Neda Gavrić Banja Luka 27. 07. 1980. –
|
О
том – потом |
Erről – ezután |
A költészetről - az Ezüst híd/Srebrni most fordításkötetemről - fordításaim - kedvenc verseim - gondolatok - magamról O poeziji - o knjizi prevoda Ezüst híd/Srebrni most - moji prevodi - omiljene pesme - zabeleške - o sebi
Neda Gavrić Banja Luka 27. 07. 1980. –
|
О
том – потом |
Erről – ezután |
Ilija Šaula Karlovac, 4.
decembar 1963. –
|
Vrati se |
Gyere vissza |
Nenad Grujičić Pančevo 12. septembar 1954. –
|
Везане
сенке |
Kötött árnyképek |
Ilija Bakić Vršac, 23. 11. 1960. –
|
*** |
*** |
Miodrag Jakšić Beograd,
16. april 1969. –
Ponovo
počinje proleće
Ponovo počinje
proleće.
Promenićeš parfem i
otputovaćeš u Lisabon ili Istanbul,
isčekujući da po tebi
pada zlatna kiša.
Nove nade ti dovode i
nove osećaje,
pa ćeš, iznova,
verovati u Bodlerove stihove
i u njegovu ljubav sa
meleskinjom Žanom Dival.
Odbacićeš potrebu za
nes kafom.
Osokolićeš sebe u
obračunu sa svojim predrasudama.
Obnovićeš članstvo kod
joga učitelja,
pa sa uverenjem da
odeća remeti susret sa sobom samom,
vežbaćeš jogu potpuno
gola.
Nezanoseći se
preterano, koristićeš je, koristiti...
Trebao ti partner ili
ne.
Razmišljaćeš o
pirsingu na genitalijama.
Uz pristanak, spavaćeš
sa više frajera,
da shvatiš šta želiš i
hoćeš.
A razloge o tajnosti
veze, opet, nećeš hteti da saznaš.
Nećeš tvitovati.
Volećeš sebe.
Nećeš izbegavati
osećaj sreće. Volećeš sebe.
U snovima ćeš umirati,
u stvarnosti opstajati, voleći sebe.
Za ulepšavanje dana,
kupovaćeš najobičnije sitnice.
Bez vere u onog koji
ti predlaže promene na tvome telu,
nosićeš još kraće
haljine,
izrugujući se
implantantkinjama,
pravićeš albume,
fotografišući, samu sebe.
Ponovo počinje
proleće.
Da, pokušaj sa nečim
novim.
Izvor: autor
Ismét kezdődik a tavasz
Ismét kezdődik a tavasz.
Illatot váltasz, arany esőre várva Lisszabonba,
netán
Isztambulba utazol.
Az új remény új érzéseket is hoz
számodra,
újra Baudelaire soraiba és a félvér
Jeanne Duval
iránti szerelmébe kezdesz hinni.
Eldobod a nesz kávé szükségleted.
Előítéleteiddel való leszámolással
bátorítod magad.
Tagságodat a joga tanárnál felújítod,
ahol anyaszűz meztelenül gyakorolsz,
mert
szerinted a ruha megzavarja a találkozást
önmagaddal.
Nem túlzott csodálattal használod
majd, használod…
Társ,
kell vagy nem.
Nemi testékszerekről elmélkedsz.
Beleegyezéssel, több akárkivel lefekszel,
hogy tisztában legyél, mit kívánsz,
mit akarsz.
De hogy a kapcsolatok miért
titkosak, nem akarod tudni.
Tweetelni nem fogsz. Magadat
szereted.
Az örömérzést nem fogod kerülni.
Magadat szereted.
Álmokban halsz, a valóságban
maradsz, magadat szeretve.
Hogy megszépítsd a napokat,
apróságokat vásárolsz.
A nélkül, hogy hinnél annak, aki
testeden változtatásokat ajánl,
még rövidebb ruhákat hordasz,
a műmellű nőket kigúnyolod,
albumokat készítesz, önmagadat
fényképezed.
