Bella István Szavak a palatáblán – Reči na ploči škriljca

Bella István

Székesfehérvár, 1940. augusztus 7. – Budapest, 2006. április 20.

Szavak a palatáblán És beírtalak Benneteket a tenger fövenyébe, téged is napvilág szolgálólánya, árva Babics Mária, nagyanya, és téged is vízkérincsélő, égkoldus Joó Sándor nagyapám, és téged is csillagpalatáblás tanító, néhai Bella István apám, búza vagy kóró az ukrán humuszban talán, és téged is háborúnapszámos, halál-csépelő élet, Joó Sarolta anyám, és titeket is Bellák, Balások, Piliárok és titeket is, szeretteim: MáriaMárta, Áni Máni és Tüske, MagdolnaMárta és Balázs, és titeket is Dömdödömszívű dobogások, napsugárfészkű Pistinke-cinkék, Bilincs-Bilintke, Tihamér és János, és mind, kikről csak ennyit: szerelmek, szeretők, barátok, barátság. És tégeteket is, édeseim, kikről csak azt tudom, kisujjam görbülete vagytok, összepöndörödő hajszálaim vagytok, a hajam és szemem színe vagytok, kaszává görbülő ölelésem vagytok. Így lássatok hát, ha látni akartok: ég és föld között, szemközt a végtelennel egy kisember áll, lábával jeleket ír a porba: a sarka a pont, a vonás, a talpa a vessző. És a vak Homérosz, a tenger elejti lantját, az időt, ki-kinyúl minden kezével, s hullám ujjbegyével letapogatja, hangosan elolvassa, elmormolja és elmorzsolja mind.

Reči na ploči škriljca I upisao sam Vas u žal mora, i tebe bako, sluškinju sunčevih zraka, sirotu Mariju Babič, i tebe deda, kalogažca, prosjaka neba, Šandora Jo, i tebe oče, učitelja sa zvezdanom pločom škriljca, negdašnjeg Ištvana Belu, pšenica ili korov možda u humusu Ukrajine, i tebe majko, težaka rata, vršioca smrti živote, Šaroltu Jo, i vas Bele, Balaševe, Piliare i vas, moje ljubimce: MarijaMartu, Ani Manija i Bodlju, MagdolnuMartu i Blaža, i vas srčana tabanja Demdedenja, senice Pistinke sa gnezdima sunčevog sjaja, Bukagiju-Bilintku, Tihomera i Ivana i svakoga o kojima samo toliko: ljubavi, ljubavnici, prijatelji, prijateljstva. I vas, mili moji, o kojima samo to znam da ste mi krive mog malog prsta, da ste mi kudrave vlasi kose, da ste mi boje kose i oka, da ste mi lukovi mojih zagrljaja. Pa vidite me takvog, ako me želite videti: između neba i zemlje nasuprot beskonačnosti beznačajan čovek stoji, nogama u prašinu znakove crta: peta mu je tačka, skica, tabane zarez. I slepi Homer, more ispusti lautu, vreme, kat-kad ispruži svoje ruke, val s jagodicama prstiju opipava, naglas čita, sve promrmlja i razmrvi. Prevod: Fehér Illés



Ladányi Mihály Optimizmus – Optimizam – Optimism

Ladányi Mihály (Mihalj Ladanji)

Dévaványa, 1934. február 12. – Csemő, 1986. szeptember 20.

Optimizmus Nem fojthatnak kétszer ugyanazon folyóba.

Optimizam U istu reku dva puta ne mogu te udaviti. Prevod: Fehér Illés

Optimizmus Nem fojthatnak kétszer ugyanazon folyóba.

Optimism No man ever can be drowned in the same river twice. Translated by N. Ullrich Katalin

Rafi Lajos Maradj velem – Ostani sa mnom – Stay With Me

Rafi Lajos

Jobbágyfalva 1970. – Gyergyószárhegy 2013. 06. 24.

Maradj velem Panaszom hosszú kín s a testem sírgödör lett. Mióta nem vagy, sok ember halt meg bennem.

Ostani sa mnom Moja jadikovka duga patnja a telo mi raka postala. Otkad te nema mnogi su u meni umrli. Prevod: Fehér Illés

Molnár Imre: Ellenpont – Kontrapunkt - Counterpoint

Maradj velem Panaszom hosszú kín s a testem sírgödör lett. Mióta nem vagy, sok ember halt meg bennem.

