznek be.     A hátszél elviselhetetlen bűzzé változott.     Könnyű másoknál jobb lenni, nosza, légy jobb önmagadnál!   Fordította: Fehér Illés

Izvor: Дејан Спасојевић: Исклесане мисли – афоризми, АСоглас, Зворник, 2025.

Kajoko Jamasaki Почетак – Kezdet

 

Kajoko Jamasaki Kanazava, 14. septembar 1956. – 

Почетак   Тамо се затвара водена површина – коприва, храст, клупа, камен.   То што воду окружује скрива речи, нанизане на топлој земљи.   И позива стидљиво пролазника:   нечујно на воду пада лист.   Ја сам те нашао.

Kezdet   Ott zárul a vízfelszín – csalán, tölgy, pad, kő.   A meleg földön sorakoztatva szavakat rejt az, ami a vizet körülöleli.   És az arra-járót szégyenlősen szólítja:   a vízre a levél nesztelenül hull.   Én megtaláltalak.   Fordította: Fehér Illés

Izvor: Кајоко Јамасаки: こどものいる情景 – Призор са децом, Меридијани, Смедеревска песничка јесен, 2023.

Miodrag Jakšić Razgovor – Beszélgetés

 

Miodrag Jakšić Beograd, 16. april 1969. – 

Razgovor
 
Razgovarali, jesmo.
Reči jedino mogu na ranu da legnu i budu gaza od pamuka, mekša.
Kako niz reči saplesti u bit, otklanjajući nedoumice?
Strpljivom pričimo ili skrivanjem pojedinosti.
U duge priče ne verujemo, te u prilog tome u pauzama diskusije bilo je i suza.
Znaš, da ću i to pomenuti...
Nismo koristili citate jer u takvim trenucima, možda i jesmo pametniji ali nismo naši.
Prošli smo, vremenskoj lagi u inat, brzo.
Teške teme ne možeš, tek tako, pod tepih staviti, iz glave odagnati.
Zameranju ne pripadamo, pamćenju predani.
Lako se ljuteći, prečesto, prelazimo preko ključnih reči i vraćamo se u dijalog, nespokoja.
Apostol Jovan, ljubav je i pokajanje.
Ni meni do crkve nije stalo, a opet ga vabim da nas zakrili svojom mudrošću, u priči našoj da budemo, jedan dah.
Zavapim.
Ljubav da kosmosu bude predata, nevina ostajući.
Razgovor služi svrsi istine. Reči joj pomažu, kao merdevine, kao skela, ka vrhu.
Ne tražim puno, iskrenost samo.
Ne tražiš puno, samo bez presinga.
Molim.
Doći do rešenja, kazivanjem laganim.
Sve bi bilo savršeno i doterano, da su samo dve, barem dve reči, možda baš te, kada si rekla:
Volim te,
bile iskrene.
Meni dovoljne.
 
Izvor : autor
 
 
Beszélgetés
 
Igen, beszélgettünk.
A szavak egyedül sebet takarhatnak, gézkendőként, a pamuttól is puhábban.
Kétségeket elhárítva szóáradaton keresztül hogyan jutni a valóságba?
Türelmesen beszélgetve vagy részleteket elhallgatva.
Egyéb mesékbe nem hiszünk, ezt a vita közben csorgó könnyek bizonyítják.
Tudod, ezt is meg fogom említeni…
Idézeteket nem használtunk, ilyen pillanatokban talán bölcsebbek is vagyunk, de meggondolatlanok.
A fennakadás ellenére gyorsan átjutottunk.
Súlyos tételeket csak úgy, a szőnyeg alá seperni, a fejből kiverni nem lehet.
A méltatlankodás nem kenyerünk, de emlékezni emlékezünk.
Mérgünkben könnyen, túl gyakran siklunk át a döntő szavakon és ismét a nyugtalanság párbeszédét folytatjuk.
János apostol szerint a szeretet bűnbánat is.
Nem vagyok hívő, mégis leborulok, a hit lásson el bölcsességgel bennünket, hogy mesénkben egy lehelet legyünk.
Könyörgök.
Legyen a szerelem az űré, érintetlen maradok.
A beszélgetés az igazság szolgája. A szavak segítik, lajtorjaként, kompként, a magasba.
Nem kérek sokat, csak őszinteséget.
Nem kérsz sokat, csak kényszer nélkül.
Kérem.
Találjuk meg a megoldást, könnyed beszélgetéssel.
Minden tökéletes lenne, ha csak egy, egyetlen egy szót szóltál volna, pontosan akkor:
Szeretlek,
őszintén.
Nekem elég lett volna.
 
Fordította: Fehér Illés