Paál Marcell Pólusok – Polovi

Paál Marcell Hesperus Kazincbarcika 1972. 05. 23.–

Pólusok A férfi szólt: Szikla vagyok. Kemény, repeszthetetlen. Mégis, gyolcs kezeddel magamat repesztem. . A nő szólt: Lágy vagyok. Gyolcs a kezedben. Néha megtépsz kezeddel, magunkat mégsem eresztem.

Polovi Reče muškarac: Stena sam. Tvrd, nerastavan. Tvojom platnenom rukom ipak, sebe rastavljam. Reče žena: Ja sam devojka. U tvojoj ruci platno. Kat-kad si me cepao, al ne bi dala da se rastanemo. Prevod: Fehér Illés

Forrás: https://www.facebook.com/hesperus.imbelele/posts/499381996914918?fref=nf&pnref=story.unseen-section

Jász Attila [Lehetséges változat] – [Moguća varijanta]

Jász Attila Szőny, 1966. március 26. –

[Lehetséges változat]  A reggelek a legszebbek. Lágy neszek, kávé, ahogy kihűl. Fogaim közt a délelőtt unhatatlan zamata. Pontatlanságaim rabjaként ül az asztalnál önmagam lehetséges változata.

[Moguća varijanta] Najlepša su jutra. Mekani šumovi, kafa kako se hladi. Među zubima nepresušan okus prepodneva. Kao rob svojih nepreciznosti pored stola vlastita moguća varijanta sedi. Prevod: Fehér Illés

Forrás: http://dokk.hu/versek/olvas.php?id=207



Paulovics Tamás Végtelen – Beskraj

Paulovics Tamás Tiszaföldvár 1954. 09. 02. –

Végtelen Az ártéri erdő ezer árnya, a vízből felszökő fák suhogása hosszan elnyújtott ölelésben hullámzik eggyé a régtől kígyózó folyóval. Szederindák gomolygása, zöld áprilisi szélben, októberi aranyló bíbor-barna ragyogásban forr össze az ártéri erdő a kígyózó folyóval végtelen szerelemben öröktől örökre. Már akkor kezdődött mikor hidak se voltak, hajók se voltak, emberek se voltak. Akkor is tart majd örök szerelmük, mikor hidak se lesznek, emberek se lesznek.

Beskraj Sene vodoplavnih dubrava, šuštanje iz vode izniklih stabala sa vijugavom rekom u jedinstvenu celinu u ispruženom zagrljaju se stapaju. Klupčanje vitica kupine u zelenom vetru aprila, u oktobarskom purpurno-mrkom zlatnom sjaju odvajkada doveka u beskrajnjoj ljubavi sjedinio sa vodoplavnom dubravom, vijugavom rekom. Počelo je tad kad još nisu postojali mostovi, niti lađe, niti ljudi. Njihova večna ljubav i tad će trajati, kad će i mostovi nestati, i ljudi nestati. Prevod: Fehér Illés

Forrás: https://www.facebook.com/tamas.paulovics.7/posts/1564752277169336



Csák Gyöngyi Cserepesedik a lét – Ispuca se opstanak

Csák Gyöngyi Kisvaszar, 1950. április 28. –

Cserepesedik a lét Cserepesedik a lét  sója kiüt a szánkon az ismeretlenhez ragaszkodás feszíti ereinket, csendemre csended az üzenet, a legkínzóbb változik gyönyörré: hiába maradtak ki a végzetes ölelések, az egymásban elveszések, az egymásba halások, mégis egyre elszántabban dúljuk fel Istent keresve egymás lelkében a világot.

Ispuca se opstanak Ispuca se opstanak na ustima nam sol izbija naše žile privrženost nepoznatom napinje, tvoja tišina je poruka na moju tišinu, nepodnošljivo u slast se pretvara: zalud su izostali kobni zagrljaji, zajednički nestanci, zajednička umiranja, ipak tražeći Gospoda svet u našim dušama sve odlučnije razaramo. Prevod: Fehér Illés

Forrás: http://holdkatlan.hu/index.php/irasok/vers/2648-csak-gyongyi-versei-cserepesedik-a-let-hasonlat



Peter Paul Wiplinger Sarajevo 2000 – Szarajevó 2000 – Sarajevo 2000

Peter Paul Wiplinger Haslach, 25. Juni 1939. –

Sarajevo 2000 wie war es im krieg denke ich und drehe den wasserhahn auf und das wasser fließt wie war es im krieg denke ich und drehe den elektroherd auf und der strom ist da wie war es im krieg denke ich und stelle mich unter die dusche und dusche mich heiß wie war es im krieg denke ich und öffne das fenster und sehe autos und straßenbahn wie war es im krieg denke ich und sehe hoch oben vom hügel hinunter auf die stadt und denke alles ist schon wieder fast selbstverständlich geworden wasser strom verkehr vergnügen und frieden Sarajevo, 26. 10. 2000

