Szente B. Levente Hazafelé – Prema doma

Szente B. Levente Szörényvár, 1972. szeptember 21. –

Hazafelé

Nálunk naponta ingét vedli az ég -
azt mondják: már ilyen ez a világ

se zöld, se piros, kissé gyulladt, szürke, olyan,
mint az árnyak mögött kuporgó énem leginkább

mint öregedő kérges, tenyeremben a barázdák,
messzi futnak, egyenest az ég felé mutatnak benne a falubeli utcák

de esténként te csak emlékezz -
nézd, hogyan hajol föléd csillag és holdbeli tájarcom,
kinyújtóznak benne a piros-kék házak, míg lelkedben őrt állnak az út menti akácfák.

torkodban dadog a lélek és megszorul a szó:
hazát. házat. ennyit akartál?

Forrás: http://kafe.hhrf.org/?p=45829

Prema doma

Nebo kod nas svaki dan menja košulju –

pričaju: pa takav je već ovaj svet

nit je zelen, niti crven, pomalo užaren, siv,

uglavnom liči na mene, ko je u senci pritajen,

kao brazde u mom ostarelom, žuljavom dlanu,

ulice sela ravno prema nebu pokazuju, u daljinu teže

ali u večernjim satima sećaj se –

gledaj, kako iznad tebe zvezda i moje lice nalik mesecu se sagne,

u njemu crvene-plave kuće se protežu, dok ti u duši akacije pored druma stražare.

duša ti u grlu muca i reč zastane:

domovinu. dom. ništa više?

Prevod: Fehér Illés

Spiró György Az utolsó este – Poslednje veče

Spiró György Budapest, 1946. április 4. –

Az utolsó este      Az alagsori folyosó alacsony mennyezetén hiányosan mázolt fűtőcsövek, hámló vakolat, meleg, párás levegő, dróton lógó villanykörte. A férfiöltöző otthonos ajtaja nyitva, belépek, megállok.      Öltözőszekrények hosszú sorokban, a terem közepén egymásnak háttal állítva, előttük, körülöttük deszkapadok, keskenyek, billegők. Öltözőszekrények szürkére mázolva, némelyiken címke a tulaj nevével, a felső harmadban szellőzőnyílások, három egyforma lyuk egymás mellett, bent szappandarabkák, zacskók kenyérrel, szalonnával, üres zacskók, üres üvegek, fésű, használatban elvékonyult törülköző, utcai és munkaruha, kötelezően lyukas talpú munkacipő. Egyforma, szürke szekrények. Ilyenbe zártuk be Ágotát egész éjszakára, mert beköpte, hogy döglött patkányokkal dobálóztunk a tetőn.      Ezek urnák, látom meg hirtelen.      Az öltöző kolumbárium.      A címkék gyászjelentések.      A mindenkori élők alagsora ez.

Poslednje veče      Na tavanici niskog hodnika suterena su manjkavo farbane cevi centralnog grejanja, trošna žbuka, topao, vlažan zrak, na žici viseća sijalica. Dobro znana vrata muške svlačionice su otvorena, ulazim, zastanem.     U dugačkom redu, leđima okrenuti garderobni ormari su u sredini sale postavljeni, ispred, oko njih uske, klimave klupe od dasaka. Ormari su sivom bojom premazani, po koji sa oznakom vlasnika, na gornjoj trećini otvori za provetravanje, jedan pored drugog tri jednaka otvora, unutra komadići sapuna, kesa sa hlebom, slaninom, prazne kese, prazne flaše, češalj, od upotrebe izlizan peškir, odelo za svakodnevnicu i rad, cipela za rad sa obavezno rupičavim džonom. Jednaki, sivi ormari. U takav smo Agotu za čitavu noć zatvorili, jer je odala, da smo se na krovu sa crknutim štakorima loptali.      Urne su, odjedanput mi sine.      Svlačiona je kolumbarij.      Oznake čitulje.      Suteren je to ikada živih. Prevod: Fehér Illés

Forrás: http://dia.jadox.pim.hu/jetspeed/displayXhtml?docId=847&secId=79304



Rafi Lajos Marasztaló – Zadržavanje – Begging To Stay

Rafi Lajos

Jobbágyfalva 1970. – Gyergyószárhegy 2013. 06. 24.

Marasztaló Már csak a hallgatás játéka izgat, Hiszen a pajkos kisfiú fáradt. Mint egy tükörben, látom a vágyat, bennem a csont is erjedni kész.