Ismét kezdődik a tavasz.
Igen, új valamivel próbálkozz.
Fordította: Fehér Illés
Szőcs Petra
Kolozsvár, 1981. szeptember 7. –
Gyakorlat
Először te játszottad el Tatát.
Téged hívtalak, mikor beért a vonat a gyártelepre,
és próbák után téged vártalak.
Hátad mögött álltam, kértem, csoszogj, legyél púpos.
Kértem, hogy sajnálj, mert gázmérgezést kaptam,
hazudd azt, hogy ateista vagy,
aztán vigasztalj meg, hogy van másvilág.
Legyél magányos, csak engem ismerj,
rám emlékezzél, cipőmet őrizgesd a polcodon.
Végül legyenek rossz laboreredményeid.
A te helyettesednek már könnyebb dolga van.
Tudom, milyen szögből kell nézni,
és mit kell neki mondani,
hogy szépen haldokoljon.
Jól élünk, csak néha gondolok arra,
hogy elmegyek valahova,
ahol van fűtés, és nem úsznak férgek a kamillateában,
de aztán körülnézek, és mégis maradok.
Forrás: https://litera.hu/irodalom/elso-kozles/a-het-verse-szocs-petra-gyakorlat.html
Praksa
Prvo si ti odigrao ulogu Matorog.
Tebe sam zvala kad je voz stigao u dvorište fabrike,
i posle proba tebe čekala.
Iza tvojih leđa sam stajala i molila te, šepaj, budi grbav.
Molila sam te da me žališ jer sam gasom otrovana,
da laži da si ateist,
a posle teši me, postoji drugi svet.
Budi usamljen, samo mene poznaj,
na mene se sećaj, na tvojoj polici moju cipelu čuvaj.
Na kraju neka tvoji laboratorijski rezultati budu loši.
Tvoja zamena već ima lakši posao.
Znam iz kakvog ugla moram da gledam,
šta mu treba da kažem
da lepo umire.
Dobro živimo, ali koji put na to mislim
da ću negde da odem
gde ima grejanja te u čaj od kamile ne plivaju crvi,
ali posle se osvrnem i ipak ostajem.
Prevod: Fehér Illés
Hajnal Éva Komló, 1960. szeptember 4. –
A
szobor elégedetlen Pygmalionnal, hangot ad
Huf
Nágel István iránti titkos vágyódásának1
Hát, nem tudom, mire gondoltál, amikor megalkottál engem.
Úgy szeretsz, ahogy vagyok, meg minden,
de fogalmam sincs, miért épp ilyennek teremtettél.
Lehet, hogy nem jó a látásod?
Persze, erről nem tehetsz, semmi baj,
de miért nem kértél tanácsot a Pistitől?
Neki olyan, de olyan szeme van,
naponta járt itt, hogy megnézze, hol tartasz
megalkotásomban.
Kedvesen dicsért, meg ilyesmi…
Bonbont és virágot is hozott.
Bárcsak Ő volna alkotóm!
Bár, hozzá mehettem volna!
Ő lát!
1A Pygmalion ciklus első része
Forrás:
Hajnal Éva: az a nap, Litera-Túra, Pécs, 2024. 107. old.
Statua je nezadovoljna Pigmalionom, daje do znanja
da potajno za Ištvanom Huf Nagelom čezne1
Pa, ne znam na što si mislio kad si me pravio.
Takvom me voliš, kakva jesam,
ali pojma nemam zašto si me baš takvom stvorio.
Možda vid ti nije dobar?
Naravno, nije tvoja krivica, problema nema,
ali zašto nisi se savetovao sa Ištvanom?
On takvo, takvo oko ima,
svakog dana navraća da vidi dokle si stigao u mom oblikovanju.
Ljubazno me hvalio, i tako nešto…
Bombonu i cveće je doneo.
Bar da mi je On stvoritelj!
Bar da sam se mogla udati za njega!
On vidi!