Szarajevó 2000 milyen is volt a háború elmélázom megeresztem a csapot és folyatom a vizet milyen is volt a háború elmélázom bekapcsolom a rezsót és van áram milyen is volt a háború elmélázom beállók a zuhany alá és forró fürdőt veszek milyen is volt a háború elmélázom kinyitom az ablakot és bámulom a villamost milyen is volt a háború elmélázom fenn a dombtetőről lenézek a városra és elmélázom mindez most már magától értetődő majdhogynem az áram a víz a forgalom a béke és a szórakozás   Fordította: Tölgyesi Gábor

Sarajevo 2000 razmišljam kako je bilo u ratu i odvrnem slavinu i voda teče razmišljam kako je bilo u ratu i uključim štednjak i struja je tu razmišljam kako je bilo u ratu i stanem ispod tuša i vruće se banjam razmišljam kako je bilo u ratu i otvaram prozor i tramvaj gledam razmišljam kako je bilo u ratu i grad sa grebena promatram i razmišljam sve to je već skoro sam po sebi razumljivo voda struja promet mir i razonoda Sarajevo, 26. 10.  2000 Prevod: Fehér Illés

Forrás: http://www.magyarulbabelben.net/works/de/Wiplinger%2C_Peter_Paul-1939/Sarajevo_2000?literatureLang=de



Garai Gábor Fölötted egy csillag – Zvezda je iznad tebe

Garai Gábor

Budapest, 1929. január 27. – Budapest, 1987. szeptember 9.

Fölötted egy csillag Mert nem egyszerre járja át a boldogság a testet: előbb csak a tekinteted száll a tárgyakra vissza, s derengő emlékeidet kezded megint szeretni. Aztán a puszta levegőt zamatosabbnak érzed, s hosszan, türelmesen figyelsz mások nehéz szavára; utóbb, ha egymagad vagy is, nemcsak magadra gondolsz, s rövidülnek bár napjaid - a jövővel beszélgetsz. S lassan otthon érzed magad szerveid vadonában, felejted beteg csontjaid - életed végtelenség. Megállsz a földön, rengeted - nem fordul ki alólad; és egy jószóra fölrepülsz a villogó egekbe. Pedig nem történt semmi más, csak a rend helyrezökkent: kerengtél árván, céltalan a gomolygó sötétben, s fölötted egy csillag kigyúlt - nyíló arany pupilla -, beragyogta a létezés megtestesült csodáit; lombokból lugast kerített a füstös városoknak, kicsalt egy röppenő mosolyt a csüggedt emberekből; elhívta tévelygő szived az úttalan utakról, testvéreire mutatott a vad testvértelennek; s mert másban lelsz magadra csak - értette ő a titkod -, most benned él, s te benne élsz, egybe-szőtt csillag-ábra; s tudod, már többé nem hagy el tündöklő tisztasága.

Zvezda je iznad tebe Jer razdraganost ne odjedanput osvaja telo: najpre na predmete samo ti se pogled vraća i tvoje izbledele uspomene ponovo počinješ voleti. Pa i sam vazduh ti se čini svojstvenijim, i teške reči drugih dugo, strpljivo pratiš; kasnije, čak i ako si sam, ne samo na sebe misliš, i makar ti se dani skraćuju – sa budućnostom razgovaraš. I i džungli tvojih organa polako kod kuće se osećas, svoje bolne kosti zaboravljaš – život ti je beskraj. Zastaneš na zemlji, potreseš – neće se izvrnuti; i na jednu lepu reč u sevajuće nebesa poletiš. A ništa drugo se nije desilo samo red se uspostavilo: u gomilastom mraku besciljno, samotno si lutao i iznad tebe jedna zvezda se upalila – zlatna zenica koja se otvara –, obasjala otelovljena čuda bitisanja; zadimljenim gradovima iz krošnji senicu pravila, iz klonulih prolazan osmeh mamila; sa neprohodnih cesta tvoje zabludelo srce odvukla, divljacima bez braća braća pokazala; i jer sebe samo u drugima pronalaziš – tvoju tajnu je shvatila –, sad u tebi živi i ti u njoj živiš, ujedno tkana slika zvezda; i znaš, više te neće napustiti sjajna čistota njena. Prevod: Fehér Illés

Forrás: https://hycry.wordpress.com/2009/12/31/garai-gabor-folotted-egy-csillag/



Cseke Gábor Éppen egy kis melegre vágytam... – Baš sam zaželeo toplinu...

Cseke Gábor Kolozsvár, 1941. július 29. –

Éppen egy kis melegre vágytam... …s a napfény, im, csodaként megjelent – vajon másnak is ennyire hiányzott az elsinkófált téli kegyelem? Mosolya mögül rám se nézett – az idő siklik igy tova – mi nézünk utána rendületlen, mintha nem látnánk többé soha

Baš sam zaželeo toplinu... ...a sunce, evo, kao čudo se pojavio – proćerdana zimska milost dal i drugima toliko falio? Iza osmeha nije me ni pogledao – tako vreme iščezava – za njim nepokolebljivo mi gledamo, kao da ga ne vidimo više nikada Prevod: Fehér Illés

Forrás: http://kafe.hhrf.org/?p=49616