Stay With Me My complaint’s long pain, my body’s become a grave. Since you are not, many people have died in me. Translated by N. Ullrich Katalin

Ady Endre Sem utódja, sem boldog őse – Ni potomak, ni sretan predak – I want to be loved – I'd like to hold – Jemandem nahe sein

Ady  Endre – Ferencz J. linólmetszete

(Érmindszent, 1877. november 22. – Budapest, 1919. január 27.)

Sem utódja, sem boldog őse Sem utódja, sem boldog őse, Sem rokona, sem ismerőse Nem vagyok senkinek, Nem vagyok senkinek. Vagyok, mint minden ember: fenség, Észak-fok, titok, idegenség, Lidérces, messze fény, Lidérces, messze fény. De, jaj, nem tudok így maradni, Szeretném magam megmutatni, Hogy látva lássanak, Hogy látva lássanak. Ezért minden: önkínzás, ének: Szeretném, hogyha szeretnének S lennék valakié, Lennék valakié.

Ni potomak, ni sretan predak Ni potomak, ni sretan predak, Ni poznanik, ni rođak, Nisam ja ničiji, Nisam ja ničiji. Ja sam što i čovek svaki: veličanstvo, Severni Pol, tajna, prognanstvo, Varljiva, daleka svetlost, Varljiva, daleka svetlost. Ali, avaj, ja ne umem tako biti Voleo bih sebe predstaviti Pogledima da me vide, Pogledima da me vide. Sve je zato: patnja, stih: Da sam voljen voleo bih I nečiji kad bih bio, Nečiji kad bih bio. Prevod: Maša Starec i Fehér Illés

Sem utódja, sem boldog őse Sem utódja, sem boldog őse, Sem rokona, sem ismerőse Nem vagyok senkinek, Nem vagyok senkinek. Vagyok, mint minden ember: fenség, Észak-fok, titok, idegenség, Lidérces, messze fény, Lidérces, messze fény. De, jaj, nem tudok így maradni, Szeretném magam megmutatni, Hogy látva lássanak, Hogy látva lássanak. Ezért minden: önkínzás, ének: Szeretném, hogyha szeretnének S lennék valakié, Lennék valakié.

I want to be loved I am no heir, no proud ancestor, I have no friend, no brother, sister, I have never belonged, I have never belonged. I am, like every human: Highness, Iceberg, enigma, strange and timeless, Distant will-o'-the-wisp, Distant will-o'-the-wisp. But, oh, I can't remain unspoken, I have to bare myself wide open, Behold me, everyone, Behold me, everyone. In all self-torture, in every song, I want to be loved, to belong. Belong to somebody, Belong to somebody. Translated by Peter Zollman

Sem utódja, sem boldog őse Sem utódja, sem boldog őse, Sem rokona, sem ismerőse Nem vagyok senkinek, Nem vagyok senkinek. Vagyok, mint minden ember: fenség, Észak-fok, titok, idegenség, Lidérces, messze fény, Lidérces, messze fény. De, jaj, nem tudok így maradni, Szeretném magam megmutatni, Hogy látva lássanak, Hogy látva lássanak. Ezért minden: önkínzás, ének: Szeretném, hogyha szeretnének S lennék valakié, Lennék valakié.

I'd like to hold I'm no-one's friend or quaint acquaintance and no-one's cousin, son or maker, and no-one's, no-one's, no - and no-one's, no-one's, no. I am, like everyone, a noble and snowcapped peak beyond approaching, a glow of distant ice, a glow of distant ice - but cannot go on isolated. I want to show my untouched whiteness and to be known and felt, and to be known and felt. Hence all self-torment, song and weltering: I'd like to hold someone's affection, I should like to belong, I should like to belong. Translated by Thomas Ország-Land

Sem utódja, sem boldog őse Sem utódja, sem boldog őse, Sem rokona, sem ismerőse Nem vagyok senkinek, Nem vagyok senkinek. Vagyok, mint minden ember: fenség, Észak-fok, titok, idegenség, Lidérces, messze fény, Lidérces, messze fény. De, jaj, nem tudok így maradni, Szeretném magam megmutatni, Hogy látva lássanak, Hogy látva lássanak. Ezért minden: önkínzás, ének: Szeretném, hogyha szeretnének S lennék valakié, Lennék valakié.