Zadržavanje Već me samo igra šutnje draži, Ta umoran je vragolan. Kao u nekom ogledalu, vidim sladostrast, da trune, u meni je i kost spreman. Prevod: Fehér Illés

Forrás: http://mek.oszk.hu/kiallitas/erdelyi/rafilajos.htm

Marasztaló Már csak a hallgatás játéka izgat, Hiszen a pajkos kisfiú fáradt. Mint egy tükörben, látom a vágyat, bennem a csont is erjedni kész.

Begging To Stay Only the game of silence excites me now, since the playful little boy is tired. As if in a mirror I can see the desire, even my bone is about to ferment. Translated by N. Ullrich Katalin

Forrás: http://www.magyarulbabelben.net/works/hu/Rafi_Lajos-1970/Marasztal%C3%B3/en/49633-Begging_To_Stay



Petar Pajić Ljubavna pesma – Szerelmes vers

Petar Pajić Valjevo, 06. oktobar 1935. –

Ljubavna pesma Nije potrebno da se udvaraš devojci. Kaži joj bilo koju reč, i ako se njoj učini da je prvi put čuje, ako joj se učini lepša od reči koje drugi ljudi govore, ako joj bude, pritom, razumljivija od svih poznatih reči, povedi tu devojku sa sobom, na kraj sveta ako hoćeš, ali na tako dugačak put povedi je obično, obično kao kad polaziš u šetnju.

Szerelmes vers A lánynak nem kell udvarolnod. Mondj bármit és ha azt hiszi először hallja, ha számára szebben hangzik a mások által kimondott szavaknál, és minden ismert kifejezésnél érthetőbb, vidd magaddal azt a lányt, akár a világ végére, de ilyen hosszú útra úgy vidd magaddal, mint általában, mikor sétára indulsz. Fordította: Fehér Illés

Forrás: http://www.poezijanoci.com/domaca/petar-pajic-pesme.html#6



Pethes Mária A semmi szinkópája – Sinkopa ničega

Pethes Mária – Péli Tamás alkotása

A semmi szinkópája Egy adott pillanatban sorsoddá válik a gondolat. De hirtelen eltűnni látszik. És akkor fájni kezd benned a táj, a póráz nélkül csavargó utcák, a ház, amit oly gyakran kelepcének érzel, a kirúgott ajtó, amin nem tér vissza a berúgott tisztelet, a kertbe kitelepített fenyő kínja (nem vihetett mást magával, csak a mézeskalács illatát). Fájnak az éjszakákkal összemosott nappalok, amiknek organza függönye nem képes elfedni a szeretett arcot. Legjobban a múltidő fáj, hiába tudod, hogy a jelen forrása. Folyton fölbuzog belőle a szerelem zsarnoksága, tekinteted egy sírhely mágneses ereje vonzza. Óránként leszállsz a tudatalatti vizekbe, ár ellen úszol, hagyod, hogy az emlékek piócái szívják a véred. Aztán épségben bukkansz föl az örvényből. Jövőidőhöz jutottál. Micsoda megtiszteltetés! Magad sem érted. Nem reméled, hogy túléled az egymásra utaltság kényszerképzetét. Konokul mész a végső átváltozás felé. Valaki irányít. Tovább! Előre! A földre tapasztod füled. Hallgatózol. A semmi szinkópája dobol. Boldog perceket majszolsz és pillanatokat szórsz belőle egy évődő galambpárnak.

Sinkopa ničega U datom trenutku misao ti sudbina postane. Ali odjedanput kao da nestaje. I tad u tebi počinje da boli pejzaž, bez uzde lutajuće ulice, kuća, koju često kao klopku doživljavaš, izbačena vrata preko kojeg opijena čast, patnja u vrt presađenog bora više se ne vraća (ništa drugo nije mogao poneti, samo miris medenjaka). Bole sa danima stapane noći čije zavese izrađene iz organze nisu sposobne voljeno lice prekriti. Najviše prošlo vreme boli, uzalud si svestan činjenice da je izvor sadašnjosti. Iz nje samovolja ljubavi stalno izvire, tvog pogleda magnetna sila jednog groba mami. Svakog sata u podsvesne vode silaziš, protiv struje plivaš, dozvoljavaš da ti krv pijavice uspomena sišu. Potom iz vira čitav izroniš. Do budućeg vremena si stigla. Kakva čast! Ni sama ne shvataš. Nemoj se nadati da preživećeš fiksnu ideju da ste na jedan drugog upućeni. Tvrdoglavo prema konačnom preobražaju krećeš. Neko te usmerava. Dalje! Napred! Osluškuješ. Sinkopa ničega udara bubnjeve. Sretnom prošlošću se hraniš i iz nje otkinute trenutke paru zaljubljenih golubova bacaš. Prevod: Fehér Illés