1Prvi deo ciklusa Pigmalion
Prevod: Fehér Illés
Bolovits Gábor
György Sármellék, 1967. június 2. –
|
Nem a szépség pusztul el |
Nije lepota ta koja propada |
Székelyhidi Zsolt Debrecen, 1973. október 11. –
|
Szentül |
Smerno |
Gulisio Timea Marcali, 1989. augusztus 7. –
|
Táblák |
Ploče |
Balázs F. Attila, Marosvásárhely, 1954. 01. 15. –
|
Delete |
Delete |
Ladik Katalin Újvidék,
1942. október 25. –
|
A hangya |
Mrav |
Gergely Tamás Brassó 1952. augusztus 19. –
|
Pech |
Baksuz |
Kajoko Jamasaki Kanazava,
14. septembar 1956. –
|
Азурни
рибњак |
Azúr halastó |
Aca Vidić Rajković, 14. juli 1959. –
|
Песма поклоњења у времену |
Hódolat-vers az időben |
Obren Ristić Tijovac, 17. mart 1960. –
8. Њима ће се само
казати пут и путовођа…
Њима
ће се само казати пут и путовођа испод Свете
Горе И сазнаше постоји место из ког се путује најлепше
А капи ове течности чине густу масу у коју урањаху
Ко у светињу у нади да ће одавде са камена да узлете
Ако кроз ова врата чисти прођемо на којима ће нас
Дочекати Науци ако је веровати да земља је округла
И шупља Записано је негде Можда слово ил цртеж
Звук у таласима Тајна у утроби Ртња тражећи спас
Или у дубоким ризницама Старе планине Има ли пута
Ка висини Видим одавде ту светлост која ме као велика
Прозрачна риба у мирно подне августовско гута
Камо је Дис кренуо мислећи да овај плави зрак ко река
Гробница је за праведних Серба душе утопљене
И како ће те насеобине куће небеске примити укућане
Izvor:
Обрен Ристић:
Дарови јутра, Ревнитељ, Ниш, 2024. 30. стр.
8. Tudomást csak az útról
és az útvezetőről szereznek…
Tudomást csak az útról és az
útvezetőről szereznek a Szent Hegy
Alatt És felismerik a
legszebb helyet ahonnan indulni lehet
És a sűrű masszát alkotó folyadékcseppekbe
úgy merülnek
Mint a szentélybe remélve hogy
innen a szikláról felemelkedhetnek
Ha ezen az ajtón melyen
várnak bennünket tisztán jutunk át
Ha hinni lehet a tudománynak
mely szerint a föld kerek
És öblös Ez valahol rögzített
Csak egy betű vagy rajz talán
Hang a hullámokban Menedéket
nyújtó titok a Rtanj1 belsejében
Vagy a Stara planina2
mélységes kincstárában Egyáltalán
Út a magasságba vezet-e Innen
azt a ragyogást látom amely irdatlan
Áttetsző halként kap be egy nyugodt
augusztusi délután
Hová indult Dis3
azt gondolva hogy folyóként ez a kék sugár
A feddhetetlen szerbek a megfulladt
lelkek sírhelye
És e településeket lakosait a
mennyei paloták hogyan fogadják
1Rtanj, 2Stara planina (ejtsd: Rtany, Sztárā plāninā)
szerbiai hegyek
3Dis – Vladislav Petrović Dis (ejtsd: Vlādiszlāv Pētrovity Disz, 1880. – 1917.) ismert szerb
költő
Fordította: Fehér Illés
Dejan Spasojević Loznica 19. 01. 1978. –
|
Aфоризми
XII. |
Aforizmák XII. |
Neda Gavrić Banja Luka 27.
07. 1980. –
|
Као
шкољка |
Mint a kagyló |
Ilija Bakić Vršac, 23. 11. 1960. –
|
*** |
*** |
Ilija Šaula Karlovac, 4.
decembar 1963. –
|
Želio sam da te ljubim |
Csókolni akartalak |