Jemandem nahe sein Keine Kinder, keine Erben, Ohne Freund und fremd zu sterben. Niemandem nah zu sein, Niemandem nah zu sein. Wie alle Menschen bin ich mehr, Exotisch, Rätsel, fremd und schwer, Ein fernes Flammenlicht, Ein fernes Flammenlicht. Nein, so kann ich nicht mehr bleiben, Ich muß und will mich deutlich zeigen, Endlich gesehen sein, Endlich gesehen sein. Hab mich gequält und aufgerieben Und will doch nur, daß sie mich lieben, Jemandem nahe sein, Jemandem nahe sein. Übersetzung: Wilhelm Droste

B. Tomos Hajnal Hangulat – Raspoloženje – Mood

B. Tomos Hajnal Négyfalu, 1957. december 2. –



Hangulat Nem hasonlitom magamat az árbócrúdhoz, pedig fásultan állok a tömegben, vállam fölött selyemtincs csattog a szélben, körülöttem  hanghullámok ütemes érkezése. Testem a part, szememben homokfelhő - nem látom az ember-tengert.

Raspoloženje Mada ravnodušno stojim u masi, ne uspoređujem se sa jarbolom, nad mojim ramenima u vetru svilena vitica leprša, oko mene ritam zvučnih talasa. Telo mi je obala u očima oblak peska – more ljudi ne vidim. Prevod: Fehér Illés

Hangulat Nem hasonlitom magamat az árbócrúdhoz, pedig fásultan állok a tömegben, vállam fölött selyemtincs csattog a szélben, körülöttem  hanghullámok ütemes érkezése. Testem a part, szememben homokfelhő - nem látom az ember-tengert.

Mood I don't compare my self to the mast, yet I stand indifferent in the crowd, above my shoulder silken locks flap in the wind, surrounded by the rhythmic arrival of sound waves.  My body is the coast, sand cloud in my eyes -  I don't see the sea-of-men. Translated by Andrea Van Horn

Demény Ottó A vén cirkuszosné monológja – Monolog oveštale žene sahibije cirkusa

Demény Ottó

Budapest, 1928. április 5. – Budapest, 1975. december 12.

A vén cirkuszosné monológja Maradt nekem apai örökségből egy kocsi két ló meg a medve mit csinálhattam volna egyedül járván falusi vásártereket s öregedve medve meg én is maradtam inkább a családdal tudtam egy kígyószámot fényes testemre simuló trikóban ki-be bujkáltam önmagamból Békésben jártunk amikor leszerződött hozzánk a férjem kapott egy fél kocsit tíz pengőt s tányérozhatott a szünetben zsonglőr volt de ki tudja honnan szerzett huszonnégy bajonettet s megtanulta a késdobálást kilenc táblát vagdalt szilánkká mire a derekam beadtam s ettől kezdve csak felém vágta vészt suhogtató késeit négy gyerekem született tőle közülük három egy csoport humoros excentrikusok a negyedikből világszám lett a Barnum nagy attrakciója ő küldte az ötezer dollárt amiből megvettem a cirkuszt s nyakamba szakadt minden gondja tört az árboc szakadt a ponyva üvöltött a sok éhes állat meg a sok artistaporonty etettem őket és ruháztam embert faragtam mindegyikből bűvészt bohócot idomítót s ma azt sem tudom merre járnak öreg vagyok csak álmaimban látom a cirkuszt régi fényben ívlámpáit piros manézsát hallom a dobot dübörögni s újra a tábla elé állok záporoznak felém a kések míg el nem vágják életem vagy amíg fölébreszt a hajnal egyhangú szürke neszezéssel

Monolog oveštale žene sahibije cirkusa Kao očevina ostala mi je jedna kočija dva konja i medved sama šta bi mogla raditi lutajući od jednog do drugog seoskog vašarišta ostareli smo i medved i ja rađe sam sa porodicom ostala imala jednu tačku zmijoliku u sjajnom na telo priljubljenom trikou u sebe sam se i uvukla u baniji Bekeš smo bili kad nam se moj suprug pridružio dobio je pola kočije deset talira i u pauzi milostinju skupljao žongler je bio ali ko zna odale nabavio dvadesetčetiri bajoneta naučio noževe bacati devet ploča do iverja rasporio pre no što sam pristala od onda samo premi bacao propast sikteće noževe četvoro dece rodila od njih trojica u grupi kao ekscentrični humoristi nastupali četvrti svetsku slavu stekao Barnum je njegova velika atrakcija pethiljada dolara on mi je slao iz čega cirkus kupila i sva briga na mene pala slomila se katarka cepala se ponjava urlale gladne životinje i mnoštvo okačenjaka artista hranila i oblačila ih od svakoga čoveka stvorila čarobnjaka klauna ukrotitelja danas ni to ne znam gde su ostarila sam samo u snovima vidim cirkus u starom sjaju lunjače crvenu manežu čujem bubnjavu i ponovo ispred ploče stanem noževi prema meni lete dok mi život ne presecaju ili jednoličnim sivim šumom zora me ne probudi Prevod: Fehér Illés