 Forrás: http://www.alkoto-haz.hu/a-semmi-szinkopaja/#more-3987



Hurt Judit 和歌, – 和歌,

Hurt Judit Budapest, 1957. november 06. –

和歌,* A lemenő nap tüzében ég arannyá a felkelő nap fényt teremt a világra Isten alkímiája * Japánul: tanka

和歌,* Sunce u zalasku u svom žaru u zlato se pretvara sunce u izlasku svetu svetlost poklanja Božja alhemija *Na japasnkom: tanka Prevod: Fehér Illés

Forrás: a szerző



Bátai Tibor Pillangó(d)ef(f)ektus – (D)efekt leptira

Bátai Tibor Budapest, 1951. február 17. –

Pillangó(d)ef(f)ektus A megválaszolhatatlannak tűnő kérdések már szinte jobban izgatnak, mint maguk a válaszok. Perverzió? És vajon kié? A szerzőé-e, vagy a szövegé? Lehet(,) minden szöveged az? Többszörös védőréteg alatt nevelted vállalhatóvá arcodat. Hogy milyen áron, mindketten tudjátok. Megérte-e? És: mire mehettetek volna maszkok nélkül? Amióta fölismerted magadban, már el sem veszítheted. Durván hangzik: innen nézvést nincs szükség rá. A puszta képzete is perdöntő bizonyosság (marad). De mondd, hová lennél nélküle, ha csak benne találhatod meg önmagad? Elég szárnyát billentenie benned, s te máris elhiszed: vele rezdülhetsz. Ez lenne hát a pillangó(d)ef(f)ektus? Disszonáns lehet a legtisztább öröm is, ha óvatlanul nyakába öntöd. Képes vagy-e az ő szemével mérni a számodra csökkenő távolságot váltig egymásra nyitott ajtók közt, és érzékelni tudod, mit jelent neki, amivel te oly boldogan beéred? Átfolyatod magadon. Transzfúzió. Ha kiürül a tasak, újratöltöd vele, hogy a véreddé váljon. Neked használ, de meg mered-e kérdezni: jó-e neki, és ha igen, akkor mire? A líra képlete: érzelem + logika. Definíció szerint az érzelmek logikája. De ki fejti meg, hogy ez-mi-ez az elcseszett, lehetetlen szöveg?

(D)efekt leptira Već me skoro više izazivaju pitanja na koje je naizgled nemoguće odgovoriti od samog odgovora. Perverzija? Kome pripisati? Autoru ili tekstu? Moguće je (,) da ti je svaki tekst takav? Tvoje lice do prihvaćenosti pod višestrukim zaštitnim slojem si odgojio. Po kojoj ceni, obojica znate. Dal se isplatilo? I: bez maski šta bi ste postigli? Od onda kad si u sebi prepoznao, više ni ne možeš izgubiti. Grubo zvuči: odavde gledajući nepotrebna je. I sama predodžba (ostaje) kao nepobitna činjenica. Ali reci gde bi stigao bez nje, ako bi samo u njoj mogao sebe pronaći? Dovoljno je da u tebi krilima zamahne i ti već poveruješ: zajedno titrate. Zar je to (d)efekt leptira? I najčišća radost disonantna može biti, ako na nju neoprezno sručiš. Dal si sposoban, između redom otvorenih vrata, u tvojim osećajima smanjene daljine s njenim očima meriti, i osećaš li, šta njoj znači to, što tebi radsot pruži? Preko sebe pretačeš. Transfuzija. Ako se kesa isprazni, ponovo puniš da ti se u krv pretvori. Tebi koristi, ali smeš li upitati: dal njoj prija, i ako da, čemu? Formula poezije: osećaj + logika. Prema definiciji logika osećaja. Ali ko će odgonetnuti, taj šta-je-taj izvitoperen, nemoguć tekst. Prevod: Fehér Illés

Forrás: http://lancolat.ning.com/blog/batai-tibor-pillango-d-ef-f-ektus-kerdesek-folteve