Pethes Mária A valóság gránitszirtjein – Na hridinama stvarnosti

Pethes Mária

A valóság gránitszirtjein

tisztelet neked csillogó magokkal bevetett
éjszakai ég aki még pirkadat előtt
kalandozásra bátorítod a jámbor alvókat
és a görbe horizonton csalóka remények
fényével hitegeted őket

az égi istállóban e pillanatban
elszakítja kötelét egy csillag
és hontalanul zuhan
fényévezredek végtelenébe

egyetlen esély a megmaradásra
hogy vele együtt el ne vesszünk
a vágyakozás óceánjában
és ne csapódjunk a valóság
gránitszirtjeihez mint sirálysikoly
ha így fohászkodunk:

tisztelet neked álom
aki engem megteremtettél
hogy tovább álmodhassam magam
köveken koppanó lépteimből
jövendölj egy jobban élhető jövőt

és most helyezkedj el kényelmesen
emlékeimben kedves hadd szeresselek újra
hadd tűzzön feledékenységedre mosolyom napja
csak egyetlen órára vagy percre érezzem
szerelmünk lázát láthassam nyarunk villámlásait
a Templom-hegy felett azután a józan ész özönvize
úgyis elmos mindent amire nem találok szavakat
és nem marad más csak a tenyeremben lévő keresztutak
amiken eltékozolt évek kerülgetik egymást

Na hridinama stvarnosti

čast tebi blistavim zrnima posejano

noćno nebo ko još pre zore

smerne čmavale na avanture hrabriš

i na krivom horizontu sa zracima

varljive nade ih zavaravaš

u tom trenu u nebeskoj štali

jedna zvezda otkida svoju priuzu

i kao beskućnik u beskraj

svetlosnih milenija pada

jedina šansa za opstanak je

da se ne bi zajedno s njom

u okeanu žudnje izgubili

i kao krik galeba ne bi se

razbili na hridinama stvarnosti

ako se ovako molimo:

čast tebi snu

tebi koji si me takvoj stvorio

da mogu dalje sanjariti

iz mojih koraka koji na kamenima

odzvanjaju bolju budućnost proriči

i sad mili udobno se smesti

u nojim uspomenama neka te ponovo ljubim

neka tvoju zaboravljivost dan mog osmeha ozari

neka samo za jedan sat ili minut osetim

žar naše ljubavi i vidim odsjaj našeg leta

iznad brda Crkve potom ionako spraće sve

potop zdravog razuma na što argumente ne nalazim

i ne ostaje ništa drugo samo križanja na mom dlanu

čast tebi blistavim zrnima posejano

noćno nebo ko još pre zore

smerne čmavale na avanture hrabriš

i na krivom horizontu sa zracima

varljive nade ih zavaravaš

u tom trenu u nebeskoj štali

jedna zvezda otkida svoju priuzu

i kao beskućnik u beskraj

svetlosnih milenija pada

jedina šansa za opstanak je

da se ne bi zajedno s njom

u okeanu žudnje izgubili

i kao krik galeba ne bi se

razbili na hridinama stvarnosti

ako se ovako molimo:

čast tebi snu

tebi koji si me takvoj stvorio

da mogu dalje sanjariti

iz mojih koraka koji na kamenima

odzvanjaju bolju budućnost proriči

i sad mili udobno se smesti

u nojim uspomenama neka te ponovo ljubim

neka tvoju zaboravljivost dan mog osmeha ozari

neka samo za jedan sat ili minut osetim

žar naše ljubavi i vidim odsjaj našeg leta

iznad brda Crkve potom ionako spraće sve

potop zdravog razuma na što argumente ne nalazim

i ne ostaje ništa drugo samo križanja na mom dlanu

na kojima jedne druge proćerdane godine obilaze

                             Prevod: Fehér